Valószínűnek látszik, hogy egy adómegállapodás Svájc számára még fontosabb is lehet, mint Magyarországnak - közölte a Napi Gazdaság. A lap szerint az alpesi ország előremenekül, és inkább maga köt az egyes tagállamokkal adóegyezményeket, máskülönben az Európai Bizottság erőszakolhatna rá egy ennél sokkal szigorúbb megállapodást.

Svájc néhány állammal már kötött úgynevezett Rubik-egyezményt, amely lehetőséget hagy a számlatulajdonosoknak, hogy megőrizzék anonimitásukat - idézte fel a lap. Ez ugyanakkor azzal jár, hogy nemcsak a kamat után kell adót fizetniük, hanem a számlán felhalmozott tőke után is. Ez alól persze lehet szabadulni, ha a számlatulajdonos felfedi anonimitását és bemutatja, a számlán felhalmozott vagyon adózott jövedelemből származik.

Az Európai Bizottság azonban nem nézi túl jó szemmel az efféle egyezményeket, szerinte ugyanis ennél sokkal transzparensebb rendszerre volna szükség. Éppen ezért a bizottság a Svájc és az USA között megkötött FATCA egyezményhez hasonlót képzelne el az EU és Svájc között, amely sokkal szigorúbb és keményebb szabályozás lenne, ezért Svájc inkább az egyes államokkal megkötött Rubik-egyezmények szaporításában érdekelt - tette hozzá a Napi Gazdaság.

Az EB egy szankcióval is előállt, amellyel "feketelistára" teheti Svájcot és úgy kezelheti, mint egy nem transzparens offshore-helyszínt. Ez a Napi Gazdaság szerint nemcsak hogy kínos, egyenesen húsba vágó következményekkel járó intézkedés.

Deák Dániel, a Corvinus Egyetem nemzetközi és összehasonlító adójoggal foglalkozó egyetemi tanára korábban a hvg.hu-nak szintén arról beszélt, hogy szerinte nem Magyarország kereste meg Svájcot, hanem épp fordítva. "Svájc szeretne szerződést kötni Magyarországgal is. Svájc a nagyobb államokkal már elkezdett úgynevezett Rubik-egyezményeket kötni" - idézte fel a szakember.

Ezeknek az a lényege, hogy Svájc 35 százalékos forrásadót szed be és a bevétel háromnegyedét átutalja az illetőség szerinti államnak, viszont nem szolgáltat a befektetésről információt - mondta akkor Deák Dániel. Szerinte viszont az Európai Bizottság ezt a svájci politikát sérelmezi, és tiltott állami támogatásnak tartja.

"A Rubik-egyezmények bilaterális módon fenntartanák azt az állapotot, melyet az EU-ban a kamatmegtakarítási irányelv, és a Svájccal kötött, hasonló tartalmú egyezmény hozott létre. Eszerint az adózó választhat: fokozatosan növekvő, jelenleg már 35 százalékos mértékben forrásadót vetnek ki a jövedelmére, viszont nem jelentenek a hazai adóhatóságnak, vagy az otthoni - az adójogi illetőség állama szerinti - adózást választja, de akkor a pénzügyi közvetítő adatot szolgáltat az illetőség szerinti államnak" - tette hozzá.

Az egyetemi tanár szerint Svájc szeretné megosztani az Európai Uniót, Ausztriával és Nagy-Britanniával már sikerült megállapodnia, de Németország elutasította a feltételeket.

"A korrupció, a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni fellépés, az állami bevételek biztosítása és az EU versenyképessége is azt követelik meg, hogy a bankszámlákkal kapcsolatos adathozzáférésben ne legyenek különutak. Ez az áramvonalasítás Svájc vonzerejét nyilvánvalóan rontja" - mondta Deák az interjúban.

"Ezért is gondolom, hogy nem Magyarország kér adatot svájci bankszámlákról, hanem Svájc kínálja meg Magyarországot egy Rubik-egyezménnyel. Ezt valószínűleg más országokkal is megteszi" - tette hozzá.