Az egyik legnagyobb citybeli gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piacokra szakosodott közgazdászai befektetőknek összeállított elemzésükben "bizonyos mértékig rejtélyesnek" nevezték, hogy miközben a magyar gazdaság recessziója mélyül, a foglalkoztatás visszaemelkedett a pénzügyi válság előtti szintre.

A ház szakértői szerint azonban ennek magyarázata az, hogy a munkahelyteremtés az alacsony termelékenységű szektorokra, főleg a közszférára koncentrálódik, a nagy termelékenységű szektorokban - például a magas képzettséget igénylő, szakosodott szolgáltatási szférában vagy a feldolgozóiparban - valójában csökken a foglalkoztatás.

E jelenség nettó hatásaként a magyar gazdaságban az utóbbi néhány évben stagnált a munkatermelékenység, miközben Közép-Európa más gazdaságaiban évente átlagosan 1,5-3,5 százalékkal emelkedett ugyanezen időszakban - hangsúlyozzák a Capital Economics londoni elemzői.

A ház szerint mivel a magyar gazdaság alacsony termelékenységű szektoraiban - amelyekben a legtöbb új munkahely keletkezett - a legalacsonyabb a bérszínvonal és a béremelkedési ütem, a növekvő foglalkoztatás nem eredményezett magasabb reáljövedelmet és nem növelte a fogyasztást, sőt mindkét mutató csökken. A reáljövedelem, a fogyasztás és így az életszínvonal jelentős emelkedéséhez a magyar gazdaság termelékenységének markáns növekedése szükséges, ehhez viszont két alapvető feltételnek teljesülnie kell. 

Az egyik az, hogy a magas termelékenységű szektorokban, főleg a feldolgozószektorban kell növelni a foglalkoztatást. Ezzel ugyanakkor az a probléma, hogy a magyar feldolgozóipari cégek erőteljesen függnek az euróövezeti feldolgozószektortól, amelybe a beszállítói láncolatokon keresztül mélyen integrálódtak. Jóllehet az euróövezettel kapcsolatos hangulat az utóbbi időben javult, a Capital Economics előrejelzése azonban változatlanul az, hogy a valutaunió az idei évet is recesszióban tölti, és ebből az következik, hogy a magyar feldolgozóiparban rövid távon csökkenni fog a foglalkoztatás - áll az elemzésben.

A ház közgazdászai szerint a magyar gazdaság termelékenységének emeléséhez elengedhetetlen a beruházások növelése is. Ez ugyanis kulcsfontosságú az üzleti hatékonyság javítása, a kínálati oldal szűk keresztmetszeteinek felszámolása és mindezek révén a termelékenység növelése szempontjából.

A magyarországi beruházások jelentős része a feldolgozószektorban valósul meg nyugat-európai cégek működőtőke-beruházásainak formájában, ezt a beáramlást azonban apasztja az, hogy az euróövezet visszasüllyedt a recesszióba. A kiszámíthatatlan gazdaságpolitikai döntéshozatalnak is megvolt azonban a szerepe a beruházások csökkenésében, mivel ez a bankokat a hitelkondíciók szigorítására kényszerítette, és távol tartotta a külföldi befektetőket - áll a Capital Economics szerdai londoni elemzésében.

A ház elemzői szerint mindezek alapján növekszik annak a kockázata, hogy a magyar gazdaság hosszabb távon alulteljesítő lesz a térségen belül. A magyar gazdaság várható teljesítményével kapcsolatban más nagy londoni házak is borúlátó előrejelzéseket tartanak érvényben.

A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokra szakosodott közgazdászai a térség legújabb GDP-adatsorai alapján felülvizsgált prognózisukban közölték, hogy az idei év egészében reálértéken 0,5 százalékos GDP-visszaesést várnak a magyar gazdaságban. Ez jelentősen rontott előrejelzés, mivel a ház korábban stagnálást valószínűsített Magyarországon 2013-ra.