A válságból történő kilábalás sokkal lassabb, ha azt a banki hitelezés nem tudja támogatni - mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a Portfolio.hu által rendezett Budapest Economic Forum 2012 konferencián. A bankrendszer támogatása ugyanakkor csak eszköz lehet, és nem cél. Az igazi cél a gazdaság támogatása válság idején, bankválságok esetén ezért költ az állam sok pénzt a bankrendszerre.

A hazai bankok tőkehelyzete stabil, ugyanakkor a bankrendszer portfóliója minőségének a romlásával lehet számolni a következő időkben. A külföldi tulajdonosok jelentős tőkét fektettek be a bankrendszerbe, az államnak nem kellett jelentősen komolyabb pénzmennyiséggel a bankrendszer veszteségeit megfinanszírozni. Simor úgy vélte, hogy válság során előnyös volt a külföldi tulajdon, mivel az erősíteni tudta a stabilitást.

A vállalati hitelezés visszafogja a növekedést

A magyar bankrendszer a növekedést a vállalati hiteleken keresztül a legkevésbé támogatta a válság idején. Ennek egyik eredménye, hogy a vállalati hitelállomány 20 százalékkal csökkent 2008 óta. A fő kérdés ennek kapcsán az, hogy a kereslet vagy a kínálat okozza a problémát. A kereskedelmi banki kollégák azt mondják, hogy nincs kinek hitelt adni. Másik oldalról a bankok viszont folyamatosan szigorítják a hitelezési feltételeket. Simor szerint inkább kínálati problémák vannak a hitelezés területén, alapvetően nem a forráshiány gátolja a bankrendszert a hitelezésben, hanem a hitelezési és kockázatvállalási hajlandóság.

A bankrendszer tulajdonosi struktúrájára kitérve a jegybank elnöke kijelentette, hogy azt mondják, túlságosan magas a külföldi tulajdon aránya a magyar bankrendszerben, de uniós összehasonlításban a középmezőnyben vagyunk. Kelet-európai összehasonlításban pedig a legalacsonyabb ez a mutató, vagyis a külföldi tulajdoni arányra vonatkozó kritikákat érdemes kontextusukban kezelni.

A bankrendszer ott próbál pénzt keresni, ahol tud

Az állam és a bankok viszonyára kitérve Simor elmondta, hogy mind pozitív, mind negatív oldalon vannak elemek. A pozitív oldalon említhetőek például az MNB likviditásbővítő beavatkozásai, vagy a stabilitási törvény. Negatív oldalon pedig a bankadó, kilakoltatási moratórium, végtörlesztés és a tranzakciós adó. Azt lehet mondani, hogy amit 2008 óta az állam elvett, azt a tulajdonosok visszapótolták tőkeemeléssel. A magyar bankrendszer, ahogy 2011-ben is, úgy idén is veszteséges lesz, ezzel szinte a legrosszabb teljesítményt nyújtjuk Európában.

Sokan azt mondják, hogy a bankok ne panaszkodjanak, mert a 2000-es évek elején nagyot szakítottak. A magyar bankrendszer jövedelmezősége viszont a régiós szint átlagán áll. A múlt évtized elején kiemelkedő nyeresége volt a szektornak, de mára ezt - külső segítséggel - sikerült ledolgoznia, hangsúlyozta a jegybank elnöke. A bankrendszer jelenleg ott próbál pénzt keresni, ahol tud. Ezek pedig azok az adósok, akik rendesen fizetik hiteleiket. Így sokkolóan magas kamatmarzs alakult ki.

Alfa és omega

Ki kell törni abból az ördögi körből, melyben most a magyar bankrendszer található. A bankokra rakodó állami terhek miatt a hitelek kamatmarzsai nem csökkennek, ennek következtében a nem teljesítő hitelállomány komolyan nő, növekedés és költségvetés helyzete is tovább romlik. Simor szerint csökkenteni kell az állami elvonást, ki kell tisztítani a nemfizető állományt - akár radikálisan is - erősíteni kell a bankok között versenyt és a fogyasztóvédelmet. Ezt nem a bankok érdekében, hanem a gazdaság érdekében szükséges megtenni. A hitelezés beindulásának alfája és omegája a kiszámítható verseny- és gazdaságpolitika - vonta le a konklúziót a jegybankelnök.