A görögök döntő többsége szerint tisztességtelen a hitelezőknek az a követelése, hogy a kölcsönfolyósítás folytatásáért cserébe további megszorításokat várnak el az athéni kormánytól - derül ki egy közvélemény-kutatásból.
A csőd szélén lévő Görögországtól a segélynyújtó Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) további több mint 13 milliárd eurónyi megszorítást várt el a támogatás újabb részletének folyósításáért cserébe. A segítség nélkül Görögország rövid időn belül csődbe jut, és akár az euróövezetből is kikerülhet.
Az MRB görög közvélemény-kutató vasárnap ismertetett felmérése szerint a megkérdezettek több mint 90 százaléka szerint tisztességtelen további megszorításokat követelni a kormánytól, ami tovább rontaná a legrászorultabbak helyzetét.
Egy másik kérdésre a választ adók 67 százaléka azt felelte, hogy Görögországnak az euróövezeten belül kell maradnia.
Pénteken jelentették be, hogy egy hét szünetet tartanak a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank (EKB) által alkotott trojka képviselői és görög kormánytisztviselők között tartó tárgyalásokban. A trojka szakértői további megszorításokat várnak el a görög kormánytól, cserébe a következő, 31,5 milliárd eurós részlet folyósításáért az összesen 173 milliárd eurós mentőcsomagból.
A trojka által elvárt 13,5 milliárd eurónyi kiadáscsökkentésből 9,5 milliárdról már egyezség született. A kormány ezt elsősorban bér- és nyugdíjcsökkenés, valamint a szociális kiadásos visszafogása révén éri el. A kormány azt is tervezi, hogy a nyugdíjkorhatárt 65-ről 67 évre emeli fel, és csökkenti a védelmi kiadásokat is.
Görögországban sztrájk- és tüntetéshullám indult a tervezett újabb megszorító intézkedések ellen a héten. A helyi közigazgatás alkalmazottai, orvosok, bírók, tömegközlekedési dolgozók sztrájkoltak vagy tüntettek a takarékossági csomag ellen, míg a két legnagyobb szakszervezet szerdára 24 órás általános sztrájkot hirdetett.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.