Feljelentést tett a NAV egyik (immár volt) munkatársa hivatali visszaélés miatt az ügyészségen. Horváth András, aki hosszú ideje ellenőrzési szakkordinátorként dolgozott, a Levegő Munkacsoport és a VÉSZ közös rendezvényén állt a nyilvánosság elé múlt pénteken. A volt adóellenőr az Indexnek akkor elmondta, hogy az adóhivatalnál úgy tapasztalta, a kiemelt adózókkal, vagyis a legnagyobb magyar cégekkel és multikkal elnézőbb a NAV. Szerinte nagyjából 1000 milliárdos tétel az, amit a legnagyobbak évente elcsalnak, miközben a NAV ezekben az ügyekben rendszeresen elnézően viselkedett. Horváth a lapnak akkor azt mondta, munkája során – amelyben főként a határon átnyúló áfacsalásokat vizsgálta – az elmúlt években több ügyről is leállították, s volt olyan, hogy személyesen kizárták a projektből, miután visszaélésre utaló nyomokat talált.

A volt adóellenőr ezek után hétfőn interjút adott a lapnak, melyben kifejtette, hogy szerinte évi 1700 milliárd forint kárt okozhat a költségvetésnek az eltűrt adócsalás, és az adóhatóság több száz vezetője tud a dologról. Az élelmiszer-ipari adócsalás szerinte annyira kiterjedt, hogy alig van olyan termék, amelyet nem érint.

Reális lehet az összeg, de . . .

Ez egy 22-es csapdája – fejtette ki a hvg.hu-nak Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő, aki korábban az APEH elnökhelyettese is volt. Az adóellenőr ugyanis konkrét ügyeket az adótitok miatt nem nevezhet meg, és emiatt az adóhatóság sem nyilatkozhat. Általánosságban beszélni viszont Vámosi-Nagy szerint nagyon nehéz erről a bonyolult területről, ám ha azt vesszük, hogy a vélekedések szerint a magyar GDP negyede után nem fizetik be az adót, akkor akár a mondott összeg még reális is lehet.

Az adószakértő úgy véli ugyanakkor, hogy nem egyszerű az áfacsalás felderítése, több környező országokban ráadásul még rosszabb a helyzet. Vannak próbálkozások az áfacsalások visszaszorítására, a fordított áfát Vámosi-Nagy szerint például nem véletlenül vezették be egyes területeken (gabona, olajos magvak, borsó, bab, szója), amelyek szorosan kötődnek az élelmiszer-kiskereskedelemhez. Emellett az élelmiszeripar területén az áfacsökkentés is segíthetne az áfacsalások visszaszorításában.

Vámosi-Nagy szerint az, hogy intézményesen ki lenne adva: bizonyos ügyek után ne menjenek az adóellenőrök, szinte kizárt. A revizorok felettesei csak rendkívül nyomós indokkal dönthetnek úgy, hogy megakasztják az adóhiány megállapításának folyamatát. Az adószakértő tapasztalata szerint eközben a multikat egyre szigorúbban vizsgálják, "olyan biztosan nincs, hogy ezeket a cégeket védeni kell".

Ráláthatott-e egy ember ennyire a folyamatokra?

Számomra igen kérdőjeles, hogy történt-e ilyen az adóhatóságnál – állítja Zara László adótanácsadó, az Adótanácsadók Egyesületének elnöke. Mint elmondta, a rendszer túl nagy ahhoz, hogy ebben ilyen esetek legyenek szervezetten, ráadásul az egyes ügyeket nem ugyanazok a személyek vizsgálják, így szerinte kétséges, hogy egy ember ilyen mértékben rá tudott látni a folyamatokra. "Elszigetelt esetek akár még lehetnek is, de rendszerszerűen ezt nem tudom elképzelni" – fejtette ki Zara László.

Az utaztatásos módszer, amelyet Horváth András leírt, kétségtelenül igen elterjedt Zara szerint, ugyanakkor rendkívül nehéz bizonyítani az adócsalást. Az adótanácsadó szerint érdemes lenne jogszabályban rögzíteni, hogy az Európai Unión (EU) belüli értékesítésben honnan származik az áru, ezzel világossá válna az érintett termék származása. Ezzel vissza lehetne szorítani a termékek utaztatását – tette hozzá. Az EU-ban folynak átmeneti áfaszabályozással kapcsolatos tárgyalások, ennek részeként pedig át kellene gondolni az egész áfarendszert, mivel a határok nélküli állapot miatt uniós szinten is gátat kellene szabni ennek a problémának, mivel ez minden tagállamban gondot okoz.

"Nem a levegőbe beszéltem"

"Kettő dolog van ebben az egészben" – fejtette ki hvg.hu-nak Horváth András volt adóellenőr. Egyfelől telefonon állítanak le bizonyos ellenőrzéseket, ezt Horváth szerint soha nem teszik meg írásban, másfelől pedig a legtöbb esetben el sem rendelnek vizsgálatokat, mivel eleve tudják, hogy az adott cégnél nincs minden rendben. A volt adóellenőr szerint rendszerszerűen nem rendelnek el vizsgálatokat. Ez az a védelmi rendszer, amely kiiktatja az ellenőrzéseket Horváth szerint. A volt adóellenőr elmondta, hogy ügyészségi feljelentésében szerepelnek olyan cégek, melyek az előnyeit élvezték ennek a rendszernek.

Arra a kérdésre, hogy honnan jött ki az 1 700 milliárdos szám – amennyi adót csalnak el a magyarországi cégek Horváth szerint –, a volt NAV-os elmondta: ez egy becslés, melyben már benne van kisvállalkozói kör is. A volt adóellenőr hangsúlyozta, egész szektorok tevékenységét tekintette át, az adóhatóságon belül pedig sokan beszámoltak neki erről a problémáról, több, általa vizsgált szektornál pedig még az általánosnak tekintett 25-30 százalékosnál (egyes kutatások szerint ekkora itthon a feketegazdaság aránya, bár ezt rendkívül nehéz megbecsülni – a szerk.) is nagyobb arányban szembesült ilyen adóelkerülési problémákkal. Az általa mondott szám szerinte mellesleg megfelel egy uniós becslésnek is. "Eszem ágában sem lett volna kiállni, ha nincs bizonyítékom, nem a levegőbe beszéltem."

Aki biztos lebukott

2011 végén 2012 elején több nagy áfacsalási ügy is napvilágra került. Akkor csaknem négymilliárd forint értékű adócsalást tártak fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyi nyomozói a Nyugat-dunántúli régióban. Az élelmiszert forgalmazó abdai kft. magyar cégektől vásárolt elvileg szlovák cégek részére árut, amely azonban nem hagyta el Magyarországot, hanem egy szigetszentmiklósi raktárba került, sőt, egy részét már másnap visszaszállították. Az árut papíron többször továbbadták. A körbeszámlázással a kft. több mint 3,5 milliárd forinttal csökkentette befizetendő áfáját, jogosulatlanul – írta közleményében a NAV. Egy másik szálon ugyanez a társaság étolajat szerzett be Magyarországon, majd egy szlovák gazdálkodó közbeiktatásával az áru magyar cégekhez került, végül vissza a társasághoz. A könyvelésbe 81 millió forint jogosulatlanul levonandó áfát jegyeztek be. A társaság további beszerzéseinek vizsgálatakor kiderült az is, hogy 2010-ben egy másik magyar gazdálkodó 1,5 milliárd forint értékű szlovákiai értékesítést színlelve adott el árut a szóban forgó kft.-nek. Az elcsalt áfa ebben az esetben több mint 367 millió forint volt. A Kisalföld és a Gazdaság.hu információi szerint a CBA franchise-rendszeréhez tartózó abdai Delikát Kft. az érintett társaság.   Egy másik ügy a Csoki Hungária Kft. édesség-nagykereskedőhöz kapcsolódik. 2012 elején végelszámolási eljárás indult a kft.-nél, az adóhatóság akkor lefoglalta a társaság készletét, miután a NAV szerint az áfacsalást követett el. A NAV 2012 nyarán átfogó ellenőrzést tartott a Csoki Hungária Kft.-nél. A vizsgálat az általános forgalmi adó kivételével jelentősebb megállapítást nem tett. A revízió egy olyan ügyletet kifogásolt meg, ahol a társaság közösségen belüli értékesítést tüntetett fel általános forgalmi adó bevallásaiban, ennek tényleges megtörténtét az adóhatóság azonban nem látta bizonyítottnak. A magyar ügyvezetőjű szlovák cég a vizsgált időszakban 350 alkalommal vásárolt a Csoki Hungária Kft. dunaharaszti telephelyén. Minden alkalommal készpénzben fizetett, átvette az árut, kitölttette a nemzetközi fuvarokmányt (CMR), és egy vevői nyilatkozatot is tett, miszerint a megvásárolt árut Szlovákiába szállítja, és a helyi adótörvényeknek megfelelően az adót megfizeti. Az adóhatóság viszont adócsalás szándékát vélelmezte az ügylet mögött, és adóhiányt, bírságot, valamint pótlékot állapított meg, amelyek együttes összege a cég 2012-es várható árbevételének 10 százaléka volt, azaz csaknem 1,2 milliárd forint.

Horváth állítja, várható még, hogy mások is megszólalnak majd az ügyben, "ígéret legalábbis van rá". Szerinte ugyanakkor olyan ráhatással van mindez egy életre, hogy alaposan át kell gondolni az illetőknek, mire is vállalkoznak. Horváth hozzátette, számított arra, hogy a kormányzat nem hagyja elfajulni a dolgokat.

Arra a kérdésre, hogy közelebbről meg lehetne-e nevezni,  mely szektorok és milyen vállalatok érintettek az általa eddig megnevezett kiemelt adózók csoportján belül, Horváth elmondta: ezen cégeket a nagy exportőrök és a kiskereskedelmi láncok között kell keresni. Természetesen nem mindenki van benne a dologban, ám ennek a problémának akkora a gazdasági súlya, hogy 800-1200 milliárd körüli lehet az az összeg, aminek a befizetése elmarad a nagyadózók részéről – fejtette ki.

A kiskereskedelmi láncok érintettek?

Az ezermilliárd forintot meghaladó adócsalásban "gyakorlatilag a nagy kiskereskedelmi láncok mindegyike érintett” – mondta a hvg.hu-nak Éliás Ádám, a botrány kirobbantásában részt vevő Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetségének (VÉSZ) elnöke. A konkrét cégnevek már az ügyészségnél vannak azokban a bizonyítékként benyújtott dokumentumokban, amit a feljelentéshez mellékeltek.

Megkerestük a nagyobb kiskereskedelmi láncokat, és kértük, reagáljanak a VÉSZ elnökének állítására.

A Tesco kommunikációs vezetője válaszában azt írta, a vállalat a hatályos magyar jogszabályokkal, törvényekkel összhangban végzi tevékenységét, adózási kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tesz.

Az Auchan kommunikációs vezetője azt írta, "mi ilyen gyakorlatot nem folytatunk, a mindenkori jogszabályoknak megfelelően működünk. Nem tudjuk elfogadni az ilyen általánosító kijelentéseket".

A Lidl Magyarország azt írta, nem érintett az említett ügyben, hiszen adózási kötelezettségeinek a vonatkozó törvényeknek és előírásoknak megfelelően minden esetben eleget tesz. A cég hangsúlyozta, fennállása óta arra törekszik, hogy a magyar gazdaság értékes, produktív szereplője legyen, működésével azt támogassa és minden szempontból megfeleljen kötelezettségeinek.

A Coop szóvivője, Komoróczki István a hvg.hu-nak azt mondta, őket semmilyen előnyben nem részesítette a NAV. A cég az egyik legnagyobb adófizető, ráadásul termékeik 90 százaléka magyar, ennélfogva nem lehet érintett olyan határon átnyúló adócsalásokban, amikről a hatóság adóellenőre beszélt.

"Franchise rendszerünket folyamatosan ellenőrzik a különböző hatóságok. Tehát a cikkben leírtakkal kapcsolatban a CBA nem érintett" – válaszolta e-mailben Fodor Attila a hvg.hu kérdésére.

A Spar szóvivője, Fehér István megkeresésünkre azt írta, a cégnek alapvető érdeke a tiszta kereskedelem, annak minden vonatkozását tekintve. A Spar beszállító partnereinek túlnyomó részét pénzügyileg stabil, megbízható nagy hazai cégek adják. A partnerekkel kialakított, sokszor többéves kapcsolatrendszerében a Spar minden bizonylatolási törvényi előírást betart – hangsúlyozta. Emellett külön pénzügyi kontroll is történik, hogy kizárhatók legyenek az esetleges tisztességtelen szándékok. Az illetékes hatóságok és a könyvvizsgáló cég egyébként rendszeresen alapos, akár több hónapig is tartó ellenőrzés során vizsgálja a Spar üzletviteli tevékenységét, bizonylati fegyelmét – írta Fehér István.

Meg kell várni az ügy végét

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára a hvg.hu-nak azt mondta, nincs tudomása arról, hogy a kereskedők mely köre lehetne érintett. A kereskedelmi láncokat nagyon sűrűn, gyakorlatilag folyamatosan látogatják az adóellenőrök, és folyamatosan feltárják a hibáikat. "Kizártnak tartom, hogy a kereskedők rosszabbak lennének, mint az átlag, de várjuk meg az ügy végét" – mondta.

Emellett Vámos György azt is hangsúlyozta, hogy ez egy nagyon összetett probléma, az áfacsalások terén nem lehet csak a kiskereskedelemről beszélni, hiszen ha a kereskedők adót csalnak, ahhoz partnerek kellenek, így érintettek lehetnek a beszállítók és a gyártók is. A kereskedelmi szövetség főtitkára szerint az áfacsalások nagy részét nem is kereskedők követik el.

Megkerestük a NAV-ot is

A hvg.hu megkereste a NAV-ot is, arra voltunk kíváncsiak többek között, hogy tudnák-e kommentálni Horváth András kijelentéseit, milyen mértékű áfacsalásokra derítettek fényt tavaly, illetve kaptak-e visszajelzést a volt adóellenőrtől annak felettesei az esetleges problémákat illetően. A NAV közölte, hogy a hivatal megalakulása óta különböző sajtóorgánumokban a NAV több vezetője is beszámolt az áfacsalások tapasztalatairól, azok módszereiről és mértékéről. A tendenciák nem változnak. Az egész unióban hatalmas kárt okoznak az áfacsalásra szakosodó bűnözői csoportok. Az ilyen bűnszervezetek figyelik a piaci igényeket, nyomon követik a szabályok változását. A kereslet, az adminisztratív előírások és az adókulcsok alapján választják ki azokat a termékeket és piacokat, amelyeknél a legkisebb kockázattal a legnagyobb hasznot lehet elérni.

A nyilatkozatokban hivatkozott uniós adat – ellentétben a nyilatkozattal – nem az áfacsalásokból származó költségvetési bevételkiesésre vonatkozó EB-adat, hanem az ún. áfa adórés teljes magyarországi mértékére vonatkozó becslés, ál a NAV válaszában. Az áfa adórés az adóelkerülés miatt elméletileg kieső bevételek mellett tartalmazza a fizetésképtelenség, felszámolás, szabályozási bizonytalanság, statisztikai módszertani hiba és egyéb tagállami sajátosságok miatt kalkulált összegeket is. Az EB megrendelésére készült szakértői tanulmány mind a 27 tagállamra vonatkozóan kísérletet tesz az elméleti és a teljesített áfa bevételek közötti eltérés számszerűsítésére a rendelkezésre álló nemzeti számla statisztikai adatok felhasználásával. Maga a dokumentum is jelzi azonban, hogy az eredmények az alkalmazott módszertan miatt jelentős bizonytalanságot hordoznak. A dokumentum szerint a magyarországi becsült áfa adórés mértéke 2011. évben a GDP 3,7 százaléka volt (összegszerűen a tanulmány szerint 3 700 millió euró, mely 2011. évi éves átlagárfolyammal számítva 1 033 milliárd forint). Ez a mérték nem kiugró, megfelel a régiós átlagnak, Csehország esetében az áfa adórés aránya a GDP 2,7 százaléka, Szlovákiában a GDP 4,0 százaléka, míg Romániában 7,9 százaléka volt a tanulmány szerint a vizsgált időszakban.

2012-ben az összes, a NAV pénzügyi nyomozói által felderített bűncselekmény elkövetési értéke 121 milliárd forint volt. Ebből költségvetési csalás (zömmel adócsalás) elkövetési értéke 94,86 milliárd forint, (ebből áfacsalás 67 milliárd). 2013. szeptember 30-ig az összes általunk felderített bűncselekmény elkövetési értéke több mint 96 milliárd forint. Ebből a költségvetési csalásokkal okozott kár összege több mint 85 milliárd forint. (áfacsalásra vonatkozóan október 29-i adat: 57,8 milliárd). Az érintett szektorok a módszerekből kiszűrhetőek. Lényegében szinte a kereskedelem valamennyi szegmense érintett.

Arra a kérdésre, hogy kaptak-e visszajelzést Horváth Andrástól a vezető beosztású NAV-munkatársak az esetleges problémákkal kapcsolatban, a hivatal közölte, hogy Horváth András szakkoordinátorként dolgozott a NAV Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatóságán. Ennél fogva nincs és nem is lehet rálátása a NAV ellenőrzési szakterületének egészére – beleértve a Kiemelt Adózók Adóigazgatóságát –, területileg is és szakmai szempontból is csupán egy szűk szegmensről lehet közvetlen tapasztalata, közölte a NAV. Munkája a felettes (másodfokú) adóhatósághoz kötődött, alsó fokú szervek hatáskörébe tartozó adóellenőrzéseket évek óta nem végzett, így azokról személyes tapasztalata nincs, közölte a NAV. Kirendeléssel, a gabona szektort érintően mindössze egy konkrét adózó ellenőrzésében működött közre, azért, hogy a különböző munkacsoport-megbeszéléseken megfogalmazott meglátásait a gyakorlatba átültetve segítse az első fokú adóhatóság ellenőrzési munkáját. Közel egy évig tartó kirendelése azonban érdemi eredményt nem hozott.

A NAV közölte, hogy Horváth András valótlanul állítja, hogy a gabonakereskedelemmel kapcsolatosan végzett elemzésével nem foglalkoztak felettesei. Vezetői az ő, valamint a szakterületen dolgozó további kollégák javaslatait figyelembe véve, mérlegelve 2010 novemberében a Kiemelt Adózók Adóigazgatósága felé, 2011. július hónapban a Központi Hivatal felé is jelzéssel éltek. Többek között ennek is eredményeképpen országos koordináció mellett vizsgálatok kerültek elrendelésre a feltárt adózói körben, áll a NAV válaszában.

A NAV szerint feladatát nem képezte a dokumentumaiban/nyilatkozataiban hivatkozott élelmiszerkereskedelmi elemzések elvégzése. Amennyiben ilyet valóban folytatott, – annak eredményeit nem osztotta meg feletteseivel, ennek iktatott nyoma nincsen. Amennyiben a dokumentumban felhozott súlyos mulasztásokat észlelte, ezeket folyamatában jelentenie kellett volna, közölte a NAV.

Arra a kérdésre, hogy mennyi ellenőrzést hajtottak végre és mekkora büntetést szabtak ki a kiemelt adóiz körnél, a NAV emellett közölte, hogy a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózói kör esetében 2013. III. negyedév végéig 4 918 ellenőrzést folytatott a NAV, vagyis átlagosan 1,6 vizsgálat jutott egy nagy adózóra. Az elmúlt három év átlagában a bevallás utólagos ellenőrzése során született megállapítások összege évente 70 milliárd Ft. 2013. III. negyedév végén a feltárt nettó adókülönbözet összege elérte a 67,8 milliárd forintot. A kiemelt adózói körben az ellenőrzöttségi arány ennél is magasabb volt, egy adózóra 2,1 vizsgálat jutott, amely az országos átlagot messze meghaladó szintet képvisel. A kiemelt adózói körben 2 693 ellenőrzést végeztek a revizorok. 2013. III. negyedév végén a feltárt nettó adókülönbözet összege a kiemelt adózói körben elérte a 36 milliárd forintot.

Kik a kiemelt adózók?

Az APEH Pest megyei és Fővárosi Kiemelt Adózóinak Igazgatósága 1996-ban jött létre, s a főváros és Pest megye legnagyobb adózóinak elsőfokú adóztatási feladatait látta el. A legnagyobb adózók külön kezelésének célja az állami költségvetés adóbevételeinek mintegy egyharmadát befizető, úgynevezett virilisták megkülönböztetett figyelemmel kísérése volt. Több szervezeti változtatás után a NAV létrejöttével a Kiemelt Adózók Adóigazgatósága (KAIG) a Kiemelt Ügyek és Adózók Adó Főigazgatóságának szervezetében és irányítása mellett folytatja tovább tevékenységét. 2011-ben 756 kiemelt adóalany volt. Kezdetben az árbevétel függvényében volt kiemelt adózó egy vállalat (1996-ban 4,5, 2003-ban 11,5 milliárdos árbevétel volt a határ), most már az adóteljesítménytől függ (2003-ban 1,7-1,8 milliárd forint volt a határ, jelenleg 3 milliárd). Az értékesítés nettó árbevétele az igazgatóság megalakulása óta megtízszereződött, 3,2 ezermilliárdról 33,2 ezermilliárd forintra növekedett. A növekedés üteme az országos átlaghoz képest kétszeres intenzitást mutat, a KAIG országos árbevételhez való hozzájárulása a kezdeti 21,5-ról napjainkra közel 50 százalékra emelkedett.   A kiemelt adózók ágazati megoszlását tekintve szám szerint a legtöbben (arányában az összes adózó szinte egyharmada) a feldolgozóiparban végzi tevékenységét. A második legnagyobb csoport a kereskedelem, amelybe az adózók 22 százaléka tartozik. Számottevő még a pénzügyi és biztosítási tevékenységet végző cégek köre, mely 13 százalékos arányt képvisel. Az adózók közül 104 cég tartozik az igazgatósághoz a megalakulás óta, többek között a legnagyobb feldolgozóipari, közszolgáltató és távközlési cégek. Ennek az úgynevezett „törzsgárdának” az árbevétele adja még ma is a KAIG-hoz tartozó adózók vállalkozási bevételeinek mintegy 36 százalékát. Az ország összes adóbevételében a kezdetektől meghatározó szerepet játszanak a legnagyobb adózók. A KAIG megalakulása óta eltelt 15 év alatt a kiemelt adónemek nettó pénzforgalmának országoshoz viszonyított részaránya 24,8-ról 34,4 százalékra nőtt.   Ezen adózói kör nettó pénzforgalmi teljesítése közel kilencszeres bevételemelkedést jelentett a költségvetésnek. Az adóigazgatóság megalakulásának első évében befolyt 281 milliárdról 2010-re 2504 milliárd forintra növekedett a kiemelt adózók által teljesített főbb adónemenkénti összes nettó pénzforgalom.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Nem bánja meg!