Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az évtized végére vízre kerülhet az első olyan úszó platform, amely teljesen önállóan fogja saját magát igazgatni. Az úszó városok, az ún. seasteadek gazdaságilag is függetlenek lennének, bevételi forrásaikat alapvetően az odatelepülő startupoktól nyernék. A PayPal alapítójának pénzéből elindított, és egy Nobel-díjas közgazdász unokája által gründolt Seasteading Intézet a nemzetközi tengerjog adta lehetőségeket használná ki, és ezekhez társít komoly víziókat. A hvg.hu e-mail interjút készített az Intézet ügyvezetőjével, Randolph Henckennel.
hvg.hu: Hogyan jött az ötlet, hogy megalapítsák a Seasteading Intézetet?
Randolph Hencken: A Seasteading Intézet Patri Friedman fejéből pattant ki, ő korábban a Google-nál dolgozott szoftverfejlesztőként, emellett politikaelméletekkel is foglalkozik, nem mellesleg pedig a Nobel-díjas közgazdász Milton Friedman unokája. Patri családi háttere megágyazott annak, hogy érdekelje a szabad társadalmak működése. A seasteading, az ún. úszó városok ötlete konkrétan a Burning Man Fesztiválon fogalmazódott meg, ahol művészeti ágakkal, társadalmi normákkal és kultúrákkal, vagy egyenesen kormányzati rendszerekkel kísérleteznek a résztvevők, és alapvetően a közösségi együttgondolkodáson van a hangsúly. Patri szerint a kormányok a kísérletek akadályai, mert monopóliumra törekszenek azokon a területeken, melyeket a fennhatóságuk alá sorolnak. Úgy gondolta, hogy erre egyfajta megoldás a "startup kormányzat" lehetne, amely lehetővé tenné a nagyobb kísérletezgetést és versenyt a "kormányzati iparban". Amikor Patri a kaliforniai Szilícium-völgyben dolgozott, találkozott a PayPal alapítójával, Peter Thiellel (ő volt a Facebook egyik kockázati tőkebefektetője is – a szerk.), akinek az alapítványa 2008-ban adott pénzt a Seasteading Intézet elindításához.
hvg.hu: Melyek a projekt fő elemei?
R. H.: Intézetünk a seasteading-rajongók globális mozgalmát hozta létre az utóbbi öt év alatt, és közben kutattuk, hogy milyen válaszokat lehet adni az előttünk álló mérnöki, jogi, politikai és üzleti kihívásokra. Az első lépés hajókon vagy kisebb platformokon elhelyezett, profitorientált vállalkozások lehetnek, melyek mutatnák az utat a nagyobb városok létrejöttének. Fontos a pragmatikus megközelítés, az ügy gazdasági és környezeti fenntarthatósága.
Jelenleg a Floating City (Lebegő Város) -projektre fókuszálunk, amelynek végső célja az, hogy egy együttműködő üzleti vállalkozási formát hozzunk létre a potenciális lakosok, vállalkozók, befektetők, fejlesztők és a “befogadó nemzet” között. Kutatásainkban három fő pontra helyezzük a hangsúlyt. Először is be kell bizonyítanunk a lebegő szerkezet megvalósíthatóságát, és költségbecslést kell erre készíteni. Másodsorban be kell azonosítanunk a potenciális vásárlókat, és fel kell mutatnunk piaci keresletet az úszó szerkezeten található ingatlanok iránt. Harmadsorban pedig fel kell vennünk diplomáciai úton a kapcsolatokat azokkal a tenger menti nemzetekkel, melyek hajlandóak lennének befogadni a seasteadeket saját védett, szárazföldhöz közeli vizeiken azokért a gazdasági előnyökért cserébe, amelyeket egy ilyen úszó platform nyújtani tudna.
hvg.hu: Mi az a hozzáadott érték, amiben egy seastead többet nyújtana, mint a korábbi hasonló önkormányzó, autonóm kezdeményezések? Mi a különbség egy ilyen jellegű szárazföldi és tengeri entitás között?
R. H.: Ma nincs a világon olyan hely, ahová el tudsz menni, ha alternatív kormányzati formákat keresel. Minden szárazföld egy már létező ország hatásköre, igazgatása alá esik. A szárazföldtől számított 12 tengeri mérföldön kívüli területeken kezdődnek a nemzetközi vizek, ahol a hajók azok alá a jogi keretek alá tartoznak, amilyen zászló alatt futnak. Ez szélesebb választási lehetőséget, illetve nagyobb autonómiát biztosíthat majd a korai úszó városoknak, ha egy idő után saját zászlajuk alatt működhetnek majd. A Lebegő Városok-projektünk kissé másfajta oldalról közelíti meg az ügyet: ott azt a befogadó országot választhatják a seasteadek, amely a legkedvezőbb feltételeket nyújtja nekik, például nagyobb önrendelkezést. Úgy gondoljuk, hogy az offshore elhelyezés segíteni fog a befogadó országnak abban, hogy bizonyos fokú hatásköröket feladjon területének egy darabja felett.
hvg.hu: Melyek azok a jogi keretek, amelyek az úszó városok kialakítását és működését megszabnák?
R. H.: Nem pártolunk egyetlen kifejezett jogi rendszert vagy kormányzati ideológiát sem a seasteadek működésére, de igyekszünk feltérképezni olyan diplomáciai kereteket, melyek mentén a seasteadek leginkább képesek arra, hogy meghatározzák saját szabályaikat polgáraik preferenciáinak megfelelően. Ilyen lehet új kétoldalú befektetési szerződések megkötése, melyekkel biztosítani lehetne a befektetéseket (pl. ingatlanberuházások) az úszó városokban, egyúttal pedig arra bátorítanák a befogadó nemzeteket, hogy nyilvánítsák a seasteadeket valamifajta különleges gazdasági övezetté.
A jövőben a nemzeti felségvizeken kívül működő úszó városok az ENSZ Tengerjogi Egyezményének hatálya alá esnek, de normális esetben valamely, egy már létező, szuverén állam zászlaja alá kellene tartozniuk. Amikor majd egy seastead-közösség elér egy bizonyos népességszámot, akkor jogilag is képessé kellene válnia arra, hogy független szerződéseket kössön más nemzetekkel, és létrehozza saját identitását egy új nemzetként.
hvg.hu.: Kik számára lehet vonzó egy úszó város? Kiket céloznak a steasteadek?
R. H.: A seasteadingnek a világon mindenhol vannak támogatói, és ezek a támogatók nem csoportosulnak egy domináns ideológia vagy személyiségtípus köré. Az egész projekt alapjául szolgáló egységesség az a hit, hogy a technológia és innováció segítségével jobban tudunk teljesíteni. Az önkéntes be- és kilépés az egyik fő alapelv, ami a legtöbb libertárius számára vonzó lehet. Ugyanakkor a kormányzati formákkal való kísérletezések szélesebb tárháza azt a célt is szolgálja, hogy több különböző kormányzati rendszer versenyezzen egymással, melyek közül sok nem tipikusan libertárius alapelveken nyugszik. Ez mind a technokratákat, mind a progresszíveket, a tradicionalistákat és a környezetvédőket is vonzza.
Az első lebegő város minden bizonnyal olyan "úttörő lelkeknek" ad majd otthont, akik képesek lesznek arra, hogy fenntartsák magukat, és távmunkában is tudnak dolgozni. Néhányan azért fognak jönni, hogy függetlenedjenek a vállalkozásukat akadályozó központi szabályozásoktól, mások pedig azért települnek az úszó városokba, hogy vízhez kötődő innovációkat fejlesszenek az akvakultúra, ökoturizmus és a megújuló energiák területén.
hvg.hu: Hogyan tudják majd a seasteadek megoldani az élelmezést és energiaellátást? Milyen alternatív energiaforrásokon, mezőgazdasági módszerek kifejlesztésében gondolkodnak?
R. H.: Arra számítunk, hogy a városok a szárazföldről importálják majd az élelem és energia nagyobbik részét, mindeközben olyan új technológiákat fejlesztenek ki, melyek segítségével nagyobb mértékben lesznek önellátóak. Ilyen lehet például a hidropónia, akvapónia, akvakultúra és megújuló energiák, illetve utóbbiak tárolási lehetőségeinek kombinációja.
hvg.hu: Milyen platformokra építhetnék a seasteadeket? Kiszámolták már, hogy mennyibe kerülnének az egyes platformok – például üdülőhajók, kiszuperált hadihajók vagy olajfúróplatformok esetében?
R. H.: A mérnökcsapatunk már eddig is intenzíven kutatta azt, hogy az egyes konfigurációk mennyibe kerülnének, legyen szó félig elmerülő platformról, speciális bójáról, uszályról vagy kirándulóhajóról. Mindegyik variációnak megvannak az előnyei és a hátrányai is, ha például a teljes komfort, stabilitás, kikötés és az üzemanyag költségét nézzük. Ugyanakkor mindegyik alternatíva olyan platform, mely nyílt vízi közlekedésre képes, viszont meglehetősen drága a szárazföldi megoldásokhoz képest. Következésképpen olyan kevésbé költséges megoldásokat is vizsgálunk, melyek belső vizeken találhatóak. Ilyenek azok az úszóházak és hullámtörő gátak, amelyekkel például Hollandiában találkozhatunk.
hvg.hu: Gazdaságilag önfenntartóak lesznek a seasteadek?
R. H.: A teljes önfenntartást nem tekintjük elsődleges célnak. A seastead lehet, hogy nettó élelmiszer-importőr lesz, de más termékeket majd exportál. A specializáció és az egymásra utaltság kulcsvonások a mai globális gazdaságban, amelyek gazdagabbá tesznek minket. Azt várjuk, hogy ezek a trendek a seasteading alatt folytatódni és talán erősödni fognak.
hvg.hu: Egy helyen azt is megemlítette, hogy egy seasteadnek majd könnyű lesz például San Francisco mellett nemzetközi vizeken lehorgonyozni, és az úszó városon élő embereknek nem kell majd amerikai vízumért folyamodniuk, ha szárazföldi cégeknek szeretnének majd dolgozni.
R. H.: Partnerünk, a for-profit Blueseed áll amögött az ötlet mögött, hogy hozzunk létre egy vízummentes startup-inkubátort egy kirándulóhajón. A kutatásuk azt mutatja, hogy ez mindaddig legális is maradna, ameddig az Egyesült Államok bevándorlási jogszabályait követnék, vagyis a vámüggyel, határőrséggel, parti őrséggel, illetve az amerikai védelmi minisztérium mérnökegységével is meg tudnának állapodni.
Mi azt szeretnénk elérni, hogy minél messzebb kerülve a parttól, egyre kevesebb jogi kötelembe ütközzünk, és a lehető legkevesebb fenyegetésként érzékeljék a környező országok a seasteadek tevékenységét. Az ENSZ Tengerjogi Egyezménye bizonyos szabályokat továbbra is rögzít, például a környezetszennyezés, illetve a környezeti kizsákmányolás (halászat) tekintetében, és a zászló alatti hajózás is jogokat ró a seasteadekre. Ezek a szabályok ugyanakkor minimálisak azokon a területeken, ahol az úszó városok kísérletezni kívánnak.
hvg.hu: Van már építés alatt ilyen úszó város? Mikor tervezik vízre bocsátani az első platformot?
R. H.: Egyelőre még nincs, de bízunk abban, hogy az első seasteadet még az évtized vége előtt befejezzük és benépesítjük.
hvg.hu: Mi a víziója a seasteadek jövőjével kapcsolatban? Tíz vagy húsz év múlva már tucatjával láthatunk saját magukat kormányzó, autonóm városokat a világ tengerein lebegve?
R. H.: Nehéz bármilyen előrejelzést is tenni a jövővel kapcsolatban, de végső célünk az, hogy lehetőséget teremtsünk több ezer startup-nemzet számára – olyan méretűeknek, mint Hongkong –, hogy innovációt vigyenek végbe fizikai és kormányzati technológiákkal. Akár tíz vagy 100 évet vesz igénybe, hiszünk abban, hogy ez szükséges az emberiségnek, és itt az ideje elindítani a folyamatot.
| Hollandia lehet a fő példa |
| A nyugat-európai államban komoly hagyományai vannak az úszóházaknak, uszályoknak – a víz a hollandok mindennapjait teljesen átszövi. Lakóhajókkal a legtöbb Hollandiába látogató turista találkozik, szinte minden csatornán. A holland mérnökök emellett akkor is világelsők, ha gátakról, zsilipekről és hasonló megoldásokról van szó. A rendelkezésre álló kevés földterület, illetve a tengerszint alatti fekvés folyamatosan arra sarkallta a hollandokat, hogy alternatív megoldásokat keressenek: ennek egyik példája szintén egy úszó város, amely még tervezés alatt van, de gyakorlatilag minden benne lenne irodáktól kezdve a lakásokig. Koen Olthuis tervező szerint 50 év múlva már nem tudják visszapumpálni a tengervizet a gátakon túlra, a hollandoknak meg kell tanulniuk a vízzel együtt élni. Cége a Maldív-szigeteken is részt vesz egy projektben – a szigetcsoport mindössze pár méterrel fekszik a tengerszint felett –, ott is a klímaváltozás miatt emelkedő tengerszint okozza a gondot. Az úszó városok kialakításával ezekben az esetekben ugyanakkor nem jár együtt a kormányzat gyökeres átformálása, a startupok bevonzása, nem úgy, mint a seasteadeknél. |
Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Nem bánja meg!
* * * Támogatott hitel vállalkozások számára
A Széchenyi Kártya Program némileg megváltozott feltételekkel, Széchenyi Kártya Program MAX+ néven folytatódik 2023-ban. Ennek köszönhetően év végéig fix 5 százalékos kamat mellett kaphatnak kölcsönt céljaik megvalósításához a vállalkozások. Ez a jelenlegi piaci kamatozású vállalkozói hitelekhez képest 12-18 százalékos kamatelőnyt jelent. A Bankmonitor Széchenyi Hitel kalkulátorával a vállalkozások ellenőrizhetik, hogy milyen támogatott hitelt igényelhetnek.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
