Száz év múlva rá sem lehet majd ismerni a világ erdeinek egyharmadára – állítja az a nemzetközi kutatócsoport, amely – a világon először – elvégezte az erdei levéltípusok globális elemzését.
A nagy erdő- és mezőtüzek az egyik leglátványosabb következményei a szemünk előtt kibontakozó klímakatasztrófának. A sajtó egyre többször számol be a Kanadában, Ausztráliában, Görögországban vagy Portugáliában évente pusztító katasztrófákról. Tényfeltáró anyagunkban azt vizsgáljuk, mennyivel nőtt az emelkedő átlaghőmérséklet miatt egy óriási erdőtűz az esélye a közép-európai országokban.
Az elmúlt 15 évben nagyjából a harmadára csökkent a francia erdők szén-dioxid-elnyelő képessége – hívta fel a figyelmet a Citepa kutatóközpont.
A fakivágások sok szempontból megviselik az erdei ökoszisztémát, amelynek időbe kerül új életre kelnie. Ennek nyomon követése kihívás a szakemberek számára, és nem csupán költséges, de erőforrás-igényes is lehet. Ausztrál kutatók új módszert javasolnak: az ökoakusztikát, a föld alatti, kevéssé érzékelhető élet speciális mikrofonokkal történő megfigyelését.
Nagy István agrárminiszter által kiadott rendelet szerint tilos a természetvédelmi vagy Natura 2000 területen az őshonos fák kivágása.
Aggályosnak tartja a fakitermelést könnyebbé tevő kormányrendeletet a WWF Magyarország. A környezetvédő szervezet szerint sok értelme nincs is a könnyítésnek, hiszen idén a frissen vágott fából aligha lesz jó tüzelő. A lépés miatt ellenzéki pártok is élesen kritizálták a kormányt.
Az ENSZ Kormányközi Éghajlatváltozási Testületének (IPCC) legújabb jelentése szerint a mező- és erdőgazdálkodási gyakorlatok javításával, valamint az ökoszisztémák megőrzésével és helyreállításával 2050-ig évente 8–14 milliárd tonna szén-dioxidot lehetne eltávolítani a légkörből gazdaságosan, tonnánként 100 amerikai dollárnál (USD) alacsonyabb költségek mellett. Ez több, mint ha globálisan azonnal kivonnák az összes belső égésű motorral szerelt autót a forgalomból.
Egyre gyakrabban törik meg tisztások Európa erdőit – derül ki egy kutatásból. A tudósok szerint van remény, a hézagokban a klímaváltozáshoz jobban alkalmazkodó fageneráció növekedhet.
A mesterséges intelligencia és fejlett technológiai eszközök, minden eddiginél hatékonyabb megoldások állhatnak rendelkezésre ahhoz, hogy a szakemberek felvegyék a harcot az erdőirtókkal – hívja fel a figyelmet a küzdelemhez nagyteljesítményű számítógépekkel hozzájáruló Lenovo.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület elemzése szerint már nemcsak az agrár élőhelyeken, de a magyarországi erdőkben is csökken a madárállomány. Az elmúlt húsz évben összesen 30 madárfaj száma csökkent az élőhelyük romlásának következtében.
A mérsékeltövi és boreális erdők vegetációs időszakának korai kezdete miatt melegszik a levegő az északi félteke közepes és magas földrajzi szélességein – állapították meg a kutatók a Nature Climate Change című folyóiratban publikált tanulmányukban.
Rövid időn belül, alig másfél év alatt 110 ezer hektár erdővel lett szegényebb Németország. Az erdőpusztulás oka a klímaváltozás okozta következmények számlájára írható.