Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az új paksi atomerőmű építéséről tárgyalhat kedden, és akár évtizedekre is megkötheti a magyar energetika kezét a miniszterelnök, ha Moszkvában kötelezvényt ír alá Vlagyimir Putyin asztalánál.
Az Oroszország Rádió Hangja (ORH) hírportál szerint Oroszország bővítheti a Paksi Atomerőművet. Az Interfax hírügynökséggel azt közölte Szergej Kirijenko, a Roszatom vezetője, hogy a két ország aktív tárgyalásokat folytat az atomipari együttműködésről.
Az orosz (de nem kormányzati) hírügynökség a magyar kormányfő küszöbönálló moszkvai tárgyalásainak részletes programjáról egyelőre ugyanúgy nem tud semmi biztosat, mint a Népszabadság, amely néhány napja a paksi atomerőmű-építésről szóló cikkében azt írta, hogy Orbán Viktor "a közeljövőben Moszkvába utazik". Azóta az orosz államfő sajtószolgálata jelentette, hogy az utazás pontos időpontja január 14. Vagyis kedden Vlagyimir Putyin meghívására "rövid munkalátogatásra" érkezik a magyar miniszterelnök Moszkvába.
„A Putyin–Orbán-találkozón megvitatják a kétoldalú kapcsolatok helyzetét és fejlesztési távlatait, a kölcsönösen előnyös kereskedelmi és gazdasági együttműködés kibővítésével kapcsolatos intézkedéseket” – közölték a Kremlben. Az, hogy ez pontosan mit is jelent, egyelőre nem ismert. Legutóbb 2013 februárban találkozott a két vezető, és bár akkor az 15 percesre sikeredett, Orbán azon az úton talákozott Szergej Kirijenkóval is, és akkor felvetődött, hogy a Roszatom részesedést szerezne a Magyar Villamos Művekben. Ezidáig ez nem következett be, miközben az MVM az E.On-gázüzletág megvásárlásával nagyobb befolyással bír az ország gazdaságára és lakosságára, mint bármikor korábban.
| Ha ott lettek volna.... |
Órákkal azután, hogy orosz hírügynökségi források hétfőn délelőtt (moszkvai kormányzati sajtószolgálatra hivatkozva) közölték: kedden Moszkvában Putyin-Orbán találkozó lesz, melynek az új paksi nukleáris projekt lehet a központi témája, és azután, hogy Bajnai Gordon és Jávor Benedek (Együtt-PM) a távirati irodához is eljuttatta a miniszterelnöknek írt nyílt levélét (melyben nyilvánosságot, részletes és haladéktalan tájékoztatást követelnek arról, hogy "mire készül az Orbán-kormány alig három hónappal a választások előtt egy olyan ügyben, amely magyarok nemzedékeit érinti"), közleményt adott ki a Kormányzati Információs Központ is. Ebben az áll, hogy Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár december 17-én tájékoztatta a gazdasági és informatikai bizottságot arról, hogy Magyarország és Oroszország között előrehaladott, lezárás előtt álló tárgyalások folynak a magyar-orosz nukleáris energetikai együttműködés folytatásáról.És bár Lázár kész volt tájékoztatást nyújtani a Paksi Atomerőmű kapacitás-fenntartásáról is, az ellenzéki pártok e bizottsági ülésen nem vettek részt. |
A közel egy évvel ezelőtti Putyin–Orbán-találkozó semmilyen látható eredménnyel nem járt, de kedden szinte biztosan szóba kerül a Brüsszel szerint uniós jogot sértő Déli Áramlat hálózat építése, a 2015-ben lejáró, hosszú távú gázszerződés kérdése, és az új paksi atomerőmű építése is. Ez utóbbit az orosz elnök sajtószolgálata nem sokkal ezelőtt meg is erősítette. Azt közölték: a kedden esedékes megbeszélésen „konkrétan az atomerőmű kapacitásának lényeges növelése során az együttműködés perspektíváit vitatják meg”.
Ez utóbbival kapcsolatban az elmúlt hetekben intenzív mozgolódás zajlott a magyar kormányzati oldalon. Előbb Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár lépett a képbe december közepén azzal, hogy a gazdasági és informatikai bizottság ülése után bejelentette: Oroszország és Magyarország megállapodásának célja a paksi atomerőmű kapacitásának hosszú távú fenntartása – mindez annak érdekében, hogy a lakosság és a gazdaság olcsóbb áramhoz jusson. "Megfizethető áramárak kellenek" – mondta Lázár, és jelezte: mivel 2037-ben a paksi atomerőmű mai blokkjai befejezik működésüket, halaszthatatlanná vált a létesítmény jövőjének áttekintése. Az államtitkár hozzátette: ha a kormány nem tesz lépéseket, akkor "a rezsicsökkentés megvalósíthatatlan, és a magyar gazdaság számára az olcsó áram esélye is lehetetlen lenne".
Lázár nyilatkozatát részben magyarázta, részben kiegészítette pár nappal később Gíró-Szász András kormányszóvivő, amikor az Inforádió egy műsorában egyértelművé tette: az új nukleáris erőmű építését a kormány az oroszokkal képzeli el.
"Alá fogja írni" – mondta egy, orosz ügyekben jártas elemző, aki szerint azt azonban, hogy pontosan mit, és milyen feltételekkel, Orbán Viktoron kívül talán csak az oroszok tudják. A specialista szerint Orbán a februári (és e parlamenti ciklus egyik utolsó) ülésén akár úgy is megszerezheti a jóváhagyást a szerződésre, hogy ahhoz alaptörvényt kelljen módosítani. A Putyinnal kötött szerződésben pedig akár magyar állami garanciavállalás is szerepelhet a paksi projektre.
Ezért cserébe pedig például kezelhetővé válhat a kormány által beígért újabb rezsicsökkentés. "A harmadik lépcsőfokhoz azonban szükség lehet olyan eszközök igénybevételére is, amelyek eddig kimaradtak az egyenletekből" – magyarázta az energetikai szakember. A gáz és áram lakossági árának következő csökkentését a kormány már a februári fogyasztásban – vagyis a márciusi számlákban – érvényesíteni szeretné. Ehhez azonban a kifacsart energiaszolgáltatók és nagykereskedők további szorítása helyett például az orosz gáz árát kellene csökkenteni. Ez pedig – legalábbis ahogy Ukrajna esete is bizonyította: Putyin és Janukovics decemberben kötött orosz-ukrán megegyezését követően harmadával csökkent az orosz gáz ára – lehetséges. Csak az oroszok biztosan megkérik ennek az árát.
Érdemes e témában a számba veendő tételek közé sorolni azt is, hogy a magyar gázfogyasztás meredeken csökkent az utóbbi években. Míg 2008-ban több mint 9 milliárd köbmétert vettünk Oroszországból, 2012-ben viszont már csak 5,2 milliárdot. Így viszont a gáz árának csökkentése az oroszok számára kockázati szepontból is, de veszteséget tekintve is kisebb lehet. Cserébe viszont megnyílik a kapu a 2012 óta gyakorlatilag stagnáló orosz gazdaság számára, hogy az új lendületvételhez a nukleáris építőiparban (is) megtalálhassa a megfelelő terepet. Ráadásul a Roszatom az utóbbi években több mint egy tucat atomerőmű építési projekt indulásánál bábáskodott, és úgy a tervezésben, mint a tárgyalási technikákat tekintve igen nagy gyakorlatra tett. Szemben az e téren jóindulattal is csak az origón állónak tekinthető magyarokkal. Az új magyar reaktorok építését megalapozó előtanulmányok egy részéről már kiderült, hogy copypaste silányságú, illetve nagy részük tartalma annak ellenére nem ismerhető, hogy azt évekig tartó pereskedéssel az Energiaklub nyilvánosságra perelte.
Iparági vélemények szerint elképzelhető, hogy a rezsicsökkentésbe beleszerető magyar kormányzati vezetőket az oroszok keresték meg ezzel a javaslattal. Az minden esetre árulkodó, hogy a Gazprom vezetőjének szinte titokban tartott magyarországi látogatását és tárgyalását követően az orosz elnök meghívta magához Orbán Viktort – akivel a találkozást 11 hónapja formálisra és kurtára szabta. Az nagy kérdés, hogy mindezért cserébe az oroszok valóban kérhetik-e Orbánt egy, a paksi új atomerőmű-építéssel kapcsolatos állami kötelezvény aláírására.
Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
