Tombol a munkanélküliség az eurózónában
Rekord szintre emelkedett szeptemberben a munkanélküliségi ráta az euróövezetben - közölte szerdán az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat. A mediterrán térség országaiban a legnagyobb a probléma, Magyarországon az EU-átlaggal megegyező a munkanélküliség mértéke.
Szeptemberben a 17 tagú euróövezetben 11,6 százalékra emelkedett a szezonálisan kiigazított munkanélküliségi ráta az augusztusi 11,5 százalékról. Elemzők 11,5 százalékot vártak.
A 27 tagú Európai Unióban a munkanélküliségi ráta nem emelkedett az augusztusi 10,6 százalékról.
A munkanélküliség mindkét térségben jelentősen emelkedett az egy évvel korábbihoz képest: 2011 szeptemberében az euróövezetben 10,3 százalékos, az EU-ban 9,8 százalékos volt a munkanélküliség.
A tagországok közül a legalacsonyabb munkanélküliségi rátát Ausztriában (4,4 százalék), Luxembourgban (5,2 százalék), Németországban és Hollandiában (egyaránt 5,4 százalék) regisztrálták.
A legmagasabb munkanélküliségi ráta Spanyolországot (25,8 százalék) és Görögországot (25,1 százalék júliusban) sújtja a közösségen belül.
Az egy évvel korábbihoz képest szeptemberben az unió tagjai közül húsznál emelkedett, és hétnél csökkent a munkanélküliségi ráta. A legnagyobb csökkenés Litvániában volt, ahol 14,2 százalékról 12,9 százalékra esett a munkanélküliségi ráta. Észtországban 11,4 százalékról 10,0 százalékra (augusztusi adatok), Lettországban pedig 17,0 százalékról 15,9 százalékra (második negyedévi adatok) csökkent a munkanélküliségi ráta.
A legnagyobb növekedés éves összevetésben Görögországban volt, ahol 17,8 százalékról 25,1 százalékra emelkedett (júliusi adatok), valamint Cipruson, ahol 8,5 százalékról 12,2 százalékra, illetve Spanyolországban, ahol 22,4 százalékról 25,8 százalékra és Portugáliában, ahol 13,1 százalékról 15,7 százalékra.
Az Eurostat adatai szerint Magyarországon augusztusban 10,6 százalékos volt a munkanélküliségi ráta, azonos a szeptemberi uniós átlaggal.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.