Lettország nem akar második Ciprus lenni
Lettország kizárja annak a lehetőségét, hogy az euróövezethez való csatlakozása után beáramló orosz tőke második Ciprussá változtatja az országot.
"Távol állnak a valóságtól azok a nyilatkozatok, amelyek szerint Lettország lehet a második Ciprus, mert a lett bankrendszer mérete és a gazdaságban betöltött szerepe teljesen más" - hangsúlyozta egy pénteken kiadott közleményben Kristaps Zakulis, a lett pénzügyi felügyelet vezetője.
Kristaps szerint míg Cipruson a pénzügyi szektor a hazai össztermék (GDP) 40 százalékát adja, addig Lettországban ez az arány mindössze 3-3,5 százalék, és nem kell tartani masszív tőkebeáramlástól.
Ennek ellenére a pénzügyi felügyelet a héten felszólította a lett bankokat, hogy a ciprusi válság fényében vizsgálják meg alaposabban ügyfélkörüket és forrásaik minőségét.
Az IMF és az EU korábban figyelmeztette Lettországot, hogy a devizakülföldiek betéteinek magas aránya a lett bankrendszerben felvetheti a pénzmosás lehetőségét. A lett bankrendszer 12 milliárd latos (17 milliárd euró) betétállományának körülbelül fele nem helyi illetőségűek kezében van, és az összeg 2012 óta 20 százalékkal nőtt.
Az IMF adatai szerint a külföldiek betéteinek 90 százaléka Oroszországból és a volt Szovjetunió más utódállamaiból érkezett a 2,2 millió lakosú Lettországba, ahol a lakosság nagyjából 27 százaléka orosz nemzetiségű.
Lettország 2014. január 1-én kíván csatlakozni az euróövezethez.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.