Tavaly decemberben és idén februárban összesen több mint egybillió eurót kölcsönöztek európai pénzintézetek az Európai Központi Banktól. A kamat rendkívül kedvezményes, mindössze egy százalék, a futamidő három év. Az EKB nemcsak arról nem tájékoztat, hogy melyik bank a kölcsönfelvevő, de még azt sem árulja el, hogy milyen országokba folyt a pénz.

A német taz napilap megszerezte Mario Draghi-nak, az EKB elnökének a németországi Zöldek egyik képviselőjének küldött válaszát. Gerhard Schick tájékozatást kért volna pénz felhasználásáról, amit Draghi azzal tagadott meg, hogy a „pénzintézetek üzleti érdeke fontosabb az adatok nyilvánosságának érdekénél.”

Az adatokból következtetni lehetne mérlegekre és üzleti modellekre, valamint lehetséges, hogy a bankok sem szívesen vennének részt legközelebb ilyen programokban, ha az adatokat nyilvánosságra hoznák.

Az olcsó hitelek célja az volt, hogy a bankok a mérlegeiket feljavítsák, azzal, hogy a drága hiteleiket lecserélik vagy az olcsó pénzt magasabb kamattal továbbkínálják, ami  mind a nyereségességüket növeli. Másrészt az olcsó hitelektől azt is várták, hogy a bankok állampapírt vesznek, csökkentve azok hozamait, olcsóbbá téve az állam finanszírozását.

Schick szerint parlamenti képviselőként neki fontos lenne, hogy a pénzügyi mentőcsomagokkal kapcsolatos döntéseknél az EKB tevékenységével kapcsolatos információkkal is rendelkezzen. Nem tartja elfogadhatónak, hogy miközben az EKB szerepe az euróválság megoldásában nó, a tevékenysége nem transzparens. – idézi az újság a Zöldek pénzügyi szakértőjét, aki szerint az EKB legújabb korlátlan kötvényvásárlási akciója miatt is több transzparencia kellene a pénzügyi csúcsszervezetben.