Négy hónapon át tízezreket emelhetnek le pluszban a bankok kis- és középvállalkozásoktól, azt követően, hogy a kormány a pénzügyi tranzakciós illetékkel kapcsolatban egyszeri pótbefizetésről döntött. A hvg.hu egy logisztikai cég mindennapjain keresztül meséli el, mit jelent az, ha a kormány megkíméli a lakosságot. (A cikkhez megadott e-mail-cím egy technikai hibát követően működik. Leveleiket várjuk! - szerk.)
„A tényleges banki költségeimnek a 138 százalékát fizethetem ki pénzügyi tranzakciós illetékre egy hónapban, annak köszönhetően, hogy a kormány vállalkozói körben az illeték mértékének emeléséről, valamint a pénzintézetekkel szemben pótlólagos díjbefizetési kötelezettségről döntött” – panaszolta a hvg.hu-nak egy hazai tulajdonú és székhelyű, fuvarszervezéssel foglalkozó logisztikai vállalkozás ügyvezetője, miután nemrég megkapta a folyószámla-vezető bankjaitól az áthárított díjemelésről szóló értesítéseket.
"Minden fillért meg kell néznünk"
„14 éve küzdünk a piacon, meséli Tibor (a cég és cégvezető valódi neve, valamint az állításait alátámasztó dokumentumok a szerkesztőségben – a szerk.). A fuvarszervezés során évi nagyjából 400 milliós árbevétel fut át rajtunk, amelyből lejön a szolgáltatásunkért járó kis árrés, mielőtt ugyancsak a bankokon keresztül visszakerül a vállalkozói körünkhöz.”
Tibor angol-német nyelvtudással rendelkezik, a rendszerváltáskor tönkrement az a külkereskedelmi vállalat, ahol dolgozott. És bár a korosztályából sokan nehezen találtak munkát, ő összekapta magát, és egy kis irodai szobával, egy faxszal és egy telefonnal elindult, hogy a céges kapcsolatait feltámasztva a piaci körülmények között is megállja a helyét. A fuvarszervező cége ma se nagy: van üzletkötője, asszisztense, és alvállalkozóként könyvelőket foglalkoztat. Ugyanakkor a legnagyobb európai fuvarozókkal dolgozik együtt, a Waberer’s-től a Gebrüder Weisson és a P&O Transon át a Schenkerig. A fuvarok összetétele az elmúlt években változott: míg a 2000-es évek elején ezek 90 százaléka belföldre irányult, ma legfeljebb 20 százaléka a magyar, és nyolcvan százalék külföldi megbízás. "Épp elég bajunk van, minden fillért meg kell néznünk, ahogy a többi vállalkozásnak is. Egy ekkora mértékű banki díjnövekedés szerintem nem fér bele" – mondta Tibor.
Megtehetik és meg is teszik
"Megsegített" vállalkozó |
Kisvállalkozása van? Úgy érzi, hogy mégsem a kis- és középvállalkozásokat támogatja a kormány, és ezt saját cégére vonatkoztatva alá is tudja támasztani? Írja meg nekünk a történetét az onlinegazdasag@hvg.hu e-mail címre! A cikk megjelenésekor technikai okok miatt nem működött a megadott e-mail-cím. Aki szeretett volna írni, ne fogja vissza magát, már működik! - szerk., 09.13. |
A számláimat az Erste Bank és az Unicredit vezeti, folytatta Tibor. A pénzintézetek levélben tájékoztattak, hogy a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvény augusztus elsejei módosítása nyomán a bankoknak „tranzakciós illeték elmaradását pótló egyszeri befizetést” kell teljesíteniük. „Azért, mert az ebből befolyó költségvetési bevételt a kormány elkalibrálta, és most ezt próbálják behozni" – fűzte hozzá.
A díjfizetés mértéke a törvény szerint a január-áprilisban megfizetett tranzakciós illetéknek a 208 százaléka. Mivel a díjfizetés mértéke a pénzforgalommal függ össze, és a bankszámlaszerződések megengedik, hogy a pénzügyi tranzakciós díjat továbbhárítsák az ügyfelekre a pénzforgalommal arányosan – a bankok ezt meg is teszik.
Mind az Unicredit, mind pedig az Erste ezt úgy hajtja végre, hogy az év első négy hónapja után fizetendő összeget négy egyenlő részre elosztva az év utolsó hónapjának egy-egy meghatározott napján levonja az érintett számlákról. (Az Unicredit a levonást „trazakciósilleték-pótbefizetés”-nek, az Erste „addicionális díjrészlet”-nek hívja.) „A cégemnek ez nagyon mellbevágó, és egyszerűen hihetetlen, hogy még mindig elhangozhat olyan politikusok szájából, hogy a piaci verseny miatt ennek a díjnak legalább egy részét a bankok lenyelik” – mondja Tibor, aki szerint képmutatás az, hogy a lakosságot kímélik. „A jogi személyek mögött, mint amilyen az én kisvállalkozásom is, nem hús-vér emberek vannak?”
Az adó 30 ezerrel magasabb
Tibor elküldte a főkönyvi kivonati adatait is, hogy pontosan képet kaphassunk arról, mit jelent egy hasonló tevékenységű, nagy pénzforgalmú cég számára a pénzügyi tranzakciós illeték. Januárban például a PTI – ahogy az illeték neve rövidítve megjelenik – eredetileg 163, 70 EUR (eurószámla) és 21.747 forintot emésztett fel, ehhez jön most még a cég számláira terhelt pótlólagos díj (157 ezer forint) negyede, ami a januárra eső rész. A tranzakciós illetékre a januári hónapban így összesen 108.863 forintot kell kifizetnie, miközben ugyanerre a hónapra a normál bankköltség (gyakori internetes banki átutalások, minimális készpénzmozgás) nem érte el a 79 ezer forintot.
„Elfogadhatatlan, hogy a rárakódó adó mértéke 30 ezerrel magasabb, mint maga a szolgáltatás díja. Nem lehet így egy céget megsarcolni!” – mondja Tibor, aki szerint a kis- és középvállalkozásokat olyan extrasarcok sújtják a különböző rezsiköltségek emelkedésével, hogy a társasági adócsökkentés számukra már rég elolvadt. A kormány szerinte nemhogy támogatja, hanem egyre nagyobb terheket rak a kkv-kra.
Irány: Szlovákia
A bankok pótdíjjal kapcsolatos gyakorlata több dolgot is felvet. Az tény, hogy a jogalkotó lehetőséget ad a PTI módosított kondíciókkal számolt díjának a továbbterhelésére. A Penzcentrum.hu, amely az Unicredit-levéllel kapcsolatban már érdeklődött a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél (PSZÁF), azt a választ kapta, hogy egy ilyen díjbeszedés egyoldalú szerződésmódosításnak minősül. Visszamenőleg nem lehet költségeket érvényesíteni az ügyfeleken, és hogy a jövőre nézve is 60 nappal hamarabb értesíteni kell az ügyfeleket.
Mivel a fizetési kötelezettség a pénzintézeteknél is a jövőben áll fenn, ezért ennek továbbhárítása nem ütközhet akadályba, ha amúgy az is jogszabályszerű, hogy a kormány elmaradt bevételre hivatkozva visszamenőleges adóbefizetési céllal kéreti a bankokat a pénztárhoz. Ugyanakkor kérdés, hogy a bankok szabályszerűen jártak-e el, és 60 nappal a bevezetés előtt bejelentették-e az új kondíciós listájukat, valamint az egyszeri különadójuk áthárítását. Ha nem, büntetésre számíthatnak. Más kérdés, hogy egyébként négy részletben nem tudnák még az idén megfizettetni a négyhavi díjat, hanem az üzleti év vége miatt rövidebb idő alatt kellene – ami az ügyfeleknek rosszabb.
Nem kérdés, hogy az irreális tranzakciós költségek miatt nem egy cég keres majd külföldi bankolási lehetőséget: Ausztriában és Szlovákiában is vannak versenyképes ajánlatok. „Egy ismerősöm, aki szintén a szektorban dolgozik, azt mondta, Szlovákiában húsz eurót fizet mindazért, amiért én több, mint százezret. Igaz, ott nincs tranzakciós illeték” – mondta Tibor.
A bankok pótbefizetése |
Varga Mihály június közepén jelentette be megszorító csomagját, melyben részben az elmaradt adóbevételek miatt többek között megemelte a tranzakciós illetéket, a bányajáradékot, a vállalkozások által fizetett távközlési adót, illetve kiterjesztette az egészségügyi hozzájárulást a kamatjövedelmekre is. Ennek a csomagnak a része volt az is, hogy az elmaradt tranzakciós illeték pótlására egyszeri 75 milliárd forintos adót vetettek ki a bankokra a 144 milliárdos bankadón felül. A 75 milliárd forintos teher a január-áprilisi illetékkötelezettség 208 százaléka. A Varga-csomag intézkedései augusztus 1-jével léptek hatályba. |
Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Nem bánja meg!
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.