2012. szeptember. 17. 20:30 MTI Utolsó frissítés: 2012. szeptember. 17. 20:21 Gazdaság

Mínuszban maradtak az amerikai tőzsdeindexek

Veszteséget jeleztek a New York-i értéktőzsdék vezető mutatói a hétfői kereskedés leállítása előtt körülbelül két órával.

Közép-európai idő szerint 20 óra körül a 30 vezető iparvállalat DJIA indexe 0,30 százalékos csökkenéssel 13 552,25 ponton állt. A technológiai részvények Nasdaq Composite mutatója 0,34 százalékkal 3172,99 pontra süllyedt. Az S&P 500-as mutató 0,30 százalékkal 1461,41 pontra hanyatlott.

A tőzsdemutatók négynapi folyamatos emelkedése hétfőn részben arra a havi adatra szakadt meg, hogy három és fél éven belüli legalacsonyabb szintjére esett New York régióban a feldolgozóipari aktivitás szeptemberben, második hónapja tart az ágazati termelés zsugorodása.

Ismét nőtt a bizonytalanság az euróövezet adósságrendezésének sikerével kapcsolatban, miután az Európai Központi Bank jelezte: csak akkor vásárol spanyol állampapírt, ha Madrid előzetesen átfogó programot kér az euróövezeti mentőalapoktól, miközben a spanyol kormány ezt el szeretné kerülni.

A vállalati hírek közül kiemelkedett az Apple. A cég  árfolyama hétfőn este 0,8 százalékos drágulással 696,89 dolláron állt, napközben történelmi csúcsra, 699,54 dollárra emelkedett arra a hírre, hogy új, iPhone 5 okostelefonjára már az első jegyzési napon 2 millió előrendelés érkezett.

Tőzsdezárás előtt két órával a New York-i árupiacon (NYMEX) a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) amerikai könnyűolajfajta ára 1,68 dollár csökkenéssel 97,32 dolláron állt.

Közép-európai idő szerint röviddel 20 óra előtt New Yorkban az euró árfolyama 1,3119 dollár volt a vasárnap késő esti 1,3120 dollár után.  

A decemberi jegyzésű aranyár 7,2 dollár (0,42 százalék) csökkenéssel 1765,5 dollár volt unciánként.

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.