Áfaemelés, privatizáció: így próbál talpra állni Szlovénia
A szlovén kormány állami vállalatok privatizációját, adóemelést és megszorító intézkedéseket is tartalmazó akciótervet fogadott el csütörtökön, így próbálják elkerülni, hogy az ország uniós mentőcsomagot kérjen.
Az akciótervet hamarosan benyújtják Brüsszelnek, a részleteit az ország hetedik hete hivatalban lévő miniszterelnöke, Alenka Bratusek és Uros Cufer pénzügyminiszter ismertette csütörtökön sajtótájékoztatón.
Az akciótervben 15 állami vállalat privatizálását irányozzák elő. A listán egyebek között az ország második legnagyobb bankja, az NKBM, az Adria Airways légitársaság, a ljubljanai repülőtér, a Slovenian Telekom, valamint a Zito élelmiszeripari vállalat szerepel.
A program az áfa 2 százalékpontos megemelését 20 százalékról 22 százalékra júliusra hozza előre 2014 januárjáról, a vagyonadó bevezetését pedig az eredetileg tervezett 2015-ről 2014 januárjára. A kormány az áfa megemelésétől évi 250 millió euró többletbevételre számít.
Az intézkedési terv már nem tartalmazza a bérekre és jövedelmekre kivetni tervezett 0,5-5 százalékos "krízisadót". Ezt csak akkor tennék meg, ha az akcióterv nem hozza meg a tőle várt eredményt - közölte a miniszterelnök. Hangsúlyozta azonban, hogy a krízisadó elvetéséhez még meg kell egyezni a szakszervezetekkel 250-300 millió eurós kiadáscsökkentésről az állami szektorban.
Uros Cufer pénzügyminiszter a kiadáscsökkentő és bevételnövelő intézkedésektől együttesen egymilliárd eurós megtakarítást vár. A miniszterelnök tájékoztatása szerint az ország GDP-arányos költségvetési hiánya idén eléri a 7,8 százalékot, de az akciótervvel jövőre már 3,3 százalékra csökken.
A kétmilliós lakosságú Szlovénia gazdasága 2011 óta van recesszióban. A Moody's hitelminősítő a múlt héten vágta vissza két fokozattal az ország szuverén besorolását a befektetésre nem ajánlott kategóriába.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.