A 2013-ra ígért 10 százalékos rezsicsökkentés a valóságban csak harmadával csökkentheti egy átlagos magyar család áramszámláját egy januárban publikált blogbejegyzés szerint. A lapunk által megkérdezett szakemberek szerint a kijelentés nem megalapozott, a kormány ígérete jó eséllyel teljesülni fog. A jóléti intézkedés a kormánypártnak ugyanis annyira szívügye, hogy Rogán Antal már azt is meglebegtette, fideszes munkacsoport fogja ellenőrizni a szolgáltatók árcsökkentését. Sőt, a Magyar Hírlapon keresztül a kormányzat csütörtökre azt is kiszivárogtatta, hogy március-áprilistól újabb 10 százalékos rezsicsökkentés jöhet.

A január elsejétől érvényes új árszabással egy átlagos háztartás áramszámlája körülbelül 8-10 százalékkal csökkenhet, ezzel párhuzamosan azonban egy átlagos ipari fogyasztó számlája közepes mértékben, a nagyobb ipari fogyasztóké pedig jelentősebb mértékben emelkedik – mondta a hvg.hu-nak - Boros Norbert, az Elmű-Émász kommunikációs igazgatója.

A lakosság kevesebbet fizet, de milyen áron?

Mindez azt jelenti, hogy egy átlagosnak nevezhető villanyszámlán a rezsicsökkentéssel nagyjából 800-1000 forintot takaríthat meg a fogyasztó rövid távon. A csökkentést a bonyolult villanyszámlákból nem lesz könnyű kiolvasni, és lehet, hogy az idei első fizetéskor fel sem tűnik a változás (például azért, mert a fogyasztás sosem pontosan, annyi mint az előző hónapban).

Az átlagfogyasztó esetében az áramszámla nagyjából 50 százalékát teszi ki az áram tényleges ára. Ez január elsejétől kevesebb mint 10 százalékkal csökkent. Ezt a nemzeti fejlesztési miniszter határozza meg, és december 22-i rendelete alapján itt körülbelül 8,5 százalékos a csökkenés a tavalyi árhoz képest.

Az áramszámla másik fontos eleme az úgynevezett rendszerhasználati díj (melybe beletartozik például a rendszerirányítás, a hálózati átvitel, az elosztói hálózat-használat, valamint a tárolás és a szállítás díja). Ez egy átlagos fogyasztó esetében körülbelül a végösszeg 25-30 százalékát teszi ki. A rendszerhasználati díjat a Magyar Energia Hivatal határozza meg, és az idei árakat előíró, tavaly decemberben megjelent energia hivatali határozat alapján a lakossági fogyasztó esetében az egyes díjelemek több mint 15 százalékkal csökkentek a tavalyihoz képest.

Ebből a két elemből áll a 10 százalék egy átlagos fogyasztónál. A hatóság és a minisztérium által engedélyezett árak szolgáltatónként kismértékben eltérnek. Az E.ON-nál például az energiadíj 8,28 százalékkal csökken, a rendszerhasználati díj pedig 11,95 százalékkal. Az elfogyasztott áram bruttó ára így a tavalyi 46,89 helyett 42,16 forint/kilowattóra lesz, ami kicsivel több mint 10 százalékos csökkenés.

A számlánk harmadik meghatározó eleme, az áfa nem változott: ez körülbelül 20 százalékos rész a végösszegből (emellett vannak még egyéb pár százalékos elemek, mint például az úgynevezett szénfillér, amellyel a Vértesi Erőművet támogatjuk).

A gáz esetében is volt csökkentés, itt azonban még kérdés, hogyan jön ki a 10 százalék. A gázszolgáltatás alapdíját, ami a számlánk végösszegének nagyjából egyharmadát adja, az E.ON-nál 10,039 százalékkal csökkentette a hatóság, az energiadíjat viszont 8,187 százalékkal. Utóbbi tétel, amelybe a rendszerhasználat díja is beletartozik, a számlánk végösszegének nagyjából 2/3-át teszi ki. Meg kell jegyezni azt is, hogy a nem lakossági fogyasztók esetében az árammal ellentétben a hatóság nem emelt árakat.

Így üt vissza

Röpke lesz azonban a fogyasztók öröme a 10 százalékkal alacsonyabb számlák miatt. Hiszen végül mégiscsak nekik kell megfizetniük ezt is, és a veszteségük összességében lehet, hogy több lesz, mint amit a számláikon nyertek. A rezsicsökkentést ugyanis jelentős részben az ipari fogyasztókkal, vagyis a vállalkozásokkal fizetteti meg a kormány. A hazai közép- és kisvállalkozások villamosenergia költségei január 1-től 11-12 százalékkal emelkedhetnek az új tarifák alapján, az olyan stratégiai befektetők, mint például az Opel, a Mercedes vagy a Borsodchem (ők a nagyipari fogyasztók) áramszámlája pedig akár 15 százalékkal is nőhet szakértők szerint.

Vagyis részben a vállalkozások keresztfinanszírozzák a lakosság alacsonyabb áramszámláit. Ez azonban végül valamilyen formában a lakosságnál köt ki: mivel a cégek drágábban állítják elő termékeiket, drágábban is vehetjük majd meg őket, emellett romlik a versenyképességük a külföldi vállalkozásokkal szemben. A folyamat végén a rendszer számos pontján gazdasági növekedést és munkahelyeket veszít az ország.

A másik kritikus pont a lakossági rendszerhasználati díjak csökkentése, amivel a rendszer karbantartásától vonjuk el a pénzt, így hosszabb távon magát az energiaszállító rendszert éljük fel. Ennek a folyamatnak a végén a rendszer, például a vezetékek állapotának leromlása és a szaporodó üzemzavarok után egy tetemes felgyülemlett kiadás áll, amivel az elmaradt kiadásokat be kell majd pótolni, ugyancsak a fogyasztók befizetéseiből. Ehhez tartozik az is, hogy a rezsicsökkentéssel párhuzamosan a kormányzati intézkedések veszteségben tartják az energiaszolgáltatókat, ami szintén a magyar gazdaság és a hazai fogyasztók kára lesz végeredményben. Még akkor is így lenne ez, ha esetleg minden szolgáltató az állam kezébe kerülne, az energiát ugyanis az állam csak annyiért tudná megvenni és eljuttatni a  fogyasztókhoz, amennyibe ez aktuálisan a piacon kerülne (piaci ára van az energiának, a szállító rendszernek és a rendszer karbantartását vagy fejlesztését célzó beruházásoknak).

Mindemellett a költségvetés is bevételtől esik el a lakossági rezsicsökkentéssel, hiszen az alacsonyabb számlákkal kevesebb lesz a büdzsébe befolyó áfa is. Ez azért nem jó, mert a kieső bevételt növekvő adókból vagy csökkenő kiadásokból kell pótolni, amivel valakik ismét rosszul járnak majd.