Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Előbbre hozhatja a patikusháború lezárását a miniszterelnök, ha ígéretének megfelelően az állam segít a gyógyszerészeknek, hogy megvegyék a patikák többségi tulajdonát. Ez vélhetően azt jelenti, hogy állami garanciával kell beállni az új patikusréteg tulajdonszerzése mögé, és ha nem fizetnek, az adófizetőknek kell állniuk a cechet. A piacinál alacsonyabb kedvezményes hitelkamatokon elért veszteséget pedig feltehetően le kell majd nyelniük.
Az állam segít a patikusoknak visszavásárolni a gyógyszertárakat a patikaláncokat üzemeltető szakmai befektetőktől – ígérte Orbán Viktor a Magyar Gyógyszerészi Kamara vezetőségének. Ez lényegében egy gyógyszerészekre kidolgozott állami támogatású hitelkonstrukció bevezetésével történne, amiről a miniszterelnök egyelőre annyit árult el, hogy hosszú távú, alacsony kamatozású, türelmi idővel induló pénzügyi konstrukciókat terveznek. Azt viszont hozzátette, reményei szerint a patikusok „gyorsabban visszavásárolhatják a gyógyszertárak többségét, mint tervezik”.
Arról, hogy mennyivel lesz gyorsabb a felvásárlás a tervezettnél, Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke nem tudott részletekkel szolgálni. A hvg.hu kérdésére annyit mondott, egy munkabizottság felállításáról állapodtak meg, amely letesz majd egy javaslatot a kormányfő asztalára a támogatáshoz szükséges állami alap méretéről, a támogatás kondícióiról és az ütemezésről. A bizottság összetételéről és a határidőkről már a napokban megszülethetnek a szükséges operatív döntések – mondta Hankó Zoltán.
Miért kell gyorsítani?
Az egyelőre nem világos, miért vált szükségessé a gyorsítás, és merült fel újra a patikák visszavásárlása. Ennek ütemezéséről ugyanis az a törvény rendelkezik, amit a jelenlegi kormánypárti többség hozott még 2010-ben. A 2011. január elsejétől hatályos gyógyszertörvény lényegében arra kényszeríti a patikaláncok tulajdonosait, hogy vagy zárják be üzletüket, vagy adják el többségi tulajdonukat az ott dolgozó gyógyszerészeknek. A törvény alapján két részletben, 2017-ig kell átadniuk a többségi tulajdont a patikusoknak. 2011-ben az úgynevezett személyi jogos gyógyszerészt meg kellett tenni ügyvezetőnek, 2014-ig el kell adniuk az üzletrészük 25 százalékát, 2017-ig pedig a többségi tulajdonukat az ott dolgozó gyógyszerészeknek.
Bár a 2014-es jogszabályi időpont még messzinek tűnik, Hankó Zoltán éppen ezzel indokolta, hogy elővették az ügyet. Mint mondta, a kamara felhívta a miniszterelnök figyelmét az előírásra, ugyanis „szeretnék, ha korrekt körülmények között menne végbe a folyamat”. Ez azt jelenti, hogy az eladónak és a vevőnek is helyzetben kell lennie, amikor a visszavásárlást végre kell hajtani – fűzte hozzá magyarázatként a gyógyszerész kamara elnöke. Hankó Zoltán szerint egy kedvezményes hitel állami garanciával azért hozná helyzetbe a patikákat megvásárló gyógyszerészeket, ugyanakkor az eladókat is, mert ha nem sikerül a törvény tulajdonlással kapcsolatos előírásait teljesíteni, a hatóságok visszavonják a patikák működési engedélyét, amivel mindkét fél rosszabbul jár.
Nem talált kézzelfogható magyarázatot a patikák visszavásárlásának gyorsítására Korodi Karolina, a Hálózati Gyógyszertárak Szövetségének elnöke sem. Azt viszont különösnek tartotta, hogy a miniszterelnök a patikák „visszavásárlásáról” beszélt, ugyanis sok gyógyszertár soha nem volt többségi gyógyszerészi tulajdonban. Lehet, hogy a patikákat érintő negatív kormányzati lépések ellensúlyozására szánták – mondta a hvg.hu-nak. A gyógyszertárakat ugyanis kivétel nélkül nagyon súlyosan érinti a gyógyszerkassza jelentős szűkítése, hiszen a gyógyszertámogatás a 2011-es 376 milliárd forintról idén 278 milliárdra, jövőre pedig 187 milliárd forintra csökken. Emellett a patikákat érinteni fogja az önkormányzati építményadó idei kiterjesztése (ami alól a háziorvosokat például kivették), az árrésük szűkítése, és például a tranzakciós adó is.
| Az Alkotmánybírósághoz fordultak |
| A Hálózati Gyógyszertárak Szövetsége már tavaly az Alkotmánybírósághoz fordult, amiért a kormány többségi tulajdonrészük eladására kényszeríti a szakmai befektetőket. A szövetség szerint alkotmányellenes, hogy kisajátítják a befektetéseiket és sérül a jogbiztonság az új törvénnyel. A beadvány az Alaptörvény idei hatálybalépése miatt elévült, de az érdekképviseleti szervezet idén ismét benyújtotta panaszát. |
Régóta tervezhetik
A kedvezményes hitelkonstrukciók ötlete a kilencvenes évek első felében lezajlott patikaprivatizáció során alkalmazott kedvezményes hitelekből jött – mondta a hvg.hu-nak a gyógyszerész kamara elnöke. A kormány egyébként már 2010-ben, a gyógyszerésztörvény megalkotásakor is hasonló konstrukcióban gondolkodhatott, ugyanis a törvény elfogadása után Szócska Miklós egészségügyi államtitkár azt mondta, azért építették be a türelmi időt, hogy a pénzintézetek kidolgozhassanak hitelkonstrukciókat, és az ágazatban ne következzen be értékvesztés.
| A patikaprivatizáció kedvezményei |
A kilencvenes évek első felében lehetővé tett, de igazán 1996-tól beinduló patikaprivatizációban a tőkeszegénység miatt a gyógyszerészek kedvezményes hitelkonstrukciókat vehettek igénybe. Ezek állami garanciával biztosított hitelek voltak, vagyis, ha a gyógyszertár új tulajdonosa nem tudta volna fizetni a tartozását, az állami Hitelgarancia Rt. törleszthetett volna helyette a folyósító banknak. A hitelkamatok mai mértékkel nem tűnnek alacsonyak, viszont akkor bőven a piaci, sőt a jegybanki alapkamat alatt voltak: 20 százalékos hitelkamatot is el lehetett érni, amikor az alapkamat 25 százalék körül volt. Emellett sokat számított az a kedvezmény is, hogy az önkormányzatok eleve 80 százalékon kínálták a patikákat az értékbecsléshez képest. A patikavásárlás tervezett újabb állami támogatása egyébként éppen emiatt lehet visszás. Ugyanis a magyar állam az adófizetők pénzéből egyszer már támogatta a patikák megvételét a privatizáció során, és sok esetben a gyógyszerészek később eladták tulajdonrészüket más befektetőknek. |
Tegyük hozzá, más konstrukcióval, mint állami garanciás hitellel, valószínűleg nem is lehetne végrehajtani a kormány tervét, hiszen a bankok nem adnának hiteleket a veszteséges szektorból érkező kérelmekre, vagy ha mégis, azt a patikák nem tudnák kitermelni.
Kiket érint?
A „visszavásárlási” kötelezettség minimum 600 gyógyszertárat érinthet a Hálózati Gyógyszertárak Szövetsége becslése szerint. Bár a szövetség nem nevesítette az érintett láncokat, a tagjaik mindenképpen érintettek lesznek.
A hálózatok tulajdonosai azonban nem minden esetben nagy szakmai befektetők, vannak közöttük gyógyszerészek, gyógyszerészcsaládok által létrehozott cégek is – mondta Korodi Karolina. A törvény emiatt sok esetben azokat a gyógyszerészeket sújtja, akiket elvileg meg akart védeni a pénzügyi befektetőktől. Hiszen, ha egy gyógyszerész elkezdett építkezni, és nyitott egy másik patikát, akkor a második tulajdonjogát neki is át kell ruháznia a gyógyszertárban dolgozó, úgynevezett személyi jogos gyógyszerészre (2014-ig 25 százalékot, 2017-ig pedig a többségi tulajdont).
A gyógyszerészek ráadásul megosztottak a patikák megvásárlását illetően, és vannak olyanok közöttük, akik nem is akarnak vásárolni. Nem akarják vállalni ugyanis a patika megvételének és vezetésének anyagi, illetve személyi felelősségét. A törvény viszont most gyakorlatilag kötelezi őket erre, másképp fogalmazva: milliókat kellene fizetniük, hogy megmaradjon a munkahelyük.
Mennyibe kerülne?
Az összeget, ami a patikák megvásárlásához kellene, nem nagyon lehet hasra ütéssel megmondani. A törvény előkészítésekor 2010-ben a szakminisztérium 20 milliárd forintra becsülte a kifizetendő összeget.
A Magyar Gyógyszerész Kamara tavaly azt mondta, legalább 15-20 milliárd forintos állam által garantált hitelcsomagra lenne szüksége a gyógyszerészeknek. Másképpen fogalmazva, közpénzzel kell beállni az új patikusréteg tulajdonszerzése mögé, és ha nem fizetnek, az adófizetőknek kell állniuk a cechet. A piacinál alacsonyabb kedvezményes hitelkamatokon elért veszteséget pedig feltehetően le kell majd nyelniük. A 15-20 milliárd lehet, hogy nem is lesz elég, a patikatulajdonosok szerint ugyanis 30-40 milliárdra is rúghat a teljes vételár, és még nem számoltak a szállítókkal szembeni tartozásokkal, ami szintén több tízmilliárd forintra rúg.
A nagy patikusháború
A kormány és a Magyar Gyógyszerész Kamara a gyógyszerészek tulajdonszerzésének segítésével és a 2010 óta elindított változtatásokkal lényegében a 2007-es patikaliberalizációval elindult piaci folyamatokat akarja visszafordítani. A liberalizáció eltörölte a patikaalapítás addigi szigorú korlátait (5 ezer lakosra juthatott egy, és legalább 250 méter kellett legyen közöttük), tulajdonképpen bárki bármelyik utcasarkon nyithatott egyet. Így szaporodni kezdtek a gyógyszertárak és megerősödtek a patikaláncok.
A liberalizáció már hatálybalépése előtt, 2006-ban kirobbantotta azt a ma is tartó patikusháborút, amelyben az egyik oldalon a liberalizáció és a külső befektetők ellen síkra szálló Magyar Gyógyszerész Kamara, a másikon a piacnyitást pártoló gyógyszerészek, illetve cégek állnak. A kamarai álláspont szerint jobb szolgáltatást eredményez, ha a gyógyszerész szakmának monopoljogot biztosít a törvény. Ez az úgynevezett „etikus patikus” álláspont, mely szerint a gyógyszertár nem piacgazdasági alapon szerveződik, hanem gyakorlatilag egy közegészségügyi szolgáltató, amely a betegek gyógyszerhez való hozzáférését segíti. Az „etikus patikusok” szerint a gyógyszerésznek kell lennie a tulajdonosnak, mert az ő személye garantálja a megbízható szolgáltatást, és meg kell védeni a tőkeerős befektetőkkel szemben. A patikák között nem kell a verseny, és fontos, hogy a kisforgalmúak is megéljenek (ezért kellenek a törvényi korlátozások).
A hálózatos patikusok többségének tulajdonosa viszont nem gyógyszerész, hanem szakmai befektető, és álláspontjuk szerint a gyógyszer is egy termék, és a megbízhatóságra és a szolgáltatásra nem a patikus személye a garancia, hanem a gyógyszerforgalmazásra vonatkozó szabályok betartása. A háború kezdettől fogva jelen volt a politikában is: a liberalizációt a Gyurcsány-kormány szabad demokrata minisztere, Molnár Lajos indította el, a Fidesz pedig az etikus modell mellett állt ki.
Így 2010-ben az Orbán-kormány megalakulásával a Magyar Gyógyszerész Kamara nyertes pozícióba került, és sorra születtek az „etikus” álláspontot támogató jogszabályok. 2011-től kizárólag olyan településen nyílhat új gyógyszertár, ahol eddig nem volt, és csak úgy, hogy abban a patikusnak legalább 51 százalékos tulajdona legyen. További szigorítás lett, hogy a már a piacon lévő patikaláncok nem bővülhetnek tovább, illetve a többségi tulajdon átadásának kötelezettsége 2017-ig, amit most Orbán Viktor szándékai szerint fel fognak gyorsítani.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
