S&P: Nehéz idők várnak a magyar és a szlovén bankrendszerre
A nemzetközi hitelminősítő közgazdászai 2013-ban csak "marginális", átlagosan 1 százalékos gazdasági növekedést várnak a vizsgált nyolc közép- és kelet-európai országban, elsősorban az euróövezeti problémák miatt. Különösen Magyarországon és Szlovéniában a besorolással ellátott bankok adósminősége továbbra is nyomás alatt lesz - olvasható az elemzésben.
Közép- és Kelet-Európa gyenge gazdasági kilátásai miatt a térség bankszektorai valószínűleg az idei év egészében is a rossz kinnlevőségek magas arányától, jelentős hitelveszteségektől és gyenge hitelkereslettől szenvednek majd - jósolta hétfőn Londonban ismertetett átfogó szektorelemzésében a Standard & Poor's.
A nemzetközi hitelminősítő közgazdászai 2013-ban csak "marginális", átlagosan 1 százalékos gazdasági növekedést várnak a vizsgált nyolc közép- és kelet-európai országban, elsősorban az euróövezeti problémák miatt. A cég elemzői kiemelik, hogy az általuk várt növekedési ütem messze elmarad a pénzügyi válság előtt mért régiós átlagoktól.
A közép- és kelet-európai bankrendszerek 2013-as kilátásairól összeállított 11 oldalas helyzetértékelésében az S&P hangsúlyozta ugyanakkor azt is, hogy véleménye szerint a térségen belül jelentős helyi adósminőségi eltérések vannak.
A Standard & Poor's elemzői szerint a régióban a cseh, a lengyel és a szlovák bankrendszer a legerősebb, és a cég azt várja, hogy e bankszektorok pénzügyi profilja 2013-ban csak mérsékelten gyengül.
A térség többi gazdaságában, különösen Magyarországon és Szlovéniában azonban a hitelminősítő várakozása szerint a besorolással ellátott bankok adósminősége továbbra is nyomás alatt lesz, annak ellenére, hogy e minőségi mutatók az elmúlt években végrehajtott leminősítések nyomán már most is alacsony szinten vannak.
A Standard & Poor's hétfői elemzése szerint a cég által vizsgált országcsoporton belül 2013-ban is a magyar és a szlovén bankrendszer marad a legsebezhetőbb, és a ház azt várja, hogy e két gazdaság bankszektorának már most is "törékeny" tőkepozíciója az idén tovább romlik.
Az S&P elemzői közölték: azzal számolnak, hogy e két országban a bankszektorok nem teljesítő kinnlevőségrátája az idén megközelíti vagy meghaladja a 20 százalékot. A Standard & Poor's szerint ez "nagyon magas" arány, és komoly mértékben szűkíti a bankok saját belső kapacitását tőkeellátottságuk erősítésére.
A hitelminősítő elemzői szerint Magyarországon "a barátságtalan és rögtönzött jellegű" intézkedések különösképpen a pénzügyi szektort célozták. Ezek az intézkedések - köztük a bankokra kirótt "büntető jellegű" különadó, amely a hitelkihelyezés ellen hat - növelték a magyar bankok veszteségeit, korlátozták kapacitásukat a magyar gazdaság hitelezésére, és így visszafogták a gazdasági növekedést - áll a Standard & Poor's hétfői londoni elemzésében.
Nemrégiben egy másik nagy nemzetközi hitelminősítő is hasonló módon értékelte a közép- és kelet-európai bankrendszerek állapotát, illetve a térség egyes bankszektorai közötti különbségeket.
A Fitch Ratings a régió bankszféráinak 2013-as kilátásairól összeállított éves prognózisában a banki eszközminőség további romlását jósolta az idei évre az egész országcsoportban, elsősorban a folytatódó euróövezeti adósságválság hatásai miatt.
A Fitch londoni szakelemzői szerint azonban a cég által a lengyel, a szlovák és a cseh bankrendszerekre érvényben tartott stabil kilátás e bankszektorok erőteljesebb eszközminőségét, finanszírozási környezetét és teljesítményét tükrözi.
A bolgár, a román és a horvát bankrendszerben is kedvezőtlen folyamatok zajlanak, és emiatt e három ország bankjai kevésbé rugalmasan tudnak reagálni külső sokkokra, de a Fitch Ratings ennek ellenére stabil kilátást tart fenn ezekre a bakszektorokra is.
A "kockázatok egyenlege" ugyanakkor az elemzés szerint változatlanul negatív Magyarország és Szlovénia bankrendszereiben, így e két ország bankszektorainak kilátása negatív a Fitch Ratings nyilvántartásában.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.