Ha egy lovat gyorsabb futásra akarunk ösztönözni, kérdés, hogy egy cukorkával tudjuk megtenni, vagy előtte a sebes lábait kellene meggyógyítani - mondta a magyar gazdaság növekedésének akadályairól tartott előadásában Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke az 50. Közgazdász-vándorgyűlésen, Egerben. A jegybankelnök szerint a magyar gazdasági növekedés akadálya alapvetően a gazdaság strukturális problémáiban van. Erre strukturális reformok jelentik a megoldást.

A gazdaságpolitikának erősítenie kellene a beruházásokat, amihez kiszámíthatóságra van szükség. A szabályozási környezetnek legalább valamennyire stabilnak kell lennie, és ebben előrelépésre van szükség. Emellett érdekeltté kell tenni a bankokat is a hitelezésben, továbbá csökkenteni kell a munkavállalás ellen ható tényezőket. A termelékenységet is javítani kellene: növelni kell a munkaerő képzettségét, a kutatás-fejlesztést és a gazdaság innovációs képességét. Ez segítené elő a gazdaság hosszú távú növekedését – mondta Simor András. A jegybankelnök szerint a monetáris politika a kiszámíthatósággal, az árstabilitással tud hozzájárulni ehhez. Amikor a monetáris tanács dönt minden hónapban az alapkamatról, „akkor ne vakarja a fejét az elemző, hogy vajon most milyen motivációk miatt döntött” – hangsúlyozta Simor.  

Megakadt a felzárkózás

2008 óta a növekedés forrása gyakorlatilag a nettó export volt, ezzel szemben a beruházások és a fogyasztás negatívan járultak hozzá a növekedéshez, és ez 2013-ban is folytatódni fog – mondta a jegybankelnök. Azonban idén és jövőre azoknak az országoknak a kereslete is gyengülhet, amelyekbe exportálunk. A magyar gazdaság egyik legnagyobb problémája a lakossági fogyasztás: a 2009-es mélypont után volt egy élénkülés, ami a választások környékén ért csúcsra, később azonban visszaesett, és most stagnál. A csökkenő fogyasztást a csökkenő reáljövedelmek és az óvatosság határozzák meg. 2007 óta gyakorlatilag nem növekedett a kiskereskedelem, ami elég szomorú képet mutat. Emellett 2006 óta folyamatosan csökken a beruházás is, különösen az építési jellegű beruházások – összegezte Simor.  

A munkanélküliség is folyamatosan emelkedik 2005 óta, de ami ennél is aggasztóbb a nemzeti bank elnöke sszerint, hogy a tartós munkanélküliség, a 12 hónapnál régebben munkanélküliek száma is folyamatosan emelkedik. Ez azért probléma, mert őket sokkal nehezebb visszavezetni a munkaerőpiacra. Emellett az inflációs kilátásaink is rosszak: a kormányzati adóemelések és a kívülről jövő élelmiszerár- és energiaár-emelkedések miatt a pénzromlás mértéke annak ellenére emelkedik, hogy a belső kereslet folyamatosan romlik. A külső ársokkoktól megtisztított infláció azt mutatja, hogy az inflációs alapfolyamatok nincsenek összhangban a jegybank kitűzött 3 százalékos inflációs céljával – mondta Simor András.

A magyar gazdaság növekedési képessége, az úgynevezett potenciális növekedésünk arra utal, hogy megakadt Magyarország felzárkózása. Ez a mutató a kétezres évek elején meghaladta az eurózóna, és a visegrádi országok átlagát is. Ma viszont alacsonyabb mindkettőnél, valahol nulla és fél százalék között van – mondta a jegybankelnök. Ennek egyik oka a gazdasági válság, ilyenkor ugyanis minden gazdaság növekedési képessége visszaesik. Magyarország azonban négy évvel a válság után még mindig lefelé menő pályán van, pedig más országok már elérték a fordulópontot.

Az egyik fő visszahúzó erő a felhalmozott adósságunk, beleértve a lakosság eladósodottságát is, ennek részleges leépítéséhez egy évtizedre is szükség van. Ez az adósság terheli az államot, a magánszektort és a bankrendszert is, és nemcsak a fogyasztást, hanem a beruházásokat is visszafogja. A beruházások visszaesésének másik oka, hogy nincs hitelezés, nincs tőkebeáramlás, valamint bizonytalan az intézményi és makrogazdasági környezet is – mondta Simor András. Hozzátette, 2015-ig a Magyar Nemzeti Bank nem számít arra, hogy pozitívba fordul a lakossági és a vállalati hitelezés. Ennek okai a bankrendszer mérlegalkalmazkodása, a bankok nyereségét csökkentő kormányzati intézkedések és a külföldi anyabankok forráskivonása a magyar bankrendszerből.

A potenciális növekedésünk másik fontos összetevője a munkaerőpiac. A munkaerőpiacon az alacsony képzettségű munkaerő kínálata nagy, és a magyar gazdaság innovációs képessége alacsony. Abban jelentős javulás jelentkezett, hogy többen akarnak dolgozni, vagyis növekedett az aktivitási ráta, melynek fő okai azok a kormányzati intézkedések voltak, amelyek a nyugdíjazást és a rokkantnyugdíjasokat érintették. Azonban ezzel ellentétes hatás, hogy magas a strukturális munkanélküliség: alacsony a munkaerő mobilitása, az alacsony képzettségűek nehezen helyezkednek el. A jelentős minimálbéremelések sem segítettek ezen a helyzeten (hiszen ez éppen az alacsony képzettségűek elhelyezkedését nehezítette meg). További probléma, hogy az állam nem segíti kielégítően a munkaerő elhelyezkedését – sorolta Simor.