Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Legfeljebb háromszáz nagybirtok kezébe kerül majd a magyar föld, amelyeket hét óriási monopólium fog össze, ha nem változik a jelenlegi birtokpolitika – mondta Ángyán József egy konferencián. A lázadó fideszes képviselő szerint nagy küzdelem zajlik a tőkés csoportok és a helyi közösségek közt, amiben az előbbiek állnak nyerésre.
A mai korban a biztonság nem ugyanattól függ, mint a XIX. században, hanem elsősorban az erőforrások birtoklásától – mondta Ángyán József korábbi államtitkár vasárnap, az Ökopolisz Alapítvány (az LMP pártalapítványa) által rendezett, Merre van előre? című konferencián, ahol a vidék és a mezőgazdaság helyzetéről tartott előadást. A Fidesz belső ellenzékeként a földügyekkel foglalkozó képviselő meglehetősen sötét jövőt vázolt fel a hallgatóságnak arra az esetre, ha nem sikerül változtatni a kormány birtokpolitikáján.
Ángyán egy globalizációkritikus amerikai közgazdászprofesszor, David Korten szavait idézte, amely szerint egyfajta modern kétpártiság alakult ki a világban: ahol az egyik oldalon állnak a tőkeérdekek, a másikon pedig a helyi közösségek. Ezek a tőkés társaságok szerinte arra törekednek, hogy megszerezzék a földet, a vizet és az energiaellátást, és a saját logikájuk szerint, a hatékonyság és a profit szem előtt tartásával használják azokat. Magyarországon épp a földkérdés van ennek a birkózásnak a középpontjában, több ok miatt is – mondta az agrárprofesszor.
Az első ok, hogy az élelem előállítása egyre inkább stratégiai kérdés. A második ok, hogy óriási, akár ötvenszeres különbségek vannak a magyar és a nyugati földárak közt, így a földnek kincsképző funkciója is lett. A harmadik ok pedig az EU-s agrártámogatások rendszerében rejlik: egy hektár föld után ma több mint 60 ezer forint támogatás jár évente, amihez számos pályázattal lehet még további pénzt szerezni.
„Nyilván ez már eléri az ingerküszöböt a spekuláns nagytőke köreiben” – mondta Ángyán, akinek saját kutatásai szerint 2011-ben a harminc legnagyobb támogatást felvevő cég lényegében hat érdekeltséghez, a képviselő szavaival „maffiacsaládhoz” tartozik. A hat érdekeltség birtokai „főnemesi léptéket” érnek el, miközben az agrártámogatásaik összege majdnem 15 milliárd forint volt 2011-ben. Ugyanebben az évben a 300 ezer embert érintő tanyaprogramra összesen jutott egymilliárd forint.
Ángyán szerint, ha a jelenlegi folyamatok tovább folytatódnak, akkor hamarosan 250-300 érdekeltség fogja a földterület nagy részét uralni, ami már a dél-amerikai modell. Szerinte a nagybirtokosok szó szerint el fogják üldözni az embereket a földről, monokultúrás, agyonvegyszerezett, fenntarthatatlan gazdálkodást honosítanak meg. A közösségek elhagyják őseik földjét, megjelennek a nagyvárosok környékén, ahol gettók jönnek létre – festette még sötétebbre a képet a képviselő, aki szerint sokan azért nem emelik fel a szavukat emiatt, mert azt hiszik, ők megússzák, pedig nem fogják.
Ángyán szerint elképesztő élmény volt számára, hogy az alaptörvény harmadik módosításához beadott, a családi gazdaságokat és a szövetkezeteket nevesítő indítványát név szerinti szavazáson vetették el a parlamentben. A kormánypárti képviselők – köztük Orbán Viktor miniszterelnök – és a szocialisták nemmel voksoltak, így a családi gazdálkodók helyére az úgynevezett integrátorok kerültek, amiről még a fideszesek sem tudták, mit jelent. Ángyán ma úgy tudja, a hét régióra fognak egy-egy koncessziót kiadni, ezek birtokosai a vetőmagtól az áru értékesítésig minden tevékenységet átfognak majd, vagyis monopóliumok lesznek, amelyek kiszívják a hasznot a magyar mezőgazdaságból.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
