Csütörtök délután a kormány benyújtotta zárószavazás előtti módosító javaslatát a 2013-as költségvetéshez. A jövő évi büdzsét 2,7 százalékos - az eredeti tervhez képest 188 milliárd forinttal nagyobb, összesen 841 milliárd forintos - deficittel, 0,9 százalékos gazdasági növekedéssel, 5,2 százalékos inflációval számolja a kormány. A háztartások fogyasztása fél százalékkal csökkenhet jövőre, a beruházások 1 százalékkal nőhetnek. A foglalkoztatás területén 0,7 százalékos bővüléssel kalkulál a kormány, a munkanélküliségi ráta ugyanakkor növekedni fog. A belföldi kereslet szűkülése mellett, valamint a gyengébb külső kereslet ellenére, a GDP növekedést 2013-ban még túlnyomórészt a nettó export fogja adni. Az export jövőre 6,2, az import 4,5 százalékkal nőhet.

A kormány az októberben és novemberben bejelentett mindhárom Matolcsy-csomag intézkedéseit - pl. a tranzakciós illeték két ezrelékre történő emelése vagy a közműadó bevezetése - beemelte a jövő évi költségvetésbe. A konszolidációs, zömében bevételnövelő intézkedések költségvetési hatása 802 milliárd forint. 400 milliárdra emelték meg az országvédelmi alapot.

Módosították a makropályát

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a mostani számok tükrében jelentősen módosította a makropályát, vagyis a korábban várt 1,6 százalékos GDP növekedés helyett már csak 0,9 százalékkal kalkulálnak. Az Európai Bizottság novemberi őszi előrejelzésében még ennél is halványabb, mindössze 0,25 százalékos növekedést, lényegében stagnálást jósolt 2013-ra. A háztartások fogyasztásának beindulását sem jövőre teszi a kormány, nemrég még 0,3 százalékos növekedéssel kalkuláltak. A foglalkoztatottak száma a benyújtott költségvetésben még 2,2 százalékos bővülést mutatott, a felülvizsgált előrejelzésben gyakorlatilag stagnálást vetít előre a kormány, a munkanélküliségi ráta pedig magasabb lesz a vártnál, 10,3 helyett 10,8 százalék. Az inflációs várakozást is egy százalékponttal emeli a kormány, 4,2-ről 5,2 százalékra.

Már Matolcsy szerint is szinte stagnálni fog jövőre a gazdaság

Stiller Ákos

A költségvetési hiány tekintetében a kormány továbbra is 2,7 százalékkal számol a 2013-as költségvetésben, és fel is hívják a figyelmet arra, hogy 2011-től kezdődően az unióshatárértéket jelentő 3 százalék alatt maradt a költségvetés hiánya. Az Európai Bizottság (EB) idei őszi gazdasági előrejelzésében ugyanakkor 2,9 százalékos deficittel kalkulál jövőre. Az igazi probléma ugyanakkor nem is a jövő évi, hanem a 2014-es hiány az EB szerint, mivel a deficit nem áll csökkenő pályára, 3,5 százalék lehet 2014-ben.

Megtakarítások evriver

A kormány 30 milliárd forintot takarítana meg a bürokrácia területén azzal, hogy nyugdíjat és bért egyszerre nem fizet az állam, a nyugdíjba vonuló állományt pedig nem töltik fel. A nemzetgazdasági miniszter korább azt mondta, hogy ezzel már jövőre 22 ezerrel csökkenhet az állami és önkormányzati szférában dolgozók száma. A korábbi kormányok sorozatosan próbálkoztak a közszférában dolgozók számának csökkentésével, ám az ügyben rendre zátonyra futottak a kezdeményezések. Ma majdnem annyi, 107 ezer köztisztviselő (kormánytisztviselőkkel együtt) van, mint 1998-ban. Az elhatározás mindegyik kormány esetében adott volt, történtek is párezres leépítések, de eredmények inkább csak a papíron mutatkoztak.

A közoktatást területén történő hatékonyabb bérszabályozzással, és a pedagógus életpálya-program bevezetésének 2014-re tolásával 73 milliárd forintot spórolna meg a kormány (vagyis ennyi pénzt nem költ el inkább). A készpénzfelvételre kivetett háromezrelékes kivetett tranzakciós illetékből pedig 30 milliárdra számít a kormány. A tb-plafon eltörléséből 51 milliárdos pluszbevétellel kalkulál a kormányzat.

A pénztárgépek Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) történő bekötésével 95, a fordított áfa sertéságazatra történő kiterjesztésével 10, a kisvállalati adózás eltérő szabályozásával pedig további 15 milliárd forintot szedne be a kormány. A bankadó megfelezésének elhalasztásával, sőt, inkább az adórendszerbe történő bebetonozásával 144 milliárdos, a korábban egy ezrelékre tervezett tranzakciós illeték két ezrelékre történő emelésével pedig 160 milliárdra számít a kormány (a Magyar Államkincstárra ebből 30 milliárd esik).

Duplájára emelik a közműadót, 63 milliárddal nő a gyógyszerkassza

A ma végszavazásra benyújtott minisztériumi verzióban a "kisvállalati adó októberben elfogadott szabályozása néhány ponton eltér az eredetileg benyújtott javaslattól", mivel több ponton is módosították az adóalap meghatározását. Így a kisvállalati adóból korábban reméltnél 82,5 milliárd forinttal kevesebb bevétellel számol most a törvényjavaslat, míg a szociális hozzájárulási adó soron 66, a szakképzési hozzájárulás soron 2,75, a társasági adó soron pedig 30 milliárd forint többletbevétel szerepel. Mindegyik teljesülésetén az októberben ismertetett tételek közt ezek alapján 16 milliárd forint többletbevételt prognosztizál Matocsy előterjesztése. 

A helyi iparűzési adórendszerhez (hipa) is hozzányúlt a kormány: a 2013-tól az adóalap minimum bevezetésétől és az adózás sávossá tételétől 35 milliárd forintos többletre számít a költségvetés. A közműadóból a 30 helyett 60 milliárd számít a büdzsé a végül 100 helyett 125 forintos méteráron megállapított, a közműcégeket vezetékeik, csatornáik utáni megsarcolásából, és öttel többet, 40 milliárdot az energiaszolgáltatók adóterheinek megemelésétől. A béren kívüli juttatások megnövelt terheiből a korábban számolt 37 milliárd forinttal szemben 10 milliárd forint többletbevétel várható. És ha valóban működni kezd jövőre a hazai online szerencsejáték-ipar, annak adóiból is 10 milliárd forinttal már számol a költségvetés. A zárószavazás előtti módosítóban nincs benne, de szerepelt a tervezett intézkedések között, hogy a Szerencsejáték Zrt. korábbiaknál magasabb arányú osztalékelvonásával további 10 milliárd forintos bevételre tesz szert a költségvetés.

A kormány döntött arról is, hogy 63 milliárd forinttal megemeli a gyógyszerkasszát. Az emelés abból tevődik össze, hogy 40 milliárddal megemelik a gyógyszertámogatások kiadási oldalát, 10 milliárdot átcsoportosítanak a tartalékokból. Ezzel a kormány lényegében elismerte, hogy nem képes tartani a Széll Kálmán-tervben meghirdetett megszorításokat.  A kormány eredetileg arról döntött 2011-ben, hogy két év alatt 120 milliárdot kell megtakarítani a 343 milliárdos gyógyszerkasszán. A második SZKT azonban újabb 10 milliárdos elvonást hirdetett, azaz az idei évhez képest összesen 80 milliárddal csökkent volna a kassza. Az már év közben látható volt, hogy az idei előirányzatot sem képesek tartani, főleg úgy, hogy patikák mentek csődbe, a betegterhek növekedtek, a gyártók is elkezdtek a megszorítani. Szakértők szerint a 2013-as költségvetés a gyógyszeripar gyászos éve lesz.

A módosító javaslatban egyelőre nem szerepel az, hogy a kormány az uniós társfinanszírozás 15-ről 5 százalékra történő csökkentésével mintegy 55 milliárd forintot szeretne megtakarítani. Matolcsy György az október elején bejelentett, közel 400 milliárd forintos első költségvetési egyenlegjavító csomag bejelentésekor közölte, hogy a kormány 55 milliárd forintot úgy takarít meg a 2013-as büdzsében, hogy az eddigi 15 százalékról 5-re csökkenti az uniós projektek hazai társfinanszírozási arányát. Erre egy tavaly decemberben elfogadott uniós jogszabály ad lehetőséget azon uniós tagállamok számára, amelyek az elmúlt években hitelt vettek fel az EU-tól.

A zárószavazás előtti módosító javaslatok csütörtök délutáni beterjesztése után a jövő heti parlamenti ülésterv szerint hétfőn délután a képviselők lefolytatják a 2013-as büdzsé záróvitáját, kedden pedig megtörténik a zárószavazás. Ez azt jelenti, hogy december 11-én lehet elfogadott költségvetése Magyarországnak.