Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az időjárási szélsőségek erősen megzavarták a globális vízkörforgást.
A globális felmelegedés új időjárási szélsőségeket, a korábbiaknál is intenzívebb és gyakoribb árvizeket és trópusi viharokat, villámáradásokat és elhúzódó aszályokat okozott tavaly, és ezek erősen megzavarták a vízkörforgást – áll a Föld vízháztartását figyelő Global Water Monitor legújabb jelentésében.
A jelentésben a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a hőmérséklet emelkedése megváltoztatta a víz mozgását a Földön, súlyos zavar keletkezett a körforgásában is.
“A tengerfelszín hőmérsékletének emelkedése hevesebb felhőszakadások és a lassabban mozgó viharzónák kialakulását eredményezte, ezt az Európában, Ázsiában és Brazíliában bekövetkezett, halálos áldozatokat követelő villámárvizek is tanúsíthatják” – mondta Albert van Dijk, a jelentést készítő kutatócsoport vezetője.
Az MTI által szemlézett jelentéshez a tudósok több ezer földi meteorológiai állomás és Föld körüli pályán keringő műhold adatait felhasználva szinte valós idejű betekintést nyertek a Föld vízkészletében bekövetkezett változásokba, ideértve a csapadékot, a talajnedvességet, a folyók vízhozamát és az áradásokat.
A jelentésben rámutatnak, hogy az elmúlt évben rekordmennyiségű, vízzel kapcsolatos katasztrófa történt: márciusban árvizek sújtották Afganisztánt és Pakisztánt, az azt követő hónapokban aszályok pusztítottak Afrika déli részén, Európára lecsapott a Borisz nevű vihar, Spanyolországban villámárvizek keletkeztek, októberben pedig a Fülöp-szigetekre és Vietnamra csaptak le trópusi viharok. A vízfelszín emelkedő hőmérséklete miatt egyre erőteljesebb trópusi viharok és aszályok alakultak ki az Amazonas-medencénél és az afrikai kontinens déli részén is.
A jelentés szerint a tavalyi évben legalább 8700 ember vesztette életét vízzel összefüggő katasztrófákban, és 40 millióan kényszerültek otthonuk elhagyására. A gazdasági károk globális szinten meghaladták az 550 milliárd dollárt.
A 2024-es év volt az eddigi legmelegebb esztendő négymilliárd ember számára a világ 111 országában, ez a Föld lakosságának a felét teszi ki. A tavalyi évben a szárazföld feletti levegő átlaghőmérséklete 1,2 Celsius-fokkal volt magasabb, mint az évszázad elején, illetve 2,2 Celsius-fokkal magasabb, mint az ipari forradalom kezdetén – fejtette ki a kutatás vezetője.
A rekordok egyre gyorsabban dőlnek meg Van Dijk szerint, aki a 2024-es évet a “globális szélsőségek évének” nevezte, egyúttal arra figyelmeztetett, hogy nem egyszeri kiugrással van dolgunk. “Ez egy egyre súlyosbodó tendencia része, amely intenzívebb árvizeket, elhúzódó aszályokat és rekordokat döntögető szélsőségeket eredményez” – mutatott rá.
“A víz a legfontosabb erőforrásunk, ezért a szélsőséges időjárási jelenségek – ideértve az árvizeket és az aszályokat is – jelentik számunkra az egyik legsúlyosabb fenyegetést” – mondta. A szélsőséges eseményekre való felkészülés és alkalmazkodóképesség fontosságát hangsúlyozta, megemlítve az árvízvédelem megerősítését, az aszályokkal szemben ellenállóbb élelmiszer-termelés és a vízellátás fejlesztését, valamint egy jobb előrejelző-rendszer kialakítását.
A jelentésnek a 2025-ös évre vonatkozó előrejelzésében szerepel, hogy az év elején intenzív aszályok alakulhatnak ki Dél-Amerika északi részén, Afrikai déli és északi részén, Közép-Ázsiában, Észak-Amerika egyes részein, illetve Nyugat-Ausztráliában is. A Száhel-övezetben, Afrika szarvánál, Európa és Ázsia nagy részén csapadékos időszakra és áradásokra lehet számítani, amely az aszályoknál akár nagyobb fenyegetést is jelenthet e régiók számára.
A jelentésben összegzésében rámutatnak: az éghajlatváltozás a globális átlaghőmérséklet további emelkedésével fog járni 2025-ben, ami intenzívebb és gyakoribb hőhullámok, bozóttüzek, erős viharok és szélsőséges esőzések kialakulását jelenti majd.
Simon Anita: A hulladék értékes tud lenni, érdemes ezt kihasználni
Új mentalitásra van szükség a hazai hulladékgazdálkodási piacon, amelyet alaposan megrostál majd az elkövetkező egy-két év, véli az Alteo szakértője. Vélemény.
Még viszi a szél a lángokat, hogyan lesz ebből olimpia Los Angelesben?
Még meg sem fékezték a pusztító tüzeket, el sem kezdődhetett az egyébként gigászi összegűre becsült károk felmérése, Los Angeles vezetésének már amiatt főhet a feje, hogyan tudja mindössze három és fél év múlva a nyári olimpiára érkező emberek millióit fogadni. Az egyébként is deficites költségvetésű városnak meg kell találnia az egyensúlyt abban, mennyit költ a természeti katasztrófa utáni helyreállításra, és mennyit az olimpiai felkészülésre. Nem könnyíti a helyzetét, hogy anyagi felelősséget vállalt arra az esetre, ha a 6,9 milliárd dollárosra becsült büdzsé túlszalad.
