Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Akár 10 százalék alá is csökkenhet a sertés- és baromfihús áfája jövő év elejétől, ha megvalósul az, amiről Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár hétfőn beszélt egy lakossági fórumon. A húsfeldolgozók már évek óta hangoztatják, hogy az ágazatban rendkívüli mértékben elharapózott feketegazdaság visszaszorítására ez lehet a fő gyógyír. A pultokon lévő hústermékek árában azonban nem feltétlenül jelenne meg a bűvös tíz százalék. A feldolgozók a pénzt inkább versenyképességüket javító fejlesztésekre költhetik.
A kormány a rezsicsökkentés mellett egy másik jelentős lépésen is dolgozik: január 1-jétől a baromfi- és sertéshús áfája 10 százalék alá csökkenhet a mostani 27-ről. Ezzel kapcsolatosan az érintett tárcák jelenleg hatástanulmányokat végeznek – közölte hétfőn Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár egy lakossági fórumon.
Az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentése már régóta téma, különösen 2012 eleje óta, amikor is rekordmagas szintre, 27 százalékra emelkedett az általános áfakulcs. A hivatalos kommunikáció szerint az áfa mérséklése eddig azért nem mehetett végbe, mivel a kormányzat a 3 százalék alatti költségvetési deficitet prioritásnak tekintette, mert csak így kerülhettünk ki az uniós túlzottdeficit-eljárás alól.
Az élelmiszeriparban elharapózott áfacsalásokra egyes területeken megoldást jelenthet a fordított áfa, melyet a gabona-, illetve fehérjenövények (borsó, bab, szója), valamint az olajos magvak esetében már be is vezettek Magyarországon. Ilyenkor nem az eladó, hanem a vevő fizeti meg az áfatartalmat, így nincs értelme hosszú láncstruktúrákat kiépíteni, valamint (olykor csak papíron) ki- és beutaztatni a termékeket, hogy aztán egy ponton az adott cég elfelejtse befizetni az áfát. Hanem felhasználáskor a terméket igénybe vevő gyártó vagy szolgáltató van kijelölve az áfa befizetésére. Igaz, a fordított áfa a szakmai szervezetek szerint nem feltétlenül jelentene megoldást az adócsalásokra, mert az Európai Unió csak átmeneti időszakra engedi, és inkább csak tüneti kezelést ad, valamint az áfacsalásoknak egy fajtájára megfelelő eszköz.
Európában mindenhol alacsony az élelmiszerek áfája
A húsipari szakemberek évek óta hangoztatják, hogy a hús és baromfiágazatban a problémák megoldásának a drasztikus áfacsökkentés lehet a megoldókulcsa. Nemcsak azért, mert ezt a megoldást választották több uniós tagországban (Németországban például 7, Ausztriában 10 százalékos a forgalmi adó a hústermékeken), hanem mert a szakmai szervezetek tanulmányai is mindig erre az eredményre jutottak. Tavaly egyeztető fórum is alakult az alapvető élelmiszerek áfacsökkentésének vizsgálatára. A fórum az Agrárgazdasági Kutatóintézetéhez hasonló megállapítást tett: 10 százalék körül lehetne az az adószint, ami egyszerre több ágazati problémát is orvosolni tudna.
Abban a szakemberek egyetértenek, hogy az áfacsalások miatt kialakult helyzet kezelésére többféle megoldás kell. Az áfacsalásnak két típusa terjedt el. Az egyik az úgynevezett "hinta-csalás", aminek lényege, hogy a sok kézen átmenő, nagymennyiségű áru után a lánc több pontján is visszaigénylik a be sem fizetett áfát, ám mire ez az adóhatóságnál kiderül, az adott cég már eltűnik. Ez a módszer az elmúlt években többnyire a gabona- és takarmánypiacon dívott, de mára átmerészkedett minden olyan területre is, ahol nagy mennyiségben vándorolnak termékek – legyen az kőolaj, növényolaj vagy tőkehús.
A másik típus a teljesen vagy részben számla nélküli kereskedelem. Tipikus eset, hogy az étteremben, a húsboltban, a zöldségesnél az árunak csak egy részéről van beszerzési számla, ám mivel gyorsan forgó árukészletről van szó, ezt szinte lehetetlen bizonyítani, és inkább csak esetlegesen kontrollálható. A fordított áfa – amikor a vevő köteles az áfát a kapott számla alapján bevallani – csak a hinta-csalásra jelent igazán gyógyírt, az áfacsökkentés viszont mindkét típus ellen eredményesen használható. Plasztikusan fogalmazva: "tíz százalékért már nem érdemes annyit kockáztatni, mint 27-ért"– magyarázta lapunknak egy húsipari vezető.
A hús az első lépés
Lázár János hétfő esti bejelentése azonban nem az alapélelmiszerek egészére, hanem csak a húsipari készítményekre és a baromfitermékekre vonatkozott. Ennek az lehet a magyarázata, hogy ebben az ágazatban vált a leginkább egyértelművé a politikusok számára is, hogy valamit lépni kell. Úgymond fajsúlyos politikusok is közel kerültek az utóbbi időben a húsiparhoz. Főként a feldolgozáshoz, hiszen több bedőlt cég is önkormányzati tulajdonba került: így Szita Károly kaposvári polgármester (Kométa) vagy Kovács Zoltán országgyűlési képviselő (Pápa) mellett maga Lázár János is tapasztalhatta a gyulai húskombinát csődjénél, mit jelent az, ha egy-egy cégre ránehezedik a feketekereskedelem.
"A húsiparnak két gyógyszerre van szüksége, ebből az egyik az áfacsökkentés. A másik az, hogy az ebből származó, az államkasszából kieső tételeket, ami néhány tízmilliárd forintra tehető, zömmel az ágazat technológiai fejlesztésére lehessen fordítani" – mondta egy iparági vezető. Hozzátéve: hatékonysággal 27 százalékot nem lehet kompenzálni, de 8-10 százalékot igen.
Bár az áfacsökkentés bizonyos mértékben biztosan hatással lesz a fogyasztói árakra, de mivel a sertéstenyésztők ma nagyjából annyit kapnak az árujukért, mint Európában, és a boltok polcain is nagyjából megegyezik a késztermék ára a Németországban vagy Ausztriában tapasztaltakkal, sem a kezdő, sem a végponton nem számítanak nagy árváltozásra. A különbség abból adódik majd, hogy a köztes költségekből ezután az állam kevesebbet von el, és a feldolgozóiparnak több juthat.
| Csányi megmondta |
Nem Lázár János volt hétfőn az egyetlen, aki a húskészítmények áfájának csökkentésről beszélt: Csányi Sándor az ATV Egyenes Beszéd című műsorában is azt állította, hogy a szektor konszolidálásához először a feketegazdaság méretét kell csökkenteni: reagálni a szektorban gyakori adócsalásokra, leszállítani az alapélelmiszerek árát, és csak mindezek után lenne értelme az egész szektort versenysemlegesen megsegíteni. Az élelmiszeripari érdekeltségeiről is közismert bankár úgy látja, hogy az államnak összességében sokkal kisebb mértékben kellene a húsipari folyamatokba beavatkoznia, de ha már segíteni akar, úgy volna értelme, ha az egész ágazatot, és nem egy-egy ellehetetlenült céget támogatna. |
Negyven százalék a feketegazdaság aránya
Tavaly három terméktanács összefogásában született egy előterjesztés, mely kimondta, hogy a magyar élelmiszerágazat léte az élelmiszer áfájának kérdése – fejtette ki Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács titkára. Szerinte a sertés- és baromfiágazat területén van a legnagyobb baj, ezért is került előtérbe a kormányzatnál a csökkentés, amelyet ők már évek szorgalmaznak. Az Európai Unió (EU) országainak többségében az élelmiszerek áfája mindenhol 10 százalék vagy az alatti, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar csak akkor lehet versenyképes, ha drasztikusan csökkentik a jelenleg a szektorban is érvényes 27 százalékos áfát.
A magas áfa hízlalja a feketegazdaságot, melyet Menczel Lászlóné a húsfeldogozás és -kereskedelem területén 40 százalékra becsült a forgalom arányában. Az ezen elérhető nyereségért pedig már érdemes reszkírozni az illegális működést. Az áfa csökkentésével a feketézők nyereségét is csökkenteni lehetne, így pedig nőhetne a legálisan működők tere. Jelenleg az a helyzet, hogy miközben a felvásárlási árak növekednek, a húsfeldolgozók és áruházak a beszerzési árnövekményt már nem tudják továbbhárítani. Így itt bejön a feketegazdaság. Ha alacsonyabb lenne az áfa, akkor a beszerzés is fehéredne, és a fogyasztók is olcsóbb árakkal találkozhatnának a pultoknál – hangsúlyozta Menczel Lászlóné.
Ha az élőállat-mennyiséget szeretnénk növelni, akkor ahhoz nem elég az alapanyagpiacot megteremteni, hanem a kereskedelmi szektort és a feldolgozást is meg kell reformálni. A hazai sertéstenyesztés növelése ráadásul a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács titkára szerint a magyar agrárium kulcskérdése: ha itt nem sikerül változtatás elérni, akkor nehéz lesz a többi területen is segíteni. A húságazatnak az lenne a legjobb, ha már tegnap óta alacsonyabb lenne az áfa kulcsa – tette hozzá Menczel Lászlóné.
| Az élelmiszerek áfáját csökkentenék, eközben luxusáfát vezetnének be |
| "Luxusáfát" vezetne be a kormány – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök július 26-án az MR1 Kossuth rádió reggeli műsorában. A kormány a luxuscikkekre – például a nagy értékű autókra, ékszerekre – vetne ki ekkora áfát, hogy igazságosabbá tegye az adórendszert, tette hozzá a kormányfő. A kormányfő azt mondta, az adórendszerből jelenleg egy kicsi, de jelentős elem még hiányzik – ez lehet a luxusáfa. Az Európai Unió kifogásai miatt egy hasonló típusú adó korábban megbukott, ezért Orbán szerint "újabb nekirugaszkodásra lesz szükség". A luxusáfát már 2011-ben is fontolgatta a kormány, akkor Matolcsy György még miniszterként kezdeményezte az EU adóügyi biztosánál egy luxuscikkekre vonatkozó, 35 százalékos áfakulcs bevezetését. Mivel viszont az áfakulcsok meghatározását uniós irányelv korlátozta, Magyarország az akkor meglévők mellett még helyi érvénnyel sem vezethetett be ilyen magas kulcsot. A luxusáfa megvalósítását megfigyelők ugyanakkor kétségesnek tartják, mivel a nyitott uniós határok következtében a magyar állampolgárok egyes termékek magasabb hazai árai miatt külföldön vehetnék meg a kívánt árukat. |
Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Nem bánja meg!
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
