A törvényjavaslatot 18 igen mellett 7 nem ellenében támogatta  a bizottság. A 2011. évi költségvetés egyszeri tételek figyelembevételével GDP-arányosan 4,3 százalékos többlettel, egyszeri tételek nélkül 2,43 százalékos hiánnyal zárt - mondta Banai Péter Benő. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára hozzátette: a GDP-arányos államadósság 2011 végén 80,6 százalék volt, ami ugyan alig alacsonyabb a 2010. év végi 81,4 százaléknál, de ezt nagyrészt az egy évvel korábbinál magasabb, 311 forintos euró árfolyam okozta.

"A 2011. évi költségvetés úgy készült, hogy uniós módszertan szerinti hiány GDP-arányosan 3 százalék alatt legyen, igaz ezt részben nem konvencionális eszközökkel kívánta elérni a költségvetés. Látszik az, hogy azok az eszközök, amelyeket a 2011-es költségvetés során a kormány alkalmazott - gondoljunk a nyugdíjrendszer átalakítására, vagy a pénzügyi szektor bevonására a közterhek viselésére -, azóta más országokban is követésre talált" - mondta a helyettes államtitkár.

A kormány annak ellenére képes volt kézben tartani a 2011. évi költségvetést, hogy a gazdasági növekedés az eurózóna elhúzódó válsága nyomán 2011-ben elmaradt a tervezett 3 százaléktól, 1,6 százalékos volt - közölte Banai Péter Benő. Hozzátéve, hogy 2011-ben a háztartások fogyasztása alig emelkedett, csupán az export 8,4 százalékos emelkedése - 6,3 százalékos importnövekmény mellett - közelítette meg a tervezettet, ami 1,4 milliárd eurós folyó fizetési mérleg aktívumot eredményezett.

A helyettes államtitkár ismertette az egyszeri tételek nélküli, normál költségvetési adatokat: a 2011. évi zárszámadás pénzforgalmi adatai kiadási oldalon kedvezőbben alakultak, bár ezt a kormány két nagy beavatkozás révén érte le. Már februárban mintegy 250 milliárd forint összegű stabilitási tartalékot hozott létre a kormány, amelyből a döntő rész zárolás volt, összesen 187 milliárd forint összegben. A másik beavatkozás szeptemberben történt, a 100 milliárd forintos kiigazítás fele a bevételi, a másik fele a kiadási oldalra hatott. Az egyszeri, azaz egyedi tételek 4,3 százalékos ESA többletet eredményeztek az államháztartásban - jelezte Banai Péter Benő. 

Első helyen említette a nyugdíjrendszer átalakítása nyomán, a költségvetésbe került nyugdíjvagyont. Már a 2011. évi költségvetés is számolt 529 milliárd forint olyan bevétellel, amely a kötelező magánnyugdíj-pénztári rendszerből az állami rendszerbe visszalépők vagyonértékesítéséből származik. Ugyanakkor az EU-módszertan szerint a magánnyugdíj-pénztári rendszerből az államháztartásba visszakerült teljes vagyont el kellett számolni, ami a GDP 8 százalékát tette ki, ami többletként jelentkezett - mondta az NGM vezető. Pénzforgalmi szemléletben a tervezett 529 milliárddal szemben nyugdíjjellegű kiadásokra 459 milliárd forintot használt fel a költségvetés, lévén, hogy a nyugdíjkassza zárt, a fel nem használt közel 70 milliárd pedig az adósságcsökkentést szolgálja - tette hozzá.

A további egyszeri tételek közül a Mol-részvények visszavásárlására fordított, közel 500 milliárd forintot említette a helyettes államtitkár, jelezve, hogy ez a tétel csak a pénzforgalmi elszámolást érintette az EU-módszertan szerintit (ESA) nem.     

Emellett megtörtént a megyei önkormányzatoktól átvett intézmények átstrukturálása  illetve az önkormányzatok adósságának átvállalása 196 milliárd forinttal, a MÁV adósság átvállalása 50 milliárddal, a Magyar Fejlesztési Bank feltőkésítése  130 milliárddal, az EU-bíróság által hozott döntés a negatív áfa-per ügyében 200 milliárddal növelte a kiadásokat. Végül 52 milliárd többletkiadást jelentett az, hogy a devizahitelesek végtörlesztési elszámolása nyomán a bankok veszteségeinek 30 százalékát megtérítette a pénzintézeteknek a költségvetés.

Kovács Tibor, a bizottság szocialista alelnöke felvetette, hogy a kormány hibás gazdaságpolitikájának következménye volt a 2011. év végi 311 forintos euró árfolyam, amelynek nyomán az adósságráta gyakorlatilag alig csökkent. 

Rogán Antal (Fidesz), a bizottság elnöke erre reagálva arról beszélt, hogy 2006-ban az államadósságból a devizaadósság aránya 28 százalék volt, 2009-ben ez az arány közel 45 százalékra nőtt, ami egyben az árfolyamkockázatot is megnövelte. Megemlítette azt is, hogy Magyarországon a december végén érvényes forint árfolyamon számítják az államadósságot, amíg Lengyelországban például a számítás alapja a második félévi átlagos euró/zloty árfolyam.