2018-ra Bajnai megteremtené a eurócsatlakozás feltételeit, kiegyezne a bankokkal, hogy meginduljon a növekedés. 300 milliárd forintot szánna arra, hogy felzárkóztassa a hátrányos térségeket. De szolidaritást finanszírozni szerinte csak gyarapodó országok tudnak.
Bizalom, ezt az egyszavas címet adtuk annak a gazdaságpolitikai programnak, amelyet több mint 30 kiváló közgazdász állított össze több mint fél éves munkával – kezdte az Együtt 2014 Mozgalom alapítója, Bajnai Gordon, a Haza és Haladás Alapítvány konferenciáján a beszédét.
Bajnai szerint a rendszerváltáskor a magyar társadalom nem azt gondolta, hogy kapitalizmusban akar élni, hanem csak annyit, hogy úgy akar élni, mint az osztrákok. A szociális piacgazdaságot céloztuk meg, amelyben egyszerre él a szociális szempont, a szolidaritás és a piac teremtő ereje, az egyéni törekvés, a verseny, a vállalkozás. A társadalom Bajnai szerint nemet mondott a létező szocializmusra, de a vadkapitalizmusra is. Az emberek azt gondolták, hogy ezt a két szempontot összeegyeztethetik. De 2008-ban a válsággal kiderült, hogy ez nem folytatható tovább, elfogytak a tartalékaink, magas lett az adósságunk.
A kormány Bajnai elemzése szerint nem talált válaszokat. A rendszerváltás után elveszett egymillió munkahely, mait nem sikerült újrateremteni. Másfelől az állam nem védte meg a polgárait: monopóliumok jöttek létre, felpörgött a devizahitelezés, dühöngött a korrupció. Bajnai szerint ebben a politikusak voltak a ludasok, mert mindennél előbbre valónak tartották a hatalom megtartását.
A volt kormányfő az elmúlt 20 évben két pozitívumot látott: egészen 2008-ig a magyar társadalomban a jövedelmi különbségek kisebbek voltak, a társadalom végletes kettészakadását megakadályozták. A másik eredmény, hogy azért mégiscsak lehetővé tette az egyéni boldogulást, kiépült a középosztály.
Mi a baj azzal, ami most van?
2010-ben soha vissza nem térő lehetőség mutatkozott arra, hogy az Orbán-kormány a kétharmados felhatalmazással választ találjon a kihívásokra, de rossz következtetéseket vont le. Távolodott a felzárkózástól és választott magának egy unortodox modellt. Az Orbán-kormány Bajnai szerint szétverte a szolidaritást és az egyéni boldogulás lehetőségét is, és azt sulykolta az emberekbe, hogy mindenki annyit ér, amennyije van.
Ami a szociális fordulatot illeti, egy hónappal csökkentette az éves minimálbér összegét és a munkanélküli segély igénybe vehetőségét is 9 hónapról 3 hónapra korlátozta. 170 ezer jobbmódú devizahitelest megmentett, a többit rosszabb helyzetbe hozta. Bajnai szerint új jobbágyságot hirdet, amikor Európa egyik legmagasabb tandíjáról és röghözkötésről beszél a kormány. Ennek az az eredménye, hogy akár már 500 ezren is elhagyhatták az országot.
Bajnai úgy látja, a kormány politikáját három dolog befolyásolja, A politikai hatalom megtartása minden kérdésben előbbre kerül, mint a szakmaiság. Ez azt jelenti, hogy a politikai döntések heti közvéleménykutatások és kommunikációs tanácsadók véleménye alapján születnek.
A másik ok a kontárság. Irreális volt a gazdasági pálya: 4500 milliárd forint hiányzik a GDP-ből a három évvel ezelőttihez képest. Ezért volt szükség megszorításokra. A harmadik ok pedig a kormány mögött álló, jól körvonalazható vállalkozói csoport mérhetetlen szerzési vágya. Ha ezen a pályán megy tovább a magyar gazdaságpolitika, akkor a GDP stagnál, illetve csökken, már jövőre új megszorításra lesz szükség, folytatódik a kivándorlás, csökken a hitelezés, növekszik az adósságunk. - mondta Bajnai, aki szerint az Orbán-kormány lerombolta Magyarországon a bizalmat, és elégeti a jövőt. Olyan kormányzás zajlott, ami a válságot mélyítette, és saját bukását okozta.
Mire alapozhatjuk a talpraállás programját?
Bajnai véleménye szerint a bizalomra alapozva indíthatjuk be a magyar gazdaság vérkeringését. Mert a bizalomból beruházás lesz, ami növelheti az exportot és a foglalkoztatást. Ez növelheti a fogyasztást, ugyanakkor arra viszont figyelni kell, hogy a megtakarításokat is növeljük.
Ezért a programban újszerű kezdeményezéseket teszünk. Bajnai szerint el kell kezdeni végre hosszú távon gondolkodni, amihez rögtön az elején el kell mondani, hogy milyen intézkedéseket terveznek.
Bajnai szerint 2018-ra Magyarország teljesítheti az eurócsatlakozáshoz szükséges stabilitási feltételeket. A tervhez azonban egy széleskörű társadalmi megállapodásra lesz szükség. Be kell vezetni egy adóalkotmánytarról, hogy Magyarországon hogyan lehet adókat módosítani.
Tűzzel vassal írtsuk ki a korrupciót: Nem olyan bonyolult: 2014 után csak akkor lehet érvényes egy szerződés a magyar állam és egy magáncég között, ha az felkerült az internetre. Vállaljuk azt, hogy a Transparency International listáján Magyarország a 44. helyről kerüljön be bőven a 40 közé.
A magyar kormány kössön növekedési egyezséget a bankokkal, hogy hozzák vissza a hitelezést. A program arról szól, hogyan lehet a különadókat csökkenteni az európai szintre, ha beindulnak a beruházások.
A versenyképességi listán Magyarország kerüljön előre a 40. helyre a jelenlegi 60. helyről.
A fglalkoztatáson belül aközmunka nem lehet kizárólagos megoldás. Bajnai 300 milliárd forintot szánna arra, hogy felzárkóztassuk a hátrányos térségeket. "Leheljünk életet a vidékbe."- mondta Bajnai, aki emellett az adórendszert is korrigálná.
Az oktatás és a felsőoktatás nemzetgazdasági kérdés, amelyet közép-európa legversenyképesebb oktatási rendszerévé kell tenni.
"Nem ígérünk kánaánt"
"Nem fog manna hullani az égből. Azt ígérjük, hogy Mo visszatérhet a felzárkózó országok közé. A legjobb gazdasági program sem ér semmit, ha nem következik be korszakváltás a magyar politikában."
Világossá kell tenni, hogy szolidaritást finanszírozni csak gyarapodó országok tudnak. Ez azt jelenti, hogy az állam szerepét is újra kell gondolnunk. Az állam helyes hozzáállása az intelligens hozzáállás. A társadalompolitikában ez azt jelenti, ha a legfelsőbb társadalmi rétegeket békén hagyja, a középső rétegnek akadálymentesítést végez, az alsó rétegeket pedig segíti, hogy előrelépjenek. A jó állam legfölül liberális, középen konzervatív, alul pedig szociáldemokrata.
A középosztály nem a felső egyharmadnál kezdődik – üzente az egykulcsos adó bevezetőinek Bajnai Gordon. Az a társadalom stabili, ahol könnyű előrejutni, de nehéz leszakadni. Ha a ma divatos megnevezések szerint neveztük volna el a programunkat, Bethlen-program lenne.
A válságkezelés idején három feladata van egy kormánynak: a nehéz időszak a lehető legrövisebb legyen, egyben tartsa a társadalmat, és hogy a közösen vállalt küzdelmeknek legyen eredménye, legyen értelme. "Ez a program nemígér csodát, de azt ígéri, hogy megfordulunk, és elindulunk felfelé." - mondta Bajnai.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.