Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Dinamikusan növekszik a hazánkba érkező külföldiek száma. A globális trendek és nem kis részben a Malév tavalyi csődje miatt az üzleti utasok elmaradoznak, a növekedés motorja a fapadoson érkező kispénzű turista. A többet költő vendégek hiánya nehéz helyzetbe hozza a szállodaipart és vendéglátást.
Hihetetlenül felpörgött a magyarországi turizmus az év első öt hónapjában: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes adatai szerint a kereskedelmi szálláshelyet igénybe vevő vendégek száma összességében hét százalékkal, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma pedig 5,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A külföldi vendégek számában még ennél is nagyobb, 10 százalékos volt a növekmény, és az eltöltött vendégéjszakák is hasonló arányban emelkedtek. A kereskedelmi szálláshelyek bevételei is nőttek, 8,5 százalékkal. Itt is a külföldiek mozgatták felfelé a számokat – ők 10 százalékkal költöttek többet, arányuk a szállásdíj-bevételben pedig bő kétharmados.
A turisztikai kép ugyanakkor a felfelé mutató számok ellenére egyáltalán nem rózsás. Bár több külföldi érkezik Magyarországra, a vendégösszetétel az utóbbi pár évben, de különösen a Malév tavaly februári csődje óta jelentősen megváltozott. A fapadosokkal érkezők tömegek kevesebbet költenek (borravalót is alig adnak), kevesebb ideig is maradnak hazánkban, a szállodai túlkínálat következtében pedig olyan magas színvonalat kapnak pénzükért, amelyért Nyugat-Európában, de akár Bécsben is csak 1-2 fokozattal alacsonyabb szállodai ellátást tudnának igénybe venni. A fapados turizmus teljesen átalakítja Magyarország és Budapest turisztikai térképet: a kispénzű turisták országa lettünk.
Ellepnek minket az olcsó utasok
Bár pontos felmérés országos szinten nincs arról, hogy hány egyéni üzleti vendég fordul meg a magyarországi szállodákban, de az biztos, hogy Budapesten korábban egyes szállodákban a 35-40 százalékot is elérhette az arány – mondta Kovács István, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének főtitkára (MSZÉSZ) a hvg.hu-nak. Emellett, ha megfelelő konferenciakapacitással is rendelkezett az adott hotel, 25-30 százaléknyi úgynevezett MICE-vendég is kapcsolódott hozzájuk (a mozaikszó a Meetings, Incentives, Congress, and Exhibitions szavakból áll össze: üzleti rendezvényekre érkező vendégeket takar). Kovács szerint az utóbbi másfél évben nagyobb ütemben csökkent az egyéni üzleti utazók száma, mint ahogy azt a válság egyébként indokolta volna.
Egyfelől globális trend, hogy a gazdasági válság hatására a 2-3 napos városlátogatások aránya növekedésnek indult: az emberek továbbra is utazni szeretnének, ám ehhez korlátozottabb pénzügyi eszközeik vannak. Másrészt a Malév csődje épp az üzleti és MICE-szektort érintette leginkább: a 2011-es év az uniós elnökség miatt eleve erős bázist jelentett, az üzleti vendégek száma pedig a Magyarországon megvalósuló külföldi beruházások csökkenésével is korrelál. Amikor felfutottak a beruházások, akkor több üzletember jött tárgyalni, az utóbbi pár évben ebben a tekintetben Budapest gyengélkedik, Kecskemét és Győrt viszont az ottani járműipari beruházások miatt viszont feljött.
Az MSZÉSZ főtitkára szerint az látszik, hogy a fapadosok alacsony árainak köszönhetően a szabadidős (leisure) célú turizmus nagysága 25-30 százalékkal megugrott, ezek a turisták viszont az olcsóbb szállásokat keresik, leginkább a 3 csillagos hotelek, panziók és hostelek könyvelhettek el forgalomnövekedést. A 4 és 5 csillagos szállókba is jutnak ilyen vendégek, ám mivel kevesebb az üzleti és MICE-vendég, így ezek a szállók kénytelenek olcsóbban kínálni a szobáikat. Nyilvánvaló, hogy egy szálloda minden vendégnek örül, ám ezek a vendégek kevesebbet akarnak költeni – hangsúlyozta Kovács István. Emellett az is érdekes jelenség, hogy míg 6,5 százalékkal nőtt idén a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva a vendégéjszakák száma, addig a bruttó átlagos szobaár mindössze 1,9 százalékkal tudott emelkedni. Ez azt mutatja, hogy Magyarországon jelenleg nem működik az a keresleti-kínálati összefüggés, miszerint ha többen jönnek, akkor árat is lehet emelni, mivel szállodai túlkínálat is van. A képet jól illusztrálja, hogy 2012-ben az átlagos szobaár nominálisan alacsonyabb volt, mint a válság előtti utolsó békeévnek tekintett 2007-ben, emellett pedig az országos szobafoglaltsági ráta is alacsonyabb, mint 2007-ben.
Ennek a gyenge teljesítménynek Kovács István szerint az a hatása, hogy a szállodák jövedelmezősége romlik, a hotelek csökkentik a munkavállalók létszámát, elmaradnak a beruházások, nehezen tartható a minőség. Több szállót a hitelező bankjaik már vissza is vettek, mert a fejlesztési kölcsönök bedőltek. Ha a gazdaság normálisan működne, akkor a mennyiségi változásnak minőségi változást is eredményeznie kellene, a szállodák árat tudnának emelni, mert az árainkkal jelenleg a sereghajtók közé tartozunk Európában – hangsúlyozta az MSZÉSZ főtitkára.
| Régiós összehasonlításban hátul kullogunk, bár a május nem volt rossz |
| Budapestet, az ország fő turisztikai motorját, mindig a régiós versenytársakkal – elsősorban Prágával és Béccsel, de Varsóval is – szokták összehasonlítani. Az MSZÉSZ-nek az idei év első 5 hónapjára vonatkozó trend-riportja szerint – a Smith Travel Research által vizsgált 31 város közül – Budapest a 26. helyet foglalta el a szállodai szobafoglaltság tekintetében, nettó átlag szobaárban a 29. helyen volt a magyar főváros, csak Pozsonyt és Vilniust előztük meg. Bár Budapesten ebben az időszakban 6,6 százalékkal javult a REVPAR-mutató (az egy kiadható szobára jutó szobaár-bevétel), ennek ellenére a budapesti teljesítményt (37,1 euró) a prágai 17, a bécsi pedig 62 százalékkal múlja felül. A tanulmányban az öt vizsgált közép-kelet-európai ország (Ausztria, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Magyarország) közül az idén január-május közötti időszakban a legjobb szobafoglaltsági mutatót az osztrákok érték el (62,8 százalék), Magyarország 58,1 százalékkal a 3-4., nettó átlag szobaárban 59,8 euróval a 4., nettó REVPAR-ban 34,8 euróval a 3-4. helyen végzett a lengyelországi szállodákkal holtversenyben. A kihasználtság tekintetében Budapest jelentősen jobb helyzetben van, mint az ország egésze, májusban a magyar főváros szállodái az év első hónapjában 82,1 százalékos átlagos kihasználtsággal a 11. helyet csípték el, amivel a többi négy régiós ország fővárosát maga mögé tudta utasítani Budapest. Nettó átlag szobaárban viszont csak a 27. volt, nettó REVPAR-ban is a 24. helyen végzett a magyar főváros az év 5. hónapjában. Az év első öt hónapját tekintve viszont már más a kép. Bécs, Budapest, Prága szállodáinak teljesítményét összehasonlítva megállapítható, hogy az átlagos kihasználtság Bécsben 64 százalék, Prágában 61,4 százalék, Budapesten 58,2 százalék volt. A nettó átlag szobaár az osztrák fővárosban 93,8, Prágában 70,7, Budapesten 63,7 euró lett. A nettó REVPAR terén a szállodák Bécsben 60,1, Prágában 43,4, Budapesten 37,1 eurót értek el. |
Csak az ár számít
A kisebb pénzű turisták dominánsabbá válása a fapadosok beindulásával erősödött fel – fejtette ki Erdei Bálint, a budapesti Cityrama utazásszervező cég egyik ügyvezetője. Az olcsó légitársaságokkal olyan vendégek érkeznek, akik a magyarokhoz hasonlóan szeretnek nyaralni, és oda mennek, ahol olcsón tudnak vakációzni. Mindez szerinte is a Malév csődjével csúcsosodott ki, amikor a költeni hajlandó vendégek jelentős része gyakorlatilag eltűnt.
A fapados turizmus felfutásával olyan vendégkör is megjelent, mellyel eddig szinte egyáltalán nem volt jellemző Magyarországra. Egy angol kisvárosból már néhány fontért is el lehet jutni Budapestre, így olyanok is elkezdtek utazni, akik eddig ezt nem tették meg – mondta a Cityrama ügyvezetője. Ráadásul Budapesten olcsón is tudnak megszállni: a magyar fővárosban egy ötcsillagos szállodai szoba kerül annyiba, amennyiért Berlinben legfeljebb egy háromcsillagost találni.
A kispénzű utasok – Erdei Bálint szerint – a cégük programjait és árbevételét is átstrukturálja. A Cityrama többféle, élő idegenvezetéses városnéző programot is kínál: a két-, illetve háromórás programok közül a rövidebb, kizárólag Budára koncentrálóra van a legnagyobb kereslet – mindössze 4500 forintért. Erdei szerint az ár rendkívül fontos lett, a tartalom már kevésbé: mindent egyszerűsítenek, kivesznek olyan elemeket (pl sütizést, kávézást), melyek korábban esetleg a program részét képezték.
Bár a Cityrama ügyvezetője semmiképpen sem mondaná, hogy csak a "fapados turizmus" van jelen, érdekes módon a privát városnéző csoportjaik száma például eddig növekedett idén, de fontos lenne, hogy olyan külföldiek is érkezzenek, akiknek magasabb igényeik vannak és ezért hajlandóak is költeni.
Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Nem bánja meg!
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
