A zöldszervezet keddi közleménye szerint a 2009-ben elfogadott erdőtörvény idén ősszel újra napirendre kerülő módosításának fő célja az európai uniós kötelezettségeknek megfelelő változtatások beépítése, illetve az elmúlt négy év során felszínre kerülő kisebb alkalmazási problémák korrigálása. 

A WWF szerint a hamarosan a parlament elé kerülő módosítás alkalmat teremt a korábban már kialkudott, természetvédelmi vagy közjóléti szempontból jelentős szabályok szűk látókörű gazdasági érdekek szerinti megváltoztatására is.

A 2009-es erdőtörvény WWF által is támogatott vívmánya, hogy az állami tulajdonú, védelmi vagy közjóléti – tehát nem gazdasági – rendeltetésű erdők egy részén már nem alkalmazható a vágásterületeket kialakító hagyományos erdőgazdálkodás. Ebbe a körbe tartozó, főként őshonos fafajokból álló erdők harmadán néhány évtized alatt természetközeli, úgynevezett szálaló erdőgazdálkodásra szükséges áttérni, vagy ha ez nehézségekbe ütközik, akkor nem javasolt folytatni tovább faanyagtermelést. A szabályozás biztosítja, hogy az ország erdőterületének mintegy 7-8 százalékán folyamatos legyen az erdőborítás, és ezzel az élővilág megőrzésének feltételei javuljanak, valamint a turizmus, rekreáció szempontjából fontos közjóléti célok érvényesülhessenek. 

A tervezett új szabályozás a síkvidéki erdőket a Nyírségtől Gemencen át Somogyig csaknem negyven erdőtervezési körzetben kivenné a vonatkozó paragrafus hatálya alól, ezáltal sok ezer hektárnyi, még megmaradt őshonos erdőben továbbra is a hagyományos módon – döntően tarvágással – történne a vágásérettnek ítélt erdők felújítása – írják.

A közlemény idézi Gálhidy Lászlót, a WWF Magyarország erdővédelmi programjának vezetőjét, aki elmondta: az Alföldön hírmondóként megmaradt pusztai tölgyesek, ligeterdők a természeti örökség kiemelkedő értékei, és ezek sorsát is megpecsételheti a hagyományos, tarvágáson alapuló gazdálkodás általános alkalmazása. "Legalább a védett területek egy részén biztosítani kell, hogy más módszereket használjunk, erre szolgál a mostani erdőtörvénynek a gazdálkodás szempontjából meglehetősen rugalmas előírása. Hiába költünk sok millió forintot nemzeti és európai uniós forrásokból látogatóközpontokra, turistaházakra vagy erdei kisvasutakra, ha végül nemigen lesz mit bemutatni a környező erdőkben" – fűzte hozzá a szakember.

A WWF Magyarország reméli, hogy az erdőtörvény módosítása megfelelő módon javítani fogja az erdőgazdálkodás feltételeit, miközben a természetvédelmi és közjóléti célkitűzések sem esnek áldozatul a vélt vagy valós pénzügyi szempontoknak – olvasható a zöldszervezet közleményében.