Az Országgyűlés 215 igen szavazattal, 42 ellenében elfogadta az idei központi költségvetési törvény módosításáról szóló előterjesztést szerdán. A változtatással az államháztartás központi alrendszerének hiánya 74,35 milliárd forinttal, 1125,184 milliárd forintra nő.

A büdzsé hetedik módosítását elsősorban az októberben elfogadott takarékszövetkezeti integráció miatt terjesztette be a kormány. Az eredeti javaslat mintegy 39 milliárd forinttal növelte volna a hiányt.

A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapjáról szóló törvény szerint az idei büdzsé kiegészül az alapról szóló fejezettel, amelybe 135 milliárd 499,6 millió forint kerül.

A költségvetésbe beillesztett új fejezet kiadásai két részből állnak: vagyoni hozzájárulásként 135 milliárd forintot kap belőle a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete, 499,6 millió forintot pedig működésre használhat fel az alap.

Emellett a költségvetés módosításával az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos kifizetések 6,45 milliárd forintról 10 milliárdra emelkednek. Ezt azzal magyarázta az előterjesztő, hogy így lehetőség lesz az állami vagyon bővítésére irányuló kormányzati elképzelések megvalósítására.

A Mol visszakap 35,3 milliárdot a költségvetésből

Az előterjesztés - egy, a kormány által benyújtott és hétfőn elfogadott módosító indítvánnyal - azonban kiegészült azzal, hogy egy uniós bírósági döntés miatt a Mol visszakap 35,3 milliárd forintot a központi költségvetésből.

A Mol és a kormány 2005-ben olyan megállapodást kötött, hogy a kitermelt szénhidrogének után fizetendő bányajáradék az olajtársaság legtöbb magyarországi szénhidrogénmezője esetében 2020-ig változatlan összegű marad. Ám 2010-ben az Európai Bizottság megállapította, hogy e megállapodással és egy törvénymódosítással a Mol mentesült olyan pénzügyi terhek alól, amelyeket a versenytársaknak meg kell fizetniük, így tisztességtelen versenyelőnyhöz jutott.

A bizottság a jogellenesnek minősített összesen 35,3 milliárd forintos állami támogatás visszakövetelésére utasította a kormányt, a Mol pedig még abban az évben befizette a pénzt a költségvetésbe, mert erre a fellebbezéstől függetlenül köteles volt. A cég azonban megtámadta az Európai Bizottság határozatát az Európai Unió Bíróságának Törvényszéke előtt.

A bíróság idén novemberben hirdetett ítéletet, e szerint meg kell semmisíteni a Molnak nyújtott állami támogatásról szóló 2010-es európai bizottsági határozatot, és vissza kell fizetni a cégnek a korábban általa befizetett 35,3 milliárd forintot. A költségvetés ennek megfelelően módosult.