Vesztese is lehet az adósmentésnek
A lakossági devizaadósok mentésével járó újabb banki veszteségek negatívan hathatnak a vállalati hitelezésre, ellentételezhetik a jegybank által meghirdetett növekedési hitelprogramtól elvárt kedvező hatásokat - írta elemzésében az ING Bank vezető elemzője. Balatoni András szerint a negatív következményeket a banki adóterhelés mérséklésével lehetne kezelni.
Miközben az MNB számításai szerint a program 0,5 százalékkal javítja a jövő évi növekedést, a végtörlesztés által indukált 260 milliárd forintos banki veszteség számításai szerint 0,8 százalékkal csökkentette a 2012-es GDP-növekedést - írta elemzésében Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője.
Egy további, több száz milliárd forintos banki veszteséggel járó csomag negatív hatásai pedig bőven ellensúlyozhatják a jegybank által meghirdetett program várt pozitív hatásait, aminek a célja épp a vállalati hitelezés ösztönzése. Javítani a helyzeten az elemző szerint a banki különadó újfajta felhasználásával lehetne.
A felépített adósságállomány mérséklése fájdalmas folyamat - figyelmeztetett az elemző. Alacsony fogyasztást, a lakáspiac pangását, és az ingatlanárak további esését eredményezheti, igaz, kedvező külső egyensúlyi pozícióval jár - jegyezte meg.
A túlzott tőkeáttétel azonban előbb-utóbb leépül, és a folyamatok visszatérnek az egyensúlyi mederbe, ez azonban évek, és nem hónapok kérdése, még akkor is, ha a kormány és a bankszövetség közös javaslata az állományt 10, vagy akár 20 százalékkal mérsékli - vélte Balatoni András.
A szakértő felhívta a figyelmet, a vállalati hitelek a gazdaság jövője szempontjából fontosabbak, mint a lakosságiak, mivel sok esetben beruházásokat finanszíroznak. Ebben a szegmensben a hitelezés akadozása jelenleg a keresleti mellett kínálati korlátokkal is magyarázható, és ez óhatatlanul maga után vonja a beruházások visszaesését is.
Így míg a lakossági hitelleépítésnek csak a jelenlegi, a vállalati hitelszűkének a jövőbeli növekedésre is hatása van - írta. Hozzátette, mindez összefüggésben van a hazai bankszektor jövedelmezőségének a csökkenésével, mivel az érdemi hátrányt jelent a forrásokért folytatott versenyben.
A bankok ezért a tevékenységük szűkítésével reagálnak az extra adóterhelésre, a végtörlesztési veszteségre. A vállalati hitelek viszonylag rövid futamidejűek, így azok leépítése a legegyszerűbb a bankok számára - emelte ki az elemző.
"Ne legyen kétségünk afelől, hogy a devizamentő csomag újabb banki veszteségei további hitel-összehúzódást jelentenek majd a vállalati szférában" - hangsúlyozta Balatoni András. Ez pedig szerinte a beruházások további szűkülését eredményezheti.
Az adóterhelés mérséklésével azonban az elemző szerint eredményeket lehetne elérni. "El kell azon gondolkodni, hogy milyen céllal, milyen tevékenység finanszírozására, vagy minek a kezelésére használja fel a kormányzat a befolyt közel 150 milliárd forintot" - írta.
Balatoni szerint érdemes lenne úgy használni a bankadót, mint egy, a pénzügyi szektor problémáinak kezelésére elkülönített alapot. "Bár a mértékével lehet vitatkozni, azonban hatékony eszköze lehet egy túlhitelezési időszakban a bankszektor hűtésének, a jelenlegi körülmények között viszont csökkentésével támogatható lenne a hitelezési tevékenység beindítása" - tette hozzá.
Azt írta, a megoldás könnyedén nullszaldós lehet a költségvetés számára, ha például a bankadóból leírhatóvá tenné a kormány az újonnan kihelyezett vállalati hitelek 20 százalékát, az addicionális gazdasági teljesítmény miatt befolyó adóbevétel ellensúlyozná a kedvezmény mértékét.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.