2013. május. 08. 18:40 MTI Utolsó frissítés: 2013. május. 08. 18:32 Gazdaság

A német csúcsvezetők fizetésének is gátat szabnak

Svájc után Németországban is bevezethetik azt a szabályt, hogy a részvényesek korlátozhatják a cégvezetők fizetését.

A német kormány szerdai ülésén elfogadott törvényjavaslat szerint a tőzsdén jegyzett társaságok részvényesei minden évben határozhatnak arról, hogy mennyi pénz jár az igazgatóság tagjainak. 

A csúcsvezetők járandóságáról jelenleg a felügyelőbizottság dönt. Az új javaslat ezzel szemben azt irányozza elő, hogy a részvényesek közgyűlése eurócentre lebontva meghatározhatja, mekkora fizetést vehetnek fel az igazgatósági tagok, és milyen bónuszokban részesülhetnek.

A kormány szerint az új szabály megfelelő eszköz a túlzott kockázatvállalásra ösztönző bónuszok ellen, és megakadályozza, hogy a nagy konszerneknél a menedzsment tagjai csillagászati összegű fizetéseket osztogassanak egymásnak.

A német kormány a svájci példa nyomán, és az általános bérszínvonalnál nagyságrendekkel magasabb csúcsvezetői fizetések körül kialakult társadalmi vita hatására döntött a részvénytársaságok működéséről szóló törvény módosításáról. A javaslatot még a Bundestagnak, a törvényhozás alsóházának  is el kell fogadnia.

Svájcban március elején népszavazással döntöttek arról, hogy a részvényesek korlátozhatják a cégvezetők, az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok illetményét.

Az Európai Bizottság is hasonló szabályozásra készül. Michel Barnier, a brüsszeli bizottság belső piacért és a szolgáltatásokért felelős tagja egy márciusi nyilatkozatában azt mondta: az év végéig elkészítik javaslatukat arról, hogy a tőzsdén jegyzett uniós vállalatoknál a részvényesek dönthetnek a vezetők fizetéséről, és végkielégítéséről is.

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Serdült Viktória 2025. január. 07. 09:30

Laczó Adrienn, lemondott bíró: Dermesztő hatás nyomja rá a bélyegét az egész bírói szervezetre

„Az ember csak akkor veszi észre, hogy nem kapott levegőt, amikor felbukkan a víz alól” – mondja Laczó Adrienn volt bíró, aki januártól egy ügyvédi irodában dolgozik tovább. A Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégiumának egykori tanácselnöke szerint a bírák közül egyre többen érzik, hogy olyan nyomás nehezedik rájuk, ami nem megengedhető. Hogyan nyilvánul meg ez a nyomás, és volt-e bármilyen hatása a bírák kiállásának? Miért volt szerinte mélyen sértő az új OBT-elnök nyilatkozata a „zavaró hangokról”? HVG-portré.