Ha január elején bárki odalép majd a BKV pénztár ablakához, és rutinból kéri a havi bérletét, szinte biztosan zavarba fogja hozni őt a pénztárosnő, mivel vissza fog kérdezni. Leginkább arra lesz kíváncsi, hogy a szelvény csupán fizetve lesz, vagy kér mellé számlát is, és ha igen, akkor azt cégesre írja-e vagy magánszemélynek. A válaszok alapján különböző tömbből tépett, más feliratot tartalmazó szelvény dugnak majd át a vastag ablaküveg alatt, de ami ennél is fontosabb: a havibérlet ára lehet 10 500 forint is, de egy ezressel kevesebb is.

A Fővárosi Közgyűlés által novemberben elfogadott határozat szerint január elsejétől tizedével olcsóbb lesz a közösségi közlekedés, mint korábban – mindezt a kormány rezsicsökkentési manővereit támogató fővárosi fidesz frakciónak köszönhetően. A témában a széles körű tájékoztatásra kötelezett BKK honlapján olvasható tájékoztató szerint Tarlós István (főpolgármester) és Németh Szilárd (rezsicsökkentést felügyelő, fideszes képviselő) javaslatára a fővárosi közgyűlés elé kerülő, s megszavazott javaslat alapján csökken a "napi munkába és iskolába járáshoz leginkább szükséges bérletfélék ára". A fővárosi rendelkezés értelmében a tarifacsökkentés azonban csak "természetes személyekre vonatkozik, közületi vásárlásoknál az alábbi kedvezmények nem alkalmazhatók". A teljes árú felnőtt bérlet (Budapest-bérlet) így magánszemélyeknek 9500 forint lesz 10 500 helyett, a kedvezményes éves bérlet  114 600 forint helyett 103 ezer forintba kerül majd. (A tanulók havi bérlete is 400 forinttal kevesebbe, 3450 forintba kerül, a nyugdíjasoké 3700 helyett 3330-ba). A kedvezmény érvényes lesz a kiegészítő heti, kétheti, negyedéves és szemeszter bérletekre is, és a BKK becslése szerint mindez összesen közel 800 ezer embert érint majd.

Ez alapján kiszámolható: egy 4 fős (két szülő + két gyermekes) családban a bérletár-csökkentéssel egy év alatt 33 600 forint plusz maradhat a pénztárcában. Azt azonban a közlemény nem részletezi, hogy ez az összeg a dolgozó számára konvergálhat a nulla felé is. Elég pusztán abba a „hibába” esni, hogy a szülők nem maguk veszik meg a bérleteket, hanem a munkáltatójuknak számlát kérnek a szolgáltatásról, vagy a cafeteria rendszerben választják ki a bkv-bérlet opciót.

hvg.hu

A fővárosi közgyűlés döntését (de az ott elvetélt módosító javaslatokat is) tartalmazó jegyzőkönyvből a rezsiharc hangoztatásán túl az is kiolvasható, hogy a főváros csak óvatos duhaj volt csak a tömegközlekedési bevételeit is megkurtító lépéssel. A győzelmi jelentés mögötti számok éppenséggel azt mutatják, hogy a kedvezményt nem mindenki veszi, veheti majd igénybe. 

A BKK adatai szerint a havi Budapest-bérletek mintegy 70 százalékát veszik meg magánszemélyek, 30 százalékát pedig közületek vásárolják meg. Tehát előbbiek olcsóbban, utóbbiak drágábban jutnának januártól bérlethez (feltéve, hogy az arányok nem változnak). A kontraszt még erősebb az éves bérletek esetében, ahol az előbbi arány több mint fordított: 16-20 százalékot vásárolnak csak a magánszemélyek, miközben 80-84 százalék közületi vásárló – közéjük tartoznak a cafeteriások is. Mivel a tizedes kedvezményt csak magánszemély veheti igénybe, nem kell ahhoz nagy jóstehetség, hogy előrevetítsük: e területen gyökeres átalakulás várható.

A cafeteria rendszert belülről ismerő forrás szerint a fővárosi döntés borítékolhatóan kihúzza a béren kívüli juttatások választható tételei közül a bérletvásárlás lehetőségét. A szakember szerint ugyanakkor az egyáltalán nem biztos, hogy a munkáltatói kedvezmények körébe az éves bérlet több mint 100 ezer forintos tétele helyett mindenkinek sikerül majd valami, számára szükséges más szolgáltatást váltani. Azzal máris számolni lehet, hogy a Széchenyi-kártyára kerülő összegek megugranak, mivel azt a pihenésen kívül meleg étel utalványként is lehet használni.

A témában több munkajogászt is megkérdeztünk, akik alapvetően kétféle véleményt fejtettek ki. Az egyik álláspont szerint, mivel a közgyűlés kedvezményt ad, így valójában a magánszemélyeket dotálja, és nem a cégeket bünteti, így nincs semmiféle felróható probléma. Ráadásul, ha a dolgozó számlát kér a cégének, amely azt költségként elszámolja, a bérletek közti árkülönbséget az utazó nem érzékeli, mivel a nagyobb árat a cége fizeti.

A másik álláspont szerint viszont az ügy első körben nem is munkajogi, sokkal inkább versenyjogi, illetve alkotmányjogi kérdést feszeget azzal, hogy különbséget tesz az ugyanazt a szolgáltatást megvásárlók között a szerint, hogy kinek adja el a szolgáltatást. „A rezsicsökkentések árnyékában nem népszerű, hogy egy szolgáltatást jogtalanul különböztethetik meg a szerint, hogy az azt igénybe vevő maga, vagy helyette a cége fizet, de attól még, hogy egy jogalkotó kihirdet valamit, nem biztos, hogy az törvényes is” – mondta egy, a téma kényessége miatt névtelenséget kérő szakember. Úgy véli, hogy az ügyet perre lehetne vinni, de azt a hazai bírósági gyakorlatból kiindulva inkább az európai szintig ajánlaná lefolytatni.