15 perc alatt olvadt szinte semmivé egy nagy cementgyár értéke a hongkongi tőzsdén
A Tinarui részvényeinek harmadát szórták ki a befektetők, 80 millió darabot negyedóra alatt adtak el, az utolsókat darabonként alig 2 forintnak megfelelő összegért.
A Tinarui részvényeinek harmadát szórták ki a befektetők, 80 millió darabot negyedóra alatt adtak el, az utolsókat darabonként alig 2 forintnak megfelelő összegért.
Már véleményezhető a Közúti elektromos jármű beszerzés támogatása vállalkozásoknak című pályázat tervezete. Akár 25 millió forintos járműveket is be lehet szerezni, amihez 4 millió forintot is adhat az állam uniós pénzből. A taxisok várhatóan csalódottak lesznek, de nem csak azért, mert a támogatás mértékének növelése elmarad a villanyautók drágulásától.
Nem könnyű az oroszoknak a magyarországi cégalapítás: idén húsz olyan, a háború kirobbanása után alapított orosz hátterű cég ellen indult kényszertörlés, amelynek a székhelye ugyanarra a budapesti címre volt bejegyezve. Ennek ellenére csak 2023-ban több mint félszáz magyar céget alapítottak oroszok. Ezek zöme üzletviteli tanácsadással foglalkozó mikrovállalkozás, de meglepően sok olyan céget találtunk, amely a fő tevékenysége szerint számítógépes programozást és információtechnológiai tanácsadást végez. Egy rejtélyes moszkvai tudományos intézet magyar fiókszervezetének pedig novemberben egy hongkongi cég lett a képviselője.
Idáig a működési költségek növekedése miatt zárt be sok vendéglátóipari egység, mostanában pedig a lakossági fogyasztás visszaesése miatt. Idén eddig majdnem ezer vendéglátóhely húzta le a rolót.
A lottón, kenón, puttón szerzett nyeremények után a jövőben nem kell személyi jövedelemadót fizetni, továbbra sem kell reklámadót fizetni, bevezetik az e-nyugtát, jövőre indul az e-áfarendszer, nő a gázolaj jövedéki adójából visszaigényelhető összeg, kivezetik a közművezetékek adóját, és igent mondtak a globális minimumadóra is, de talán a legfontosabb, hogy valóban nem került bele az adócsomagba a másodállású vállalkozókat sújtó extra járulékról szóló rész.
Sok vállalkozás kerülhet olyan helyzetbe, hogy valamennyit le kell csípnie a kiadásokból. Ez jelentheti azt, hogy nem emelnek a béren kívüli juttatásokon, esetleg csökkentenek is, egyes cégek pedig letehetnek a cafeteria bevezetéséről, noha eredetileg ezt fontolgatták.
A lejárt számlák összértéke a társaságok 30 százalékánál még 100 ezer és 1 millió forint közé esik, de 7 százalékuk már egy és ötmillió forint közötti összeg beérkezését várja.
Nem mindig teljesen világos, hogy egy-egy vállalatnak, vállalkozásnak mi is a kötelezettsége a kiterjesztett gyártói felelősség rendszerében (EPR), ráadásul a Mol-leányvállalat Mohu internetes rendszere sem működik gördülékenyen.
A kormány 2023-ban már mintegy 3000 milliárd forintnyi, azaz a GDP 4 százalékának megfelelő finanszírozási forrást biztosít a vállalatok számára a Magyar Fejlesztési Bank és az Eximbank hitel- és tőkeprogramjain, valamint a Széchenyi Kártya (SZKP) programokon keresztül.
Amikor valakinek – legyen magánszemély vagy vállalkozás – adóssága keletkezik, hajlamos pánikba esni. Ilyenkor sokaknak az az első gondolata, hogy csődöt jelentenek. Pedig ma már sokkal szofisztikáltabb jogorvoslati lehetőségek is léteznek, mint a 2008-as válság kirobbanása előtt. Ezért baj esetén érdemes alaposan tájékozódni és megnézni az új jogszabályokat.
Jelentősebb állami segítség híján az idén érvényesülhet a válságokkal együtt járó természetes szelekció a vállalkozói szektorban. Túlélésre annak a cégnek van esélye, amelyik piaci áron is hitelképes, vagy az olcsó pénzbőség idején kellő tartalékot halmozott fel.
Nagy Márton miniszter bejelentette, hogy korábban elérhetővé teszik a jövő évi forrásokat.