A mostani turbulens gazdasági viszonyok között is képes a magyar államháztartás tartani a tervezett hiányt - emelte ki Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a magyar gazdaság rövid távú kilátásai és a 2013. évi költségvetés előzetes értékelése című konferencián. Az államtitkár szerint még akkor is tartható lesz a hiány, ha alacsonyabb lesz a növekedés, mint amit a kormány tervez.
A válsággal most felszínre kerülnek Európa belső egyensúlytalanságai, Dél-Európa mély, hosszú és tartós válságba került, legalább "egy évtizedre elveszett" - emelte ki Cséfalvay Zoltán, az NGM államtitkára a Magyar Közgazdasági Társaság és a Költségvetési Tanács közös konferenciáján hétfőn. A központi térséget illetően egyre kevesebben mentenének meg egyre többet, emelte ki az NGM államtitkára. Közép-Európának így nagy esélye kínálkozik a felzárkózásra, adottságait tekintve Magyarországnak különösen. "Nagyon keményen ipari ország is vagyunk" - mondta Cséfalvay, hiszen a magyar export 22 százaléka high-tech termék. Ennek illusztrálására Cséfalvay tézisei bemutatásákor a magyar fejlesztésű Prezi nevű prezentációs szoftvert használta.
Átértékelődik az állam és a piac viszonya az államtitkár szerint, az állam mint utolsó mentsvár jelenik meg. A mostani nagyon turbulens viszonyok között a magyar államháztartás képes tartani a meghatározott kereteket. Nem változnak az adók, kiszámíthatóságot biztosít a jövő évi költségvetés, "ezért is kellett azt a nyári kánikulában elfogadni."
Stabilitás és reform
Magyarország hogyan nyert időt a reformokhoz? - tette fel a kérdést Cséfalvay, amire azt válaszolta, hogy a 2010-2012 közötti ideiglenes, egyszeri intézkedésekkel például. Eközben Európa mindent kipróbált. 2008-2009-ben klasszikus keresletélénkítás folyt, majd gyors kiadáscsökkentés, ami gazdasági recesszióhoz vezetett. Spanyolország példáját hozta fel az államtitkár, Zapatero keresletélénkítő politikáját állítva szembe Rajoy megszorító intézkedéseivel. De Andor Lászlóra is hivatkozott, amikor az uniós biztost idézve azt mondta, hogy a túl mély kiadáscsökkentés recesszióba hajtja az országot. Minden további lépésnek a stabil államháztartás az alapja. "Fiskális stabilitás és reform: úgy kell végigvinni a kiadáscsökkentést, hogy ahhoz reformok is társuljanak. A megszorítások 2012-re mindenütt kifulladtak" - mondta Cséfalvay.
Az uniós reform eszköztárban negyedévente felmerülnek olyan fogalmak (pl. bankunió), melyekről senki nem tudja, hogy pontosan mit takarnak, hangsúlyozta Cséfalvay. Ezek majd mind nagyon hasznosak lesznek, de a jövőre nézve. Nemzetállami oldalon is vannak eszközök, például a nagyobb hozzáadott értékű termékek előálltása, de ez nehéz út. Az államtitkár egy ideig az unortodoxia fogalmán is polemizált: ilyen fogalom a közgazdaságtanban nincs, szerinte a mostani gazdaságpolitika teljesen ortodox, minden klasszikus elem benne van.
Cséfalvay sorra vette a főbb válságkezelő és reformintézkedéseket, melyek az EU 27 tagállamában zajlanak, kezdve az adóemelésektől a nyugdíjrendszerek, a segélyezési szisztémák átalakításán át a bank és tranzakaciós adók bevezetéséig.
A magyar költségvetésre kitérve Cséfalvay hangsúlyozta, hogy eddig minden választási évben a költségvetési hiány tankönyvszerűen komoly mértékben emelkedett. Ebből a szempontból fontos eredmény a 2010-es költségvetés, mely tartotta a hiányt és a 2011-es év is. "Ez az év viszont rendhagyó, mert többlet keletkezett" - mondta az államatitkár. Ekkor fordult meg az államadósság növekedése is, csökkenésnek indult a mutató. Az államháztartási hiány innentől kezdve stabilan tartható. Jövőre valóban egykulcsos lesz az SZJA és valóban egyszerűbb lesz, emellett a kormány kivezeti az ágazati különadókat. Emellett van egy 1000 milliárd összhatású adócsökkentés a munkát terhelő adók tekintetében jövőre. A kiadási oldalon a lakásépítési támogatás előirányzatát emelte ki Cséfalvay, mivel ez az összeg jövőre több, mint háromszorosára nő majd (53-ről 173 milliárdra), ami különösen fontos a mostani helyzetben.
A kormány 2,2 százalékos hiánnyal számol jövőre, és ez tartható is lesz, mivel a költségvetésben jelentős tartalékok vannak és jelentős eszközök is segítik a stabilitást - mondta Cséfalvay. Jelentős tartalékokkal rendelkezik a költségvetés, ha kisebb lesz a növekedés, akkor is tartható lesz a hiány.
A rabszolgatartás csak kiragadott pont
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy sok területen indultak be a reformok és ezeket folytatni is kell. 1600-1800 milliárd uniós pénz kerül felhasználásra, de ezeket a forrásokat sokkal gyorsabban és hatékonyabban kell majd felhasználni.
A munkaerőpiac területén pedig nagyon mély reformok indultak be itthon. A rokkantnyugdíjak és korengedményes nyugdíjak felülvizsgálata, a szociális ellátórendszer átalakítása, az egykulcsos adó bevezetési mind abba az irányba mutatnak, hogy a kínálati oldalt ösztönözzék. Az egykulcsos adó Cséfalvay szerint ráadásul a magas hozzáadott értékű termékeket, szolgáltatásokat előállító munkavállalók foglalkoztatását segítik elő. Ehhez kapcsolódik az egyetemi, szakképzési rendszer átalakítása is. Az új munka törvénykönyve is fontos szerepet játszik itt, mivel rugalmasabbá teszik a foglalkoztatást. "Az ellenzék itt mindig azt mondja, hogy itthon bevezetik a rabszolgatartást. Ezzel nem tudunk vitába szállni, kiragadtak ebből egy pontot" - mondta el Cséfalvay. Emellett a Start Munkaprogram is segíti a foglalkoztatást és nőhet az itt résztvevők foglalkoztatása.
A 10 pontos, 300 milliárdos munkahelyvédelmi programmal lesz kerek az egész program - hangsúlyozta Cséfalvay. Ez gyakorlatilag járulékcsökkentést irányoz elő bizonyos foglalkoztatási csoportoknál, így könnyítve a munkavállalók, különösen a mikrovállalkozások terhein.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.