A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 50 százalékkal, 750 milliárd forintra emelte meg a növekedési hitelprogram első két pillérének keretösszegét – jelentette be Matolcsy György.
A Monetáris Tanács 50 százalékkal megemelte a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitel Programjának keretét, amely így 500 milliárd forint helyett összesen 750 milliárd forint lesz – jelentette be Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke szerdán délelőtt tartott sajtótájékoztatóján. Az emelés a program első két pillérére vonatkozik.
Eredetileg pillérenként 250-250 milliárdos ingyenes jegybanki forrást szánt az MNB a pénzintézeteknek, amelyet a bankok legfeljebb 2,5 százalékos kamatmarzzsal adhatnak majd tovább a vállalkozásoknak az első pillérben új hitelre forinthitelük megújítására, a második pillérben pedig devizahitelük kiváltására.
A keretösszeg emelése 70 százalékban az első pillérbe jut, így az az eredeti 250 milliárd forint helyett 425 milliárd forint lesz. A második pillérre az emelés 30 százaléka jut, így az eredeti 250 milliárdos keret 325 milliárd forintra emelkedik.
A jegybank vezetése azért döntött a keret megemelése mellett, mert az eredetileg meghirdetetten felül igényeltek forrást a pénzintézetek. Az első pillérben háromszoros, a második pillérben kétszeres igényt jeleztek – mondta Matolcsy György, aki úgy vélekedett, ez már elhozhatja a hitelezési fordulatot a kis- és középvállalkozási szektorban.
A pénzintézeti szektor 90 százaléka részt vesz a programban. A jegybankelnök szerint a változtatásra az adott alapot, hogy a gazdasági mutatók pozitívak: a hiány 3 százalék alatt lesz, a jegybank pedig növekedési fordulatot vár, és a növekedési fordulatot támogató hitelezési fordulatra számít. A keret megemelésével potenciálisan több százezer kisvállalkozást érhetünk el – mondta a jegybankelnök.
Matolcsy kifejtette azt is, hogy a jegybanki kamatcsökkentés is pozitív hatással volt a vállalkozások hitelállományára, ugyanis a bankok átárazzák a meglévő hiteleket. A jegybank vezetése arról is döntött, hogy a bankoknak augusztus végéig kell szerződést kötni a vállalkozásokkal, de a pénz kiutalása később is megtörténhet, legkésőbb 2014. február 28-ig – mondta Balog Ádám. A jegybank alelnöke szerint a program a megemelt kerettel 1-1,8 százalékkal is növelhetné a GDP-t.
Június elején indul a program
A program hétfőtől indul – mondta Nagy Márton, az MNB ügyvezető igazgatója. Beszámolt arról is, hogy múlt héten az MNB szemináriumot tartott a bankoknak, és ez biztosítja a program zavartalan elindulását. A bankokkal kötött szerződéseket nem tették közzé, egy terméktájékoztatót azonban kitettek az MNB honlapjára. Az ügyvezető igazgató jelezte azt is, hogy az ingyenes jegybanki forrásért cserébe a bankok állampapírt adhatnak az MNB-nek fedezetül.
Matolcsy György azt is említette a sajtótájékoztatón, hogy nem csodálkozna, ha a 2,5 százalékos kamatmarzs helyett olyan bank is lenne, amely 1 százalékos felárral adna hitelt a vállalkozásoknak, ugyanis a bankok között erős verseny indult el a jó ügyfelekért.
Összesen 36 bank részesül az ingyenes jegybanki forrásból. A bank kkv hitelállományának minimum 5 százalékával lehetett jelentkezni, és az MNB egy úgynevezett kártyaleosztásos módszerrel juttatott forrást a bankoknak úgy, hogy a kisebb bankokat előnyben részesítette. Négy bank igényeit nem elégítette ki a jegybank, mert túl nagy forrást kértek – fejtette ki Nagy Márton.
Matolcsy kérdésre válaszolva jelezte, ma nagyobb esélyét látja a program folytatásának, mint az induláskor.
Tovább csökken az alapkamat
Arra a kérdésre, hogy meddig csökkenhet még a magyar alapkamat, Matolcsy György azt válaszolta, sokan sokat adnának ezért a válaszért. Nem tudom megelőlegezni a Monetáris Tanács döntését, de igazuk van azoknak, akik további csökkennésekre számítanak – jelezte Matolcsy György, és azt is elmondta, hogy kiszámítható, kis lépésekkel haladnak a semleges kamatláb felé, amelyet elismer a pénzpiac.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.