Noha a palagáz technológia nem szívesen látott vendég Európában, az észak-amerikai, ún. „nem hagyományos” gáztermelők már célkeresztbe fogták az öreg kontinenst.
Itt az ideje, hogy az észak-amerikai szénhidrogén-termelő vállalatok komolyabb befektetésekre szánják magukat Kelet-Közép Európában – állítja Steve Butler, a KPMG elemzőintézet energiatanácsadási szakértője. Az energiainfó blogon megjelentek szerint a szakember úgy véli, a régió kis országai biztosan ki fogják majd használni a palagáz nyújtotta előnyöket, mivel az egy újabb eszköz lehet a kezükben az orosz gázzal szembeni, az energiabiztonságért zajló küzdelmükben.
És bár Európában maga a palagáz-termelés valószínűleg mindig is drágább lesz, mint Észak-Amerikában, a tengerentúli cégek stabil tőkeháttere jól jöhet majd egy olyan gázipari környezetben, ahol az árak is kevésbé hektikusan mozognak.
Elsősorban Lengyelország, Románia és Ukrajna van most célkeresztben, mások egyelőre nem preferálják ezt a technológiát annak vélt negatív környezeti hatásai miatt. De ez Butler szerint nem szegi kedvét az amerikaiaknak.
Mindez összecseng azzal a korábban a hvg.hu által megírt vízióval, ami a Gazprom, illetve az Európai Unió változó viszonyát, illetve az orosz gáz távlati európai lehetőségeit vette sorra.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.