December végén már több mint 10 milliárd dollárral, azaz 2200 milliárd forinttal tartozott Magyarország a legnagyobb magánhitelezőjének, az amerikai Franklin Templetonnak - közölte a Napi Gazdaság, amely szerint az alapkezelő a negyedik negyedévben sem csökkentette magyar kötvénykitettségét és a papírokon újabb jelentős nem realizált nyereséget ért el.
A Franklin Templeton, a magyar állampapírok legnagyobb vásárlója, tovább növelte magyar kitettségét, tavaly év végén már 10,12 milliárd dollárnyi magyar eszköz volt a cég amerikai és luxemburgi alapjaiban, ez 680 millió dollárral, azaz 150 milliárd forinttal volt magasabb a szeptember végi szintnél - közölte a Napi Gazdaság.
Ezt a lap szerint úgy érte el a társaság, hogy nem vásárolt újabb, időközben bóvlikategóriába visszaminősített államkötvényeket, vagyis meglévő portfólióján produkálta a nyereséget. A harmadik negyedévben hasonló mértékű vagyonnövekedést mutattak fel az alapok, így fél év alatt összesen több mint 1,3 milliárd dollárt, azaz mintegy 300 milliárd forintot keresett a cég csak azzal, hogy megtartotta korábban felvett pozícióit.
Emellett Magyarország rendre fizeti a kötvények után járó hozamot - ez a Napi Gazdaság számításai szerint fél év alatt további mintegy negyedmilliárd dollárt jelent. Összesen tehát 2012 második féléve 1,5 milliárd dollár körüli pluszt hozott a Franklin Templetonnak a magyar papírokon.
A Franklin Templeton jelentős pozícióépítése a lap szerint azért lehet érdekes a közeljövőben, mert Magyarország 2011 tavasza után a közeljövőben tervez először devizakötvényt kibocsátani. Ha pedig az amerikai alapkezelő továbbra is jó vételnek tartja a magyar papírokat, akkor ismét megjelenthet komoly vevőként a piacon.
A Napi Gazdaság azt viszont hozzáteszi, hogy egyelőre nem világos, hogyan akar kiszállni jelenlegi pozícióiból az alapkezelő, hiszen a kötvények jelentős részét még közel 10 évig tartania kellene, ha meg akarná várni a lejáratot.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.