Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A NAV-botrány kellemetlen személyes és politikai következményei mellett a kormánynak azért is van oka tartani az ügytől, mert ha bebizonyosodna, hogy Horváth Andrásnak igaza van, a magyar gazdaság teljesítményéről kiadott hivatalos adatok sem maradnának érintetlenek. Kiderülhet ugyanis, hogy az adócsaló ügyletek miatt jóval nagyobb gazdasági teljesítményt mutat ki a statisztika, mint amekkorát valójában nyújt a gazdaság.
Sem a kormány, sem a kormánypártok nem foglaltak egyértelműen állást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) körül kipattant botrányban, a távolságtartás pontos okai egyelőre nem ismertek. Ahogy azt sem lehet tudni, hogy az MSZP pontosan miért fúrja a parlamenti vizsgálóbizottság felállítását. Vélhetően szerepet játszik benne az a törekvés, hogy próbálják elkerülni egy vizsgálat kellemetlen személyes és politikai következményeit. Lehet azonban egy másik ok is: ha a NAV volt munkatársának becslése helytállónak bizonyul, vagyis évente 1000 milliárd forint áfát valóban elcsalnak a cégek és további 700 milliárd áfát jogosulatlanul igényelnek vissza az államtól, akkor a botrány még a magyar gazdaság teljesítményéről kiadott hivatalos adatokat sem hagyná érintetlenül.
Fiktív külkereskedelem
Amennyiben ilyen mértékű adócsalás bebizonyosodna, és kiderülne, hogy az a NAV volt munkatársa által jelzett módon zajlik, a Központi Statisztikai Hivatalnak is le kellene vonnia a következtetést, hogy a külkereskedelmi forgalmunk a valóságban jóval kevesebb, mint azt a hivatalos adatok mutatják. A Horváth András által jelzett adócsalás nagy része ugyanis az Átlátszón november 8-án publikált tanulmánya szerint a magyarországi cégek Csehországgal, Szlovákiával, Romániával és Szlovéniával folytatott, színlelt külkereskedelmén keresztül valósul meg, és ha ez igaz, akkor az áruforgalomról szóló adatok mögött nem áll valódi teljesítmény.
Ez a fiktív teljesítmény leginkább a jogosulatlan visszaigénylésekkel kapcsolatban feltételezhető. Ha egy cég külföldön értékesít árut, akkor az adótörvény szerint visszaigényelheti az államtól az áru értékének áfatartalmát, ami az ár 27 százaléka. Ebben a folyamatban úgy csalnak a cégek, hogy csak úgy tesznek, mintha eladnák külföldre az árut, valójában náluk marad, vagy egyáltalán nem is létezik. Ezt például úgy tehetik meg, hogy kiállítanak egy számlát arról, hogy eladtak x tonna cukrot egy szlovák cégnek. A pénzmozgás megtörténik, a szlovák cég átutalja a pénzt magyar ügyfelének, az áru viszont nem megy ki külföldre. Ezt követően a látszólag exportált áru után a magyar cég visszaigényelheti az áfát az államtól.
Az is gyakran előfordul, hogy a másik oldalon a szlovák cég, pontosabban a cég mögött álló személyek is eljátsszák a visszaigényléses csalást: például sorozatos eladásokkal keresztülfuttatják a fiktív árut szlovák cégeken, majd ismét exportálják Magyarországra vagy Romániába, és ők is visszaigénylik az áfát Szlovákiától. Ilyen módon egy „áru” többször is megfordulhat a két-három ország között. Ez történhet csak „papíron”, számlákkal, de történhet az áru úgynevezett utaztatásával is, amikor a fiktív exportot és importot úgy próbálják meg hihetőnek beállítani, hogy a kamionok üresen fuvaroznak az országok között, az utaztatott áruról szóló szállítólevéllel.
| Mekkora lehet a színlelt forgalom? |
A választ csak találgathatjuk, esélyes, hogy döbbenetesen nagy. Erre utal legalábbis a Nemzeti Adó- és Vámhivatal év eleji ellenőrzésének eredménye: a pénzügyőrök három hónapon át tartották megfigyelés alatt a szlovák-magyar határ menti utakat, és amint elterjedt az ellenőrzés híre, negyedével, napi 1600 kamionnal csökkent a forgalom az utakon. További közvetett bizonyíték a visszaigényléses csalás működésére és a színlelt áruforgalomra a nemrégiben kipattant szlovák cukorsztori: kiderült, hogy északi szomszédunk 155 ezer tonnával több cukrot exportált 2011-ben és 2012-ben, mint amennyit összesen megtermelt és importált. |
A visszaigényléses trükk mellett a klasszikus áfacsalás is létrehozhat fiktív teljesítményt. Ez az, amit 1000 milliárd forintra becsül Horváth András, és úgy zajlik, hogy például a szlovák cukorgyárból egy magyar cég cukrot importál, nem fizeti meg az áfát, de áfatartalommal együtt adja tovább egy közvetítő cégnek (ez azonban így csak virtuális áfa). Ezt követően a cég bedől, eltűnik, és az áru közvetítő cégeken keresztül eljut a bevásárlóközpont polcaira. Valójában az áru a szlovák gyárból a bevásárlóközpontba megy, és a közvetítő cégek ügyletei csak annak az elfedéséhez kellenek, hogy valójában a bevásárlóközpont jut áfa nélkül a külföldről behozott áruhoz, és mivel úgy adja el, mintha fizetett volna áfát, jelentős haszonra tesz szert. Ennél a trükknél az is előfordul, hogy visszaigényléses ügyletre is felhasználják, vagyis papíron ismét külföldre exportálják.
Egy másik adócsaló fogás, amellyel fiktív gazdasági teljesítményt generálnak a cégek, amikor színlelt exportról állítanak ki számlákat, de nem az áfa visszaigénylése a fő cél, hanem az áru belföldön marad és feketén értékesítik. További fiktív teljesítményt generáló eljárás az is, hogy a cégek a költségeikről állíttatnak ki számlákat, hogy leírhassák az adójukból. Ezek az áruk szintén csak papíron léteznek, ugyanakkor elvileg beleszámítanak a gazdasági teljesítménybe.
Mekkora lehet a színlelt teljesítmény?
Ha igaz Horváth András 700 milliárd forintos becslése a jogosulatlanul visszaigényelt áfáról, akkor az ehhez kapcsolódó fiktív export évente körülbelül 2600 milliárd forint körül lehet (azzal a feltételezéssel, hogy 700 milliárd forintos áfatartalom visszaigényléséhez arra van szükség, hogy a 700 milliárd forint 3,7-szeresének megfelelő értékű árut exportáljanak – ez az áruk nettóértéke, ami a visszaigényelt áfatartalommal együtt körülbelül 3300 milliárd forint).
Ez a 2012-es teljes magyar export több mint 10 százaléka, a Csehországba, Romániába, Szlovákiába és Szlovéniába irányuló exportunknak pedig kétharmada. Emellett az importunk egy része is fiktív lehet, amennyiben a visszaigényléses adócsalás során a fogadó országból vissza is küldik az árut, így olyan import teljesítmény is keletkezik, amely mögött nincs tényleges árumozgás. Ennek mértékét azonban lehetetlen megbecsülni.
Horváth András a hvg.hu számításaira reagálva azt mondta, nem tartja elképzelhetetlennek, hogy eredményünk közelít a valósághoz. Tavaly összesen 4500 milliárd forint áfát fizettek be a költségvetésbe, és 1700 milliárdot igényeltek vissza a cégek. Az 1000 milliárd forint elcsalt, valamint a további 700 milliárd forint jogosulatlanul visszaigényelt áfát a különböző ágazatokban gyakran elhangzó, a feketegazdaság 20-40 százalékos méretéről szóló feltételezések alapján becsülte. Megjegyezte azonban, hogy az adócsaló láncolatok vizsgálatakor az általában becsültnél nagyobb aránnyal is találkozott, így az 1000 és a 700 milliárdos szám mérsékelt becslés, lehet, hogy a tényleges végösszeg eléri a 2000 milliárd forintot is.
| Az Európai Bizottság becslése |
Horváth András becslésével csaknem teljesen megegyező elcsalt áfával számol Magyarország esetében az Európai Bizottság. Az uniós testület júliusban megjelent tanulmánya szerint az elcsalt áfa 2011-ben a GDP 3,7 százalékát tette ki. Ez 3,7 milliárd euró, körülbelül 1100 milliárd forint. A bizottság ezt úgy állapította meg, hogy megbecsülte, mennyi lett volna a nemzetgazdaságból várható teljes, elméleti áfafizetési kötelezettség, és megállapította, hogy ehhez képest mennyi folyt be az államkasszába. A 2011-es adat azt mutatta, hogy az elméleti áfafizetési kötelezettség 30 százaléka volt az elcsalt áfa. Ez nagyjából állandó aránynak tűnik, a bizottság becslése szerint ugyanis 2000 és 2011 között az elméleti áfafizetési kötelezettség 26 százalékát csalták el a cégek Magyarországon. |
A hivatalos adatok
A teljes magyar import tavaly 21 ezer milliárd forintot tett ki, az export pedig 23 ezer milliárdra rúgott – legalábbis a hivatalos adatok szerint. A hivatalos adatokból látszik, hogy Szlovákiába és Romániába az utóbbi pár évben jelentősen bővült a magyar kivitel mértéke, Csehországba kisebb mértékű volt a növekmény, Szlovénia nem számít jelentős kereskedelmi partnernek. Tavaly ezekbe az országokba összesen közel 3900 milliárd forint értékben exportáltunk, az onnan származó import pedig közel 2800 milliárd forint volt.
Ha emellé odaállítjuk a szakmai szervezetek által "fertőzöttnek" ítélt területeket – például hús- és cukorágazat, növényi olajok, fémhulladék – akkor a KSH részletes statisztikáiból az látszik, hogy mindegyik területen jelentős a magyar külkereskedelmi aktívum. Tavaly 333 milliárd forint értékben exportáltunk húst és húskészítményt, cukor, cukorkészítményeknél ez 137 milliárd forint volt, a fémtartalmú ércek és hulladékoknál 218 milliárd forint, a növényi olajnál és zsírnál pedig 115 milliárd (ez azonban az összes országba irányuló kivitelünk, nem csak a közép-európai régióba érkező export). Ezzel szemben ezekről a területekről sorrendben 164, 84, 101, illetve 26 milliárdos volt a behozatalunk.
Ez nyilván még nem jelenti azt, hogy ezekben a termékkörökben az egész kivitelünk fiktív. Jelentős agráriparral rendelkezünk, így egyfelől érthető, hogy ezekről a területekről exportálunk, ám érdemes mindezen szektorokat közelebbről is szemügyre venni, mivel ha a Horváth András által említett 1000 milliárdos áfacsalás jelentős része itt bonyolódik le, akkor az a statisztikákban meg kell, hogy jelenjen, mivel az áfacsalás során keletkező számlák megjelennek a külkereskedelmi adatokban. Vagyis elvileg feltételezhetjük, hogy nyoma van a fiktív kereskedelemnek a statisztikákban. A KSH azonban igyekszik kiszűrni a hivatalos adatokból a feketegazdaság torzítását. A nagy kérdés ugyanakkor az, hogy a KSH hogyan és milyen mértékben kalkulálja be ezeket a csalásokat a számításába.
A KSH nem számol az áfacsalással
Megkérdeztük a KSH-t, milyen adatok és becslések alapján állítja elő a végleges külkereskedelmi adatokat, és eközben milyen típusú fiktív teljesítményekkel számol. A KSH közölte, hogy a külkereskedelmi forgalom statisztikája két fő adatforrásból készül: az Európai Unión kívüli forgalmat a vámbizonylatok alapján állítják össze, az unión belüli forgalomról az úgynevezett Intrastat adatgyűjtésből kapnak információt, melyet a vállalatok szolgáltatnak. Becslést ez utóbbi esetében alkalmaznak, mivel egyrészt az adatfelvétel nem teljes körű, azaz csak a forgalom 97-98 százalékáról gyűjtenek adatot (jelenleg évi 100 millió forint feletti forgalmazók kötelesek adatokat szolgáltatni).
Az adatokat késve küldők esetében is alkalmaznak becslést, ennek dokumentált, matematikai alapokon nyugvó, idősorokon alapuló, nyilvános módszertana van. A teljes becsült adatállomány az első részletes publikáció idején körülbelül 10 százalék. Ezt követően két alkalommal végeznek felülvizsgálatot és a tárgyévet követő októberben lezárt adatok már csak körülbelül 4-5 százalék becslést tartalmaznak.
A gyűjtött adatokat tételesen és összesítve is ellenőrzik, érvényességi, hihetőségi és összefüggés (konzisztencia) vizsgálatokat is végeznek. A konzisztencia-vizsgálatok során az adatokat más statisztikákból, illetve a vállalati mérlegből származó, valamint az adó – köztük áfa – adatokkal is összevetik. A statisztikai adat-előállítási folyamat során nem a vállalati számlák adatait használják fel közvetlenül, hanem aggregált adatokat. Az egyedi számlákra nincs rálátásuk és jogosultságuk sincs azok ellenőrzésére.
„Mindazonáltal a KSH fokozottan szem előtt tartja a statisztikai adatok minőségét és törekszik annak javítására. Folyamatosan konzultálunk a vállalatokkal a hibagyanús esetekről, és ennek kapcsán számtalan adatjavítás történik a vállalatok részéről, de az is sokszor előfordul, hogy a vállalat megfelelő – módszertanilag elfogadható – magyarázattal szolgál az eltérés okára vonatkozóan” – írta a KSH.
Különösen nagy forgalmat érintő adatbizonytalanság esetén a vállalatok tevékenységéről a helyszínen is tájékozódnak. „Az előzőekben leírtakat figyelembe véve, kifejezetten az áfacsalásokra irányuló vizsgálatunk, kiigazításunk nincsen” – fogalmaz a hivatal, ugyanakkor azonban megjegyzi, hogy mindent összevetve ellenőrzési rendszere az unió többi tagállamával összevetve kiemelkedően sokoldalú.
„Amennyiben az adóhatóságtól konkrét és részletes információt kapunk bármilyen – a külkereskedelmi statisztikát befolyásoló – szabálytalanságról, az adatok javítása lehetséges és meg is tennénk. Sajtóhírekre, bizonyítatlan vélekedésekre azonban nem alapozhatunk” – írta a hivatal.
„Én simán elhiszem”
Nem vagyok abban biztos, hogy az export-import statisztikák teljesen jók, szerintem nincsenek jól összegezve ezek az adatok – mondta a hvg.hu-nak egy neve elhallgatását kérő banki elemző. Szerinte ezekről a számlázási, kereskedelmi praktikákról mindenki hallott, „a séma stimmel”, az export pedig „gyanúsan sok”. Ha egy ágazati szereplővel, vagy egy vállalkozás vezetőjével egy céges bulin beszélünk, akkor pár sör után mindenki előjön egy-egy sztorival – emelte ki a banki elemző. A banki szakember szerint „látjuk hogyan tűnnek el cégek”, és ha csak a húságazat egyes szegmenseinél 30-40 százalékosra tartott feketepiacot vesszük, akkor nem elképzelhetetlen, hogy akár még közelítheti is a Horváth András által emlegetett összeget az elcsalt áfa.
Emellett ennél kevésbé direkt áfacsalások is vannak, a banki szakértő szerint például a sarki kisboltokban rendkívül sűrűn lehet találkozni nem magyar, hanem valamilyen zömében szláv nyelvű címkével ellátott termékkel. Ezeket behozzák magánimportban, külföldön megfizetik utána az alacsonyabb áfát (a hazait viszont már nem), ráadásul egyes külföldi élelmiszer-ipari termékek, például a lengyel mezőgazdasági termékek árban jók, így nagyobb az itthon realizált haszon is – hangsúlyozta az elemző. Az elemző szerint ha ezt a rendszert felszámolnák, akkor holnapután egyes alapvető élelmiszerek ára megemelkedne – az áfacsalás a termékek árát bizonyos mértékig le is nyomja –, többek között ezért sem vállalják fel a politikusok a rendszer teljes felszámolását.
Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
