Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!A rezsi és az étel szinte mindent elvisz
Átlagosan jövedelmük 4 százalékát tudják félretenni az aktív felnőttek, miközben a rezsi és az élelmiszer elviszi a kétharmadát. A rendszeres megtakarítók átlagosan legfeljebb havi 50 ezer forintot tudnak félretenni. A legjobb anyagi helyzetben a fővárosban élők vannak, akiknek 13 százaléka több mint nettó 350 ezer forintot keres.
A gazdasági szempontból aktív – 18-59 éves – magyarországi felnőttek keresetük legnagyobb részét mindennapi kiadásokra költik, és átlagosan annak mindössze 4 százalékát tudják félretenni. A megkérdezettek között 23 százalék azok aránya, akik rendszeresen képesek megtakarítani, de közülük is legtöbben legfeljebb havi 50 ezer forintot tudnak megspórolni – derült ki a Generali nemrég elkészült 1200 fős, reprezentatív kutatásából. Mindez azért is okoz komoly problémát, mert a hazai demográfiai számítások szerint 2050-re 4 aktív korúra már 6 eltartott jut, így ők vélhetően jóval alacsonyabb nyugdíjra számíthatnak majd , és így az öngondoskodás egyértelműen előtérbe kerül a következő években.
| Budapesten a legjobb a helyzet |
A megkérdezettek többsége átlagos, azaz nettó 100-200 ezer forintos havi jövedelemből gazdálkodik, amely összhangban áll a KSH adataival is, melyek szerint az átlagos nettó jövedelem ma Magyarországon 150 400 forint. A Generali kutatásában megkérdezettek válaszaiból kiderült, hogy a legjobb anyagi helyzetben a fővárosban élők vannak, akiknek 13 százaléka több mint nettó 350 ezer forintot keres. Az iskolázottság is nagyban befolyásolja az anyagi lehetőségeket, hiszen a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 29 százalékának magasabb a havi fizetése nettó 200 ezer forintnál. A kutatás szerint a felnőttek harmada él olyan háztartásban, ahol a havi jövedelmek összege meghaladja a 200 ezer forintot, 10 százalékuk háztartásában pedig összesen több mint 350 ezer forintból gazdálkodnak egy hónapban. |
A háztartások nagy átlagban havi jövedelmük 19 százalékát tudják hosszú távú céljaikra fordítani, melyek közül kiemelkedik a hiteltörlesztés (12 százalék). Összesen 4 százalék jut a megtakarításokra, és 3 százalékot fordítanak a megkérdezettek gyermekeik támogatására. Mindebből az is következik, hogy bevételeik 81 százalékát mindennapi kiadásokra költik, ezek közül a legtöbb pénzt rezsi költségekre (a kiadások 32 százaléka) és élelmiszerekre (31 százalék) kell kifizetniük. A jövedelmek felhasználása ugyanakkor nagyban függ attól is, mekkora összegből gazdálkodik az adott háztartás.
A 200 000 forintnál alacsonyabb jövedelmű háztartásokban jóval nagyobb arányt visznek el a mindennapi kiadások, megtakarításra pedig legfeljebb 2 százalék jut az esetükben, a magasabb (350 000 forint feletti) jövedelmű háztartásokban ugyanakkor az élelmiszer és rezsi kiadások már csak a bevétel felét viszik el, és megtakarításra már 11 százalék jut. Ebben a jövedelmi sávban egyébként a megkérdezettek 61 százaléka nyilatkozott úgy, hogy minden hónapban félre tud tenni – az alacsonyabb jövedelműek körében ez az arány csak 12-31 százalék –, 23 százalékuk pedig akár már havi 50 ezer forintot meghaladó megtakarításra is képes.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
