Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az EU-ban a 23 év alatt elért lassú emelkedést és a gyors csökkenést összegezve azt mutatják az energiafogyasztási számok, hogy nagyjából ott vagyunk, mint 1990-ben. Sőt, Magyarország a 4. legmeredekebb zuhanást produkálva még jobban teljesített. Következik-e ebből, hogy – lehetőleg gyorsan – építsünk új erőműveket?
A paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbítása és az új nukleáris erőmű építése melletti érvelés egyik kulcspontjának számít a téma felvetése óta, hogy a magyarországi fogyasztás nő, mi több, az évi 1-1,5 százalékos fogyasztási emelkedés további erőművek építését teszi szükségessé. Ezzel a gondodolatmenettel legutóbb – alig egy hete – a villamosenergia-rendszert irányító MAVIR állt elő azt állítva, hogy az eredetileg 9000 megawatt összkapacitású hazai termelőrendszerben a szükséges erőműselejtezések miatt rövid távon 3000 MW, hosszabb távon viszont akár 6300 MW (vagyis 2-3 új atomerőmű méretű) új erőművi kapacitás megépítésére volna szükség.
Mindezt arra a tézisre alapozva számolták ki, hogy Magyarországon a nettó villamosenergia-igény növekedési üteme – a megfogalmazás szerint "egy rövid átmeneti időszak után" – a következő 15 évben évi 1,5 százalékos plusszal jelentkezik majd, így évente mintegy 70 MW pluszkapacitásra lesz szükség. Attól eltekintve, hogy azt, hogy 15 év múlva pontosan mi lesz az energetikában a jellemző, valójában senki nem tudja, érdekes lehet azt felidézni, hogy mit tudunk e téren az utóbbi időszakról elmondani.
Az 1990 óta eltelt időszakkal kapcsolatban az Európai Unió statisztikai hivatala a napokban kiadott egy energetikai összesítőt. Az Eurostat az unió 28 tagországának adatait összegyűjtve azt állapítja meg, hogy 1990-től 2006-ig nőtt, az azt követő hat évben viszont lényegében a kiindulási szintre zuhant vissza az energiafogyasztás az EU tagállamaiban.
Az Energiainfó által szemlézett összeállítás szerint 1990-ben 1670 millió tonna olaj-egyenértéknyi volt a bruttó energiafogyasztás az EU jelenlegi 28 tagállamában, ami 2006-ban 1830 millió tonnával "tetőzött", és innen esett vissza 2012 végére 1680 millió tonnáig. Az átlagos mintától kicsit eltérő módon mozgott a magyar energiafogyasztás: az 1990-es belföldi energiafelhasználás 28,8 millió tonnáról tíz év alatt 25,3 millió tonnára csökkent, majjd 2006-ig 27,5 millió tonnára nőtt, azóta viszont ismét csökken; 2012-ben 23,6 millió tonna volt.
A 28 ország közül hazánkban volt a negyedik legmeredekebb csökkenés a 2012 előtti hat évben, igaz, ebben az időben a 28 tagországból 24-ben csökkent az energiafogyasztás.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
