Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Franciaország az utóbbi tíz évben a harmadik legnagyobb külföldi befektetővé lépett elő Magyarországon, a francia cégek már mintegy 10 milliárd eurót fektettek be hazánkban. A tervezhetőség, átláthatóság és kiszámíthatóság hiánya ugyanakkor komolyan hátráltatja egyes szektorokban a befektetéseket. A peres és vitás ügyek sem tesznek minket vonzóvá a beruházók szemében.
A magyarországi francia vállalatok tulajdonképpen magyar vállalatok, mivel túlnyomó többségben magyarokat foglalkoztatnak, ráadásul egyre nagyobb arányban – hangzott el a Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara (MFKI) hétfői sajtótájékoztatóján. A rendezvényen egy tanulmánykötetet mutattak be, amely a francia cégek magyarországi jelenlétét taglalja. Eddig egy ilyen kötet jelent meg, az MFKI és a nagykövetség azt tervezik, hogy ezentúl kétévente publikálnak ilyen kiadványt.
Tíz év, 10 milliárd euró
A francia nagykövet, Roland Galharague előadásában hangsúlyozta, hogy a két ország együttműködése régre visszanyúlik, az elmúlt két évtizedben a francia cégek egyre erőteljesebben képviseltetik maguknkat hazánkban. 2001 és 2011 között a magyarországi francia befektetések megháromszorozódtak, és elérték a 10 milliárd eurót, ez az éves magyar GDP 10 százalékának felel meg. A francia hátterű vállalatok közül öt benne van a 25 legnagyobb külföldi befektető között is, a Groupama, EDF, Auchan, Sanofi-Aventis és a GDF Suez szerepel ezen a listán. A cégek együttesen 52 ezer embert foglalkoztatnak Magyarországon. A nagykövet hangsúlyozta, hogy ellentétben azzal a közvélekedéssel, hogy döntően német vállalatok invesztálnak a hazai iparba, a hazánkban jelen lévő francia cégek közül az ipari szektorban tevékenykedők produkálják a legmagasabb árbevételt. Galharague kiemelte, hogy rendkívül diverzifikált a francia cégek szektorbeli jelenléte.
Az MFKI elnöke, Antoine Guego elmondta, hogy a Magyarországon megtelepedett francia vállalatok hosszú távú fejlődésben gondolkodnak, a legrégebben érkezett francia vállalat például már 30 éve van hazánkban. Guego szerint a hazánkban működő francia vállalatok fontosnak tartják a munkaerő továbbképzését is, emellett pedig a friss diplomások foglalkoztatására is nagy hangsúlyt helyeznek.
A tájékoztatón elhangzott, hogy teljesen világosan látható, hogy melyek azok a szektorok, ahol viszonylag jól működnek a cégek. Ilyen például az autóipar (Michelin), itt a válság ellenére is elégedettek a vállalatok, és további fejlesztéseket terveznek. Vannak ugyanakkor olyan szektorok is, ahol kevésbé rózsás a helyzet – fejtette ki a francia nagykövet. Ilyen például az energiaipar, ahol számos nehézséggel kell szembenézniük az érintett cégeknek (pl. GDF Suez).
Nem lettünk vonzó befektetési célpont
A hvg.hu kérdésére, hogy pontosan mi is a francia fél álláspontja a GDF Suez és Pécs között kialakult vitáról, Roland Galharague úgy válaszolt, hogy jelenleg nagyon egyszerű a helyzet, mivel zajlik egy döntőbírósági eljárás és várják, hogy ennek mi lesz az eredménye. A "cafeteria-ügyre" kitérve a nagykövet elmondta, hogy ez az Európai Bíróság (EB) előtt van, kötelezettségszegési eljárás keretében vizsgálja az EB a magyar kormány december végi válaszát, és majd döntenek arról, hogy folytatják-e az eljárást hazánk ellen. Ez két olyan példa, ahol kiviláglik, hogy valóban nehézségek merültek fel itthon letelepedett külföldi vállalatok és a magyar kormány között, de már jogi útra terelődött az ügy, így a végkifejletre várunk – emelte ki a nagykövet.
Az MFKI elnöke hozzátette, hogy bár elismerik, hogy Magyarország szuverén állam, mely saját hatáskörben hozhat döntéseket, de a közösségi jogot be kell tartani. A kommunikáció és a módszerek ugyanakkor egyes esetekben vitathatóak voltak – mutatott rá Antoine Guego.
A francia nagykövet kifejtette, hogy az ő meglátása szerint a peres és vitás ügyek nem járultak hozzá, hogy hazánk attraktívabb színben tűnjön fel a befektetők előtt, "magától értetődő, hogy Magyarország ettől nem lett vonzóbb". Két évvel ezelőtt azonban mindkét kormány kinevezett egy mediátort, hogy intézzék el a vitás ügyeket, ők pedig sikereket értek el, jogi úton vannak az ügyek. "Sok olyan ügy van, amelyben külföldi vállalatok Magyarországon kérdéseket vetettek fel, a mi munkánk ezért nem más, mint hogy a lehetőségekhez mérten a felmerült aggályokat oszlassuk el" - hangsúlyozta Roland Galharague.
Kiszámíthatóságra lenne szükség
A vállalatoknak, bárhonnan származzanak is, szükségük van tervezhetőségre és stabilitásra – fejtette ki Antoine Guego. A francia nagykövet hozzátette, hogy az átláthatóbb keretek megteremtése és biztosítása elengedhetetlen a külföldi cégek számára.
| Exportpörgetés francia módra |
| A francia cégek exporttámogatását, külföldi megjelenését az Ubifrance nemzetközi üzletfejlesztésért felelős francia állami ügynökség segíti. Az ügynökség – megfelelő pénzügyi ellentételezésért cserébe – szolgáltatásokat azon francia cégeknek, melyek a külpiacokon meg szeretnének jelenni, és igénylik az ügynökség segítségét. Így akár az is elképzelhető, hogy az egyes országokban működő Ubifrance irodák nem csak "viszik" a francia költségvetésből származó eurókat, hanem hoznak is a büdzsének forrásokat. A francia gazdasági minisztérium égisze alatt működő szervezetnek 2011-ben 1400 alkalmazottja volt Franciaországban és azokban az országokban, ahol a cég jelen van. |
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
Pécs: a Suez elismerte, hogy túlzott az igénye
Tarlósék megyeztek a Suezzel
