A szerbai gyümölcsexport 64 százalékát a málna teszi ki, több mint 40 ezer ember foglalkozik a bogyós gyümölcs termesztésével, éves szinten mintegy 200 millió dolláros árbevételt generálva. A szerb málnatermesztők szövetsége szerint a gyümölcsnek stratégiai termék státuszt kellene kapnia.
A szerbai gyümölcsexport 64 százalékát a málna teszi ki, több mint 40 ezer ember foglalkozik a bogyós gyümölcs termesztésével, éves szinten mintegy 200 millió dolláros árbevételt generálva. A szerb málnatermesztők szövetsége szerint a gyümölcsnek stratégiai termék státuszt kellene kapnia – írja a Balkans.com. Szerbia a világ harmadik legnagyobb málnatermelő országa.
A termelők azt szeretnék elérni, a kormányzat próbáljon meg megoldást találni arra, hogy ne nyomott áron kelljen megválni termékeiktől. A málnát ugyanis nem sokáig lehet tárolni, így a termelők sok esetben hamar szabadulnának a gyümölcstől, ez pedig a kereskedők malmára hajtja a vizet.
A málna termesztése egyes szerbiai települések jövedelméből mintegy 60 százalékkal részesedik. Az utóbbi években 15 ezer hektárt ültettek be málnával, az átlagos hektáronkénti terméshozam pedig 4 tonna volt.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.