Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Ki gondolta volna, hogy az európai válság következő állomása Ciprus lesz, ahol a tűzoltásra érkezők nemhogy enyhítenék a problémát, hanem látszólag rátesznek még egy lapáttal. Vagy az európai döntéshozók mégsem bénáztak? Olvassa el a ciprusi válsághoz készített laikus útikalauzunkat, amelyből kiderül, miért vezet bajhoz, ha egy ország adóparadicsommá válik.
Ciprus? Oda nem csak nyaralni járunk?
De igen, szinte mindenki erről ismeri az uniós szigetországot, melynek csak a görög része uniós tag, a török rész elzárt területként működik és Törökországon kívül senki nem ismeri el. Azonban a napfényes Ciprus adóparadicsom is, ahol a külföldieknek alacsony volt a társasági adó, a betéteikre nem volt kamatadó, és ha üzletrészcserével váltak meg egy nem ciprusi tulajdonban lévő üzletrésztől, akkor árfolyamnyereségaadót sem kellett fizetni. Az utóbbi évtizedekben ennek köszönhetően több tíz milliárd eurónyi bankbetétet helyeztek el külföldiek, a Szovjetunió felbomlása után zömmel oroszok. Az ország bankszektora a beáramló külföldi pénzek révén a nemzeti össztermék, a GDP 7-8-szorosára hízott.
Mi a baj azzal, ha egy ország így gazdagszik meg?
Az euróválság előtti időkben a ciprusi bankok komolyan felpörgették a hitelezést, a csúcson az ország gazdasági kibocsátásának nyolcszorosát helyezték ki. Jelentős összegeket fektettek görög állampapírokba is (az ország éves GDP-jének 160 százalékát költötték ilyen kötvényekre). Amikor a görög állampapírokat tavaly részlegesen leírták (azaz a névértékhez képest jelentősen alacsonyabb áron számították be), ezek az ország teherbíróképességéhez képest hihetetlen mértékű veszteségeket szenvedtek el, ami miatt lényegében csődbe jutott az ország bankrendszere. Mivel Ciprus fő kereskedelmi partnere Görögország, a görög megszorítások a ciprusi gazdaság teljestményére is közvetlen hatással voltak. Tavaly már recesszióban volt a ciprusi gazdaság, a ciprusi bankok veszteségeit pedig lehetetlen helyi erőből megoldani. Ha nem lépnek, becsődöl a bankrendszer, befagynak a betétek, nem lesz pénz az automatákban. Ezért fordultak az Európai Unióhoz segítségért. És ezért kértek hitelt az oroszoktól is.
Emiatt kell a ciprusi bankbetéteket megcsapolni? De hiszen ezek privát megtakarítások!
Az unió azért szabta feltételként a ciprusi kormánnyal szemben a bankbetét egyszeri illetékkel történő megnyirbálását, mert az ország részben abból profitált, hogy kedvező adókulcsokat és kevés transzparenciát biztosító üzleti környezetet teremtett európai adófizetőknek, ami az uniós államok adóbevételét csökkentette. Az pedig nehezen lett volna elfogadható a tagországok számára, hogy a mentés költségeit kizárólag ők finanszírozzák, miközbe Ciprus miatt sok adóbevételtől esnek el. De ami ennél is súlyosabb: Cipruson a külföldiek kezében lévő betétek döntő része orosz hátterű. Az uniós tagállamok közvéleményének még kevésbé lett volna elfogadható, hogy az ő euróikból segítsék ki az orosz oligarchákat és az orosz maffiát.
Miért adóztatják meg a kisbetéteseket? Ez nem igazságtalan?
Az EU állítólag mindvégig amellett volt, hogy a bankbetétek egyszeri illetékkel történő megcsapolása csak a nagyobb, 100 ezer euró feletti betétekre vonatkozzon, ezalatt ugyanis az EU országaiban az állam garanciát biztosít a betétekre, bármi is történjen az adott bankkal. Vagyis ha becsődölne, akkor az állam fizetné az elbukott pénzünket 100 ezer euró mértékig. A ciprusi elnök ugyanakkor állítólag nem ment abba bele, hogy csak a nagyobb összegű betéteket adóztassák meg, ezért is született a ciprusi kormány berkein belül az a javaslat, hogy a 100 ezer euró alatti betétekre 6,75 százalékos illetéket vessenek ki. Ez óriási felháborodást szült, a kormány visszakozott, és olyan javaslatott nyújtott be, mely a 20 ezer euró alatti betétekre egyáltalán nem vetne ki illetéket, a 20-100 ezer euró közötti betétekre 6,75, az efelettiekre pedig 9,9 százalékos illetéket rótt volna. A változtatás már nem hatott, a ciprusi parlament azt kedd este leszavazta.
Hogyan javasolhatott olyat a ciprusi elnök, hogy a ciprusiak is járjanak pórul?
Ciprus oroszoktól is kapott már hitelt. Az elnök nyilván nem akart az oroszok tyúkszemére lépni. Emellett pedig az is cél volt, hogy ne szűnjön meg Ciprus versenyelőnye a pénzügyi szolgáltatások területén, és továbbra is vonzó legyen az adózni nem szerető, a diszkréciót viszont elváró külföldi vállalkozások számára. De az EU-ban sem lehet egyszerre sokáig kint és bent is lenni: elfogadni például a betétek anonimitásnak megszüntetését, a gyakorlatban viszont alig adni információt a tulajdonosokról.
Már most mondjuk vissza a nyári repülőjegyet, mert iszonyatos káosz lesz? Marad Ciprus egyáltalán az EU-ban?
Azért nem mennénk ilyen messzire. Ciprus keresi a kiutat, a parlamenti pártoknak kell delegálni szakembereket, akik a jegybankkal karöltve megoldási javaslatokat dolgoznak ki. Mivel a bankbetétek egyszeri adóztatása elbukni látszik, olyan opciók is felmerültek, hogy a ciprusi források előteremtéséhez felhasználnák az ország 5 milliárd eurós társadalombiztosítási alapjait és a szigetország kitermelés előtt álló gázkészletét.
Emellett az ortodox egyház is felajánlotta segítségét, méghozzá nem is keveset: a ciprusi érsek az egyház vagyonát (aminek jelentős része földtulajdon) felajánlotta az állam számára. A ciprusi ortodox egyház mellesleg az ország harmadik legnagyobb helyi hitelintézetének, a Hellenic Banknak a többségi tulajdonosa, vagyis lehet, hogy a segítség nem is annyira önzetlen. És persze ott vannak az oroszok, akikkel épp szerdán tárgyal Moszkvában a ciprusi pénzügyminiszter, aki azt szeretné elérni, hogy Putyinék hosszabbítsák meg az országuknak nyújtott hitelt, és esetleg újabb hitelkeretet nyissanak nekik, így elkerülhető lenne a szorosabb uniós póráz. Ezzel viszont még inkább Oroszországhoz láncolódna Ciprus – a Gazprom már be is tette a lábát a kínálkozó résbe –, ami uniós szemszögből elkerülendő lenne. Vagy így, vagy úgy, de a helyzetet minél hamarabb meg kellene oldani, egy elhúzódó válság ugyanis további bizonytalanságot szül.
Ciprus baromi messze van, miben befolyásolja mindez az életemet?
Amellett, hogy magyar cégeket és magánszemélyeket is találunk a ciprusi történet érintettjei között, közvetetten valamennyiünk életére komolyan hat a ciprusi helyzet eszkalálódása. Egyrészről az euró más devizákkal szembeni árfolyama, a közös uniós fizetőeszköz gyengülése magára az egész EU-ra is hatással van, és mivel mi is uniós tagok vagyunk, az euróba vetett bizalom megingása minket is negatívan érint. Másfelől ha gubanc van valamelyik államban az eurózóna perifériáján – eddig ide tartozott Görögország, Portugália, Spanyolország, Írország és részben Olaszország is, most pedig Ciprus is felzárkózik – a befektetők igyekeznek biztos helyre menekülni, és a kockázatosabb piacokról elvinni a pénzünket.
Mi pedig korántsem vagyunk biztos piac, így ha a nemzetközi befektetők elviszik tőlünk a pénzüket, vagy eladják forintjukat, akkor nem lesz kinek állampapírt eladni, nehezebben tudjuk magunkat finanszírozni és gyengülhet a forint is. Ezzel pedig drágábbak lesznek a külföldi költéseink, megdrágulnak az importtermékek, a drágább euró és svájci frank agyonvághatja a devizahiteles családokat.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
