A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 25 bázisponttal 5 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamat mértékét.
A monetáris tanács 25 bázisponttal történelmi mélypontra, 5,00 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot keddi ülésén. A hírre a forint kicsit erősödött – fél három előtt kicsivel a 304,5-ös szint felett járt –, ez minden bizonnyal annak szól, hogy nem történt meglepetés, a piac már beárazta a csökkentést.
A Monetáris Tanács közleménye szerint "a magyar gazdaságot továbbra is számottevő kapacitásfelesleg jellemzi, az inflációs nyomás középtávon mérsékelt, így a 3 százalékos cél lazább monetáris kondíciók mellett is elérhető. Az elmúlt időszak pénzpiaci feszültsége ugyanakkor fundamentálisan nem indokolható ingadozásokat eredményezett a hazai eszközárak alakulásában, amely továbbra is körültekintő monetáris politikai döntéseket indokol. A Monetáris Tanács mindezek alapján az alapkamat 25 bázispontos csökkentése mellett döntött. További csökkentésére akkor kerülhet sor, ha a középtávú inflációs nyomás mérsékelt marad és a pénzügyi piaci környezetet övező bizonytalanság csökken."
A Magyar Nemzeti Bank a kamatdöntés indoklását az inflációs jelentéshez fűzött monetáris tanácsi vélémény végéhez biggyesztve publikálta, miután a tanács ma tárgyalta az inflációs jelentést is. A monetáris tanács állásfoglalásából kiderül, hogy a testület a költségvetési hiány GDP arányosan három százalék alatti teljesülését reálisnak tartja. A jelentésből az is kiderül, hogy az MNB 2013-ra 0,5%-os növekedést és 2,6%-os inflációt vár.
Ezt várta a piac
A piac előzetesen számított a negyed százalékpontos kamatcsökkentre, a Reuters által megkérdezett 22 elemző közül 20 erre voksolt. Így immár a nyolcadik egymást követő alkalommal csökkentették az irányadó kamatot. A döntés hátterében az állhat, hogy februárban a jegybanki inflációs célnak megfelelő szintre, 2,8 százalékra lassult a fogyasztói árak éves növekedési üteme. Emellett a gyenge gazdasági kilátások, a potenciális növekedési ütemtől elmaradó növekedés és a pangó belső kereslet dezinflációs hatása is a kamatcsökkentés irányába mutatott. Rizikóforrás volt viszont a gyengülő forint, mely Matolcsy megválasztása óta négy százalékponttal gyengült.
A legutóbbi kamatdöntés óta alaposan megváltozott a monetáris tanács összetétele: Simor András elhagyta a testületet, belső tag lett viszont Matolcsy mellett Balog Ádám alelnök, továbbá lett egy új külső tagja is a testületnek, Pleschinger Gyula, aki a várakozások szerint március végén Karvalits Ferencet válthatja az alelnöki székben, miután neki is lejár a mandátuma. Pleschinger belépésére azért volt szükség, mert nélküle nem lett volna meg a monetáris tanácsban a külső tagok számbeli fölénye, amit a törvény előír. (Ha március végén ő lesz az új alalnök, szükség lesz még egy külső tagra a monetáris tanácsban. De az is elképzelhető, hogy csak Király Júlia mandátumának lejártakor veszi át az alelnöki pozíciót.)
Matolcsy megnémul
A várakozásokkal ellentétben nem tart sajtótájékoztatót Matolcsy György MNB-elnök a monetáris tanács kamatdöntő ülése után, mint ahogy azt már hétfőn rövid közleményében hírül adta a jegybank kommunikációs osztálya. A hírből az is kiderült, hogy nem csak most nem, hanem soha többet nem lesz sajtótájékoztató a kamatdöntés után. Korábban a jegybank havonta tartott sajtótájékoztatót, melyen az elnök a nyilvánosság előtt bemutatta a döntés hátterét, feltárta azokat a releváns információkat, melyek alapján a monetáris tanács egyhangú vagy többségi döntésével a kamatszintet meghatározta. Ezt a piac nemcsak a konkrét tájékoztatás miatt értékelte, hanem azért is, mert mutatta, hogy jegybankban megvan az igény, hogy a döntéseket a lehető legnagyobb transzparencia mellett hozzák meg.
Bár Matolcsy a parlamenti meghallgatásán fontosnak nevezte a jegybanki kommunikációt, munkába lépése óta a sajtó számára nem nyilvánult meg jegybanki programjával kapcsolatban. Az MNB munkatársait ugyanakkor eltiltatta minden külsős rendezvényen való részvételtől, és a jegybank közreműködésével szervezett rendezvényeket sem tartják meg. Ezzel párhuzamosan elbocsátások kezdődtek, melyek nemcsak vezetői posztokat érintenek, és az MNB közleménye szerint március végéig tarthatnak. Csütörtökön jelenik meg az MNB inflációs jelentése. Mint ahogy beszámoltunk róla, az előkészületek során a vezetőváltás következtében több fontos tanácsülés is elmaradt, és az új vezetés korlátozta a banki elemzők szakmai találkozójának, a monetáris fórumnak az összehívását is.
Itt még nem lesz megállás
A várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal történelmi mélypontra, 5 százalékra csökkentette az irányadó kamatrátát a Magyar Nemzeti Bank, áll az Equilor elemzésében. Az eddig megszokottal ellentétben sajtótájékoztatóra nem kerül sor, a döntésről született közleményt azonban 15 órakor publikálja a jegybank.
A döntés hátterében az Equilor szerint az állhat, hogy februárban jelentősen, 2,7 százalékra süllyedt a fogyasztói árindex (év/év), elsősorban a lakossági energiaár-csökkenés hatására. Ezen felül az állampapír-piaci folyamatok is kedvezően alakultak, jellemzően nagyobb mennyiségű kötvényt értékesített az Államadósság-kezelő Központ Zrt. (ÁKK), csökkenő hozamok mellett. Az elemzés szerint óvatosságra int azonban a forint elmúlt hónapokban tapasztalt hanyatlása, ezért is tartották valószínűtlennek, hogy 25 bázispontnál nagyobb mértékben vágja a kamatot az Magyar Nemzeti Bank (MNB). Az Equilor szerint 4,5 százalék lehet az alsó határ, és már a tavasz folyamán előkerülhetnek nem-konvencionális monetáris politikai elemek.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.