Lázár János közlése szerint a jövő héten azt fogja javasolni Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy az uniós pénzek azon négy százalékát, amelyet a központi apparátusban dolgozók ellátására fordíthatnának, ajánlják fel a történelmi egyházaknak, amelyek így 250-300 milliárd forintos pluszforráshoz juthatnak.    

Az államtitkár elmondta, az elképzelés szerint ebből az összegből juthat az érintett egyházak intézményeinek felújítására, működtetésére, oktatási, szociális tevékenységük színvonalának emelésére és lelki közösség szervezésére, építésére is.

Lázár János megemlítette, hogy ezt annak érdekében teszik, hogy "a közösségépítés ebben a speciális keretben is tovább menjen, az ezeréves hagyományoknak megfelelően, abban az ezeréves nyomvonalban, amely Szent Márton hegyét megtartotta, és amely, úgy gondolom, hogy mindannyiunk számára lelki bíztatást ad".

Utalva az apátságban hosszabb ideje zajló fejlesztésekre arról beszélt, hogy reményei szerint Magyarország is úgy fog újjászületni, ahogyan Szent Márton hegye az elmúlt 25 évben, mivel Pannonhalmán "az ezeréves ösvényen haladtak, és az ezeréves ösvényen mertek és tudtak maradni".

Mint fogalmazott, ha egy nemzetet a meghatározó nyomvonalából "az idő vagy a történelmi szükségszerűség és a válságok kizökkentik, akkor összeomlik a társadalom és szétesik a közösség". Értékelése szerint a második világháborút követő bő négy évtized "kisiklásnak nevezhető időszak volt, eltávolodás az ősök nyomvonalától, eltávolodása a Szent István-i örökségtől, eltávolodás Szent Márton hegyének szellemiségétől".

"Biztos vagyok benne, hogy az 1945 után következő kommunista időszak az eltévedés időszaka és az elmúlt 23 év a visszatalálás kísérlete" - fogalmazott Lázát János.

Mint arról az MTI korábban beszámolt, rendezvényteret és három kiállítóteret alakítanak ki a Pannonhalmi Főapátság 1,4 milliárd forintból megújuló, jelenleg üresen álló és omladozó majorsági épületében, amely várhatóan nyáron nyílik meg.

A 2500 négyzetméteres épület három kiállítótere közül az elsőben az apátság ezeréves történetét mutatják be, a másodikban - a pannonhalmi borvidékre helyezve a hangsúlyt - borászati tárlat kap helyet. Ehhez a Pannónia Szőlőskertje című korábbi időszaki tárlatot állandó kiállítássá fejlesztik.

A harmadik részben időszaki tárlatok lesznek láthatók, a tervek szerint elsőként egy európai bencés tematikájú kiállítást rendeznek. Ezt a területet olyan regionális kiállítótérré alakítják, amely alkalmas akár értékesebb tárgyegyüttesek bemutatására és őrzésére is. A főapátság különösen a téli időszakra tervez egyházi tematikájú kortárs művészeti tárlatokat ezen a helyszínen, ahol gyűjteményük rejtett kincseit, vagyis azokat a darabokat is kiállítják, amelyeket eddig nem láthatott a nagyközönség.