"Már egy éve dolgozom gyakornokként, fizetést alig kapok, a szüleim segítségével tudok csak boldogulni."; "Eddig soha nem kötöttek velem még 6 hónapnál hosszabb idejű szerződést, lehetetlen előre tervezni". Ilyen és ehhez hasonló történetek sokaknak ismerősek.

Ezekben az elbeszélésekben a három-hat hónapos gyakornoki munka visszatérő elem, azután kiteszik az ember szűrét, hogy ne kelljen neki rendes fizetést adni. Majd jöhet az újabb gyakornok. De az is "normális", hogy évekig dolgoztatnak valakit gyakornokként vagy határozott idejű munkaszerződéssel, alacsony bérért. A jelenség megítélése ellentmondásos. Van, aki szerint a szakmai tapasztalat megszerzése miatt megéri, és később jobb álláshoz lehet jutni a gyakornoki munka révén. Sokaknak pedig a jelenlegi gazdasági helyzetben esélye sincs stabilabb munkahelyet találni, bármennyire is képzettek.

Változó státuszban, korlátozott időre

A 2009-ben diplomázott Balázs (28 éves) összesen három évet húzott le gyakornokként, kettőt pedig határozott idejű szerződéssel. "2008 februárjától novemberéig egy civil szervezetnél voltam gyakornok, július–augusztusban pedig emellett még a pénzügyminisztériumban töltöttem el két hónapot. Ez kötelező gyakorlat volt" – mondta. 2008 nyarától egy másik civil szervezetnél kezdett el gyakornokoskodni, addig mindenhol ingyen dolgozott. 2009-ben elnyert egy külföldi ösztöndíjat, egy francia rádiónál gyakornokoskodott bő 8 hónapot. Ott is alig több mint 400 eurót keresett, ami a kinti megélhetésnek csak egy részét fedezte, és ott is szükség volt a szülői segítségre.

Van olyan fiatal, aki évekig gyakornokként dolgozik

AFP / Philippe Merle

A nyolc hónap lejárta után 2010-ben egy újsághoz került gyakornokként, ahová később külsősként dolgozott be, már pénzért. Februártól áprilisig már nem volt szerződése, "külsősként is gyakorlatilag gyakornokféleség voltam" – jellemezte pozícióját Balázs. A mélypontról ismét egy külföldi ösztöndíj segítette ki, amikor 2011 elején elnyerte a Magyar Közigazgatási Ösztöndíj egyik helyét, és 4 hónapot Párizsban tölthetett. A havi cirka ezereurós apanázsból nem volt könnyű kijönni, mert  a lakhatás nagyon drága. Ismét csak a szülők segítettek.

Az ösztöndíjból hátralévő fél évben a közszférában dolgozott, amit az állam havi 100 ezer forinttal támogatott. Ösztöndíjának lejárta után határozott idejű szerződéssel meghosszabbították a státuszát, mivel projektfinanszírozású az a téma, amelyen dolgozik. "Ez annyit jelentett, hogy tavaly kétszer 3 hónapos szerződést kötöttek velem, azután pedig egy hat hónaposat és végül még egy ugyanilyet" – mutatott rá Balázs. Június végéig biztos az állása. Abban bízik, hogy végre határozatlan idejű szerződést kap majd.

Muszáj munkaerő-piaci tapasztalatot szerezni

"Az egyetem alatt egy előadáson egy cégvezető elmondta, hogy nem a jegyeid a fontosak, hanem hogy mit csináltál még pluszban a diákévek alatt. Ez megmaradt bennem" – vázolta Balázs, hogy mi motiválta ennyi gyakornokoskodásra. Emellett még a nyelvtudását is szerette volna fejleszteni, és a rádiós gyakornoki munkával úgy gondolta, hogy könnyű lesz itthon elhelyezkednie. Ez aztán egyáltalán nem jött be. "A rádiók még válaszra sem méltattak, hiába küldtem e-maileket, még csak visszajelzést se kaptam" – fejti ki Balázs. Ha más munkakörre behívták állásinterjúra, azt is a nyelvtudása miatt tették. Zömmel call centeres ajánlatokat kapott nemzetközi cégektől.

A mostani rossz gazdasági helyzetben a cégek maximálisan kihasználják azt, hogy a fiatalok munkaerő-piaci tapasztalat nélkül nem tudnak elhelyezkedni, ami egyet jelent a több hónapos fizetés nélküli gyakornokoskodással. Balázs szerint ez az államigazgatásra is igaz, amire jó példa a közigazgazgatási ösztöndíj. Ennek munkaadói oldalról nincs pluszköltsége, nem kell járulékokat sem fizetni utána.

"A nagy verseny és a sok fiatal munkanélküli miatt muszáj a gyakornokságot vállani és csinálni. Már csak azért is, mert mindenhova munkatapasztalatot kérnek" – emelte ki Balázs, aki szerint egyféle munka nem is elég, minél többet kell kipróbálni, ha valaki el szeretne helyezkedni. "Soha nem tudhatod, hol nyílik meg egy pozíció, aminél azért figyelnek fel rád, mert valahol bagóért vagy ingyen legalább fél évig hasonlót csináltál" – emelte ki.

A gyakornoki évek alatt a kapcsolatait építgette, így tudna kihez fordulni, ha a mostani munkahelyével problémák adódnának. Bár az közel sem biztos, hogy ezek az ismerősök munkát is tudnának neki ajánlani a mai bizonytalanabb környezetben.

Anyagilag ugyanakkor elég gyászos kép rajzolódik ki a folyamatos gyakornokoskodásról. Szülői segítség nélkül biztosan nem tudta volna mindezt megtenni. "Amikor a testvéremmel Budapestre költöztünk, a szülők vettek nekünk egy kisebb lakást, aminek csak a rezsijét kellett fizetnünk" – mondta Balázs, akinek a váratlan kiadásaihoz később is a szülők nyújtottak anyagi támogatást. És ha hazament vidékre, otthonról mindig hozott magával a hétre ennivalót. 

A jelenlegi helyzetével kapcsolatban Balázs elmondta, hogy ő először úgy tudta, hogy határozatlan idejű szerződést kötnek vele, de aztán a határozott idejű is "jobb volt a semminél". Ráadásul végre nem gyakornoki fizetést kap, plusz fizetik utána az adókat és járulékokat is. Nem gondolkodott sokat azon, hogy aláírja-e, vagy sem, mivel nem volt előtte más lehetőség. Ha nem kötnék újra a szerződését, akkor sem esne kétségbe. Hozzá van a helyzethez szokva, és bevetné a gyakornoki évei alatt kialakított kapcsolatait.

"A gyakornoki munka a generációnk egyetlen lehetősége"

Először egyetemistaként gyakornokoskodtam az Európai Parlamentben hat hónapig az egyik képviselő mellett. Utána szintén gyakornokként dolgoztam pár hónapig egy egészségügyi intézményben – mesélte a hvg.hu-nak a friss diplomás Ákos (26 éves). Ezt követően egy kommunikációs ügynökséghez került, ahol 7 hónapot húzott le. Tisztában volt azzal, hogy nem kap majd fizetést, de lelkes volt, mivel azt gondolta, hogy jó tapasztalat lesz. Természetesen ingyenmunkából nem lehet megélni, így hétvégente még egy boltban is dolgozott, hogy el tudja magát tartani, emellett pedig a szülei is segítették.

Az ügynökségi munkát azért vállalta el, hogy belekóstoljon ebbe a területbe is. "Sem a tanulmányaim, sem a korábbi tapasztalataim nem erre a területre predesztináltak, de úgy gondoltam, hogy ki kell próbálnom, mert érdekel" - fejtette ki Ákos. Először csak heti pár napot kellett benn lennie, később már heti 5 napot, amiért már fizettek is. Aztán később már nem volt szükség a munkájára, de addigra a gyakornoki állását is elvesztette.

A gyakornoki rendszert Ákos szerint azok a cégek használják ki, akik ezzel a hatékonyságukat növelik a többi céggel szemben. Ő látott példákat arra, hogy a cégek új munkatársakat nevelnek ki, ami a jó gyakorlat. De gyakran van olyan, amikor a sűrűbb időszakra vesznek fel csak valakit, és amikor nyugodtabb időszak jön, őket rúgják ki először. Igazán az a problémás, amikor a felvételhez egy "félígéret" társul: egy "lehet, hogy fel fogunk venni", ami azonban az idő múlásával teljesen elhalványul. Szerinte a gyakornoki rendszer alapvetően jó, de ehhez az is kell, hogy a munkaadó korrekt legyen. A gyakornoknak pedig türelmesnek kell lennie.

Ákosnak most még gyakornoki munkája sincsen. "Augusztus óta keresek munkát. Nagyon sok helyre adtam már be a jelentkezésemet, gyakran nem is válaszoltak. Vagy ha igen, akkor kiemelték, hogy tapasztaltabb munkatársat keresnek" - mondta. A helyzete most nagyon szerencsétlen, mert közben van olyan gyakornoki állás, ahol azért utasították el, mert már van munkatapasztalata. Szerinte a gyakornokság a "mi generációnk egyetlen lehetősége", csak közben ez is ördögi körré vált. "Gyakornoki munka nélkül nincs rendes munkahely, de aki már végzett ilyet, az is hátrányba kerülhet egy másik pályázóval szemben, mert neki még több gyakornoki tapasztalata van."

Egy év, de legalább fizettek

"Gyakornokként először a Belügyminisztérium jogelődjénél dolgoztam két hónapot, és mivel ez állami szféra, nem várhattam semmiféle kompenzációt a munkámért" – mondta a négy nyelvet beszélő Rita (27 éves), aki 2009-ben szerzett diplomát,  és mind a diákévei alatt, mind pedig az egyetem után is éveket dolgozott gyakornokként. A közszférás tapasztalatot követően Ritát felvették az egyik nagy sörgyártó kommunikációs osztályára, ahol közel egy évig dolgozhatott. "Nagyon szerettem ott dolgozni, rugalmasak voltak az időbeosztással, és még fizettek is" – dicsekedett, hozzátéve, hogy a bérezés tekintetében az akkori minimálbérben állapodtak meg, ami korrekt volt, figyelembe véve, hogy a munkaidejét az egyetemi teendőihez igazíthatta.

A határozott idejű munkaszerződés is divatos

AFP / Gerard Julien

"Ez arra volt elegendő, hogy a lakhatási költségeket vagy a havi étkezést tudtam fedezni belőle. A kettőt együtt semiképp" – mondta Rita. A sörgyáras gyakornoki munkájánál ráadásul őszintén elmondták, hogy nincs teljes határozatlan idejű állás, ahova a diploma megszerzése után fel tudták volna venni. De az akkori kollégáival annyira jóban lett, hogy a mai napig tartják a kapcsolatot.

Rita szerint nagyon hasznos az egyetemi évek alatt 1-2 évet gyakornokként dolgozni a későbbi munkakeresés szempontjából. "Emellett a mindennapi rutinhoz is hozzászoksz" – hangsúlyozta. Itthon ráadásul még nem hallott olyanról, hogy a vállalati szférában nem fizettek volna egy gyakornoknak: ez szerinte inkább a közszférára és a civil szektorra jellemző.

Rita jelenleg határozatlan idejű munkaviszonyban dolgozik egy multinacionális cégnél, stabilnak érzi az állását. Az is lefoglalja, hogyan tudna feljebb jutni, még érdekesebb és felelősségteljesebb feladatokat kapni. Karrier- és pénzügyi szempontból is tud tervezgetni, főleg egyedülállóként. A külföldi munkavállalás Ritát is foglalkoztatja, folyamatosan tervben van a külföldre költözés. "Egyszerűen azért, mert vannak olyan országok, ahol jobban értékelik, ha valaki kitartó, nagy a teherbírása, és mellesleg még jó szakember. Sajnos ezt itthon nem érezni, sem anyagilag, sem munkahelyen való előrelépés szempontjából. Itthon inkább a szimpátia és a kapcsolatok számítanak, semmint a szakmai tudás, a jó munkavégzés" – vont mérleget Rita.