Bár tapasztalható némi fejlődés a 105 legnagyobb multinacionális vállalat korrupcióellenes programjukról történő beszámolása tekintetében, a cégek még sokkal többet tehetnének működésük átláthatósága érdekében - állapítja meg a Transparency International legfrissebb jelentése. A multik Magyarországon tevékenykedő leánycégei, a többi közép-európai országhoz hasonlóan, csapnivalóan teljesítenek ebben a tekintetben.
"Miközben a 2008-as, súlyos gazdasági válságból igyekszik talpra állni a világ, a vállalatvezetők kötelessége a korrupció megfékezése" – mondta Huguette Labelle, a Transparency International (TI) elnöke. A multinacionális vállalatok szerepe sokkal jelentősebb kellene legyen a korrupcióellenes küzdelemben, a TI szerint viszont sokkal többet tehetnének az átláthatóság megteremtése érdekében.
Skandináv cég az élen
A jelentés a vállalatokat egy 0-10-es skálán értékelte, ahol a 0 a legkevésbé, a 10 a leginkább átlátható. A pontszámokat az alapján adták, hogy mennyire nyilvánosak az információk a vállalat korrupcióellenes programjáról, szervezeti felépítéséről, és hogy mennyire teszik publikussá a pénzügyi adatokat azokban az országokban, ahol működnek.
A Transparency International 2008-as, hasonló jelentéséhez képest a cégek fejlődtek a korrupcióellenes programjaik nyilvánosságának tekintetében. A legmagasabb pontszámot, 8,3-at a norvég Statoil vállalat érte el, mivel működésének mind a 37 országában jelentős mennyiségű információt közöl a korrupcióellenes programjairól, a leányvállalatairól, a bevételeiről és a befizetett adókról.
A bankok fele nem közöl adatot a politikai hozzájárulásaikról
A jelentés szerint a bankok és biztosítótársaságok működése a transzparencia szempontjából nagyon gyenge, annak ellenére, hogy az átláthatatlan szervezeti struktúrák nagy szerepet játszottak a gazdasági válság kialakulásában, és hogy azóta komoly erőfeszítések történtek az átláthatóbb működés érdekében a bankszektorban. A jelentésben vizsgált 24 pénzügyi vállalat átlagosan 4,2 pontot ért el.
Az átláthatóság hiánya miatt nem tudjuk, egy adott vállalat például hol szerzi a nyereségét, hol fizet adót, hozzájárul-e politikai kampányokhoz. A jelentés szerint a vizsgált vállalatok háromnegyede nem hozza nyilvánosságra, hol vannak bejegyezve a leányvállalatai, és körülbelül a felük nem közöl semmilyen adatot a politikai hozzájárulásaikról.
Lesújtó a multik magyar leányvállalatainak teljesítménye
Magyarországon a vizsgált 105 vállalatból 51-nek van leányvállalata. Ezek közül csak három, az Allianz, a Deutsche Telekom és az SAP tesz nyilvánosan elérhetővé információkat a bevételeiről. A befizetett társasági adóról egyetlen vizsgált cég sem közöl adatokat Magyarországon. Ezek a lesújtó adatok a többi közép-európai országban is körülbelül azonosak. A Transparency International Magyarország 2011-es Nemzeti Integritás Tanulmánya is megállapítja, hogy a magyar üzleti szektor folyamatosan a leggyengébb pillérek között szerepel, az üzleti környezet egésze leginkább átláthatatlannak bizonyul a meglehetősen kisméretű magyar üzleti szektorban. Emellett pedig magas korrupciós kockázatok jellemzik a különböző üzleti folyamatokat, úgymint a csődeljárást, felszámolást, közbeszerzéseket, hivatalos engedélyek megszerzését. Csak a multinacionális cégek alkalmaznak integritási, vagyis az átláthatóságot is figyelembe vevő szabályokat. A TI mostani átfogó jelentése szerint ugyanakkor még a Magyarországon tevékenykedő multik is csapnivalóak, a belső szabályaik ellenére.
A Transparency International arra kéri a vállalatokat, hogy küzdjenek a korrupció ellen az antikorrupciós programjaik, a szervezeti felépítésük és a pénzügyi mozgások nyilvánosságra hozatalával. "Az állampolgárok csak ezen információk ismeretében kaphatnak képet arról, hogy mennyi pénz kerül az állami költségvetésbe, ez pedig a kormányzati számonkérhetőség kulcseleme a világon mindenhol" – mondta Alexa Noémi, a Transparency International Magyarország ügyvezetője.
A döntéshozóknak olyan jogszabályi környezetet kellene teremteniük, amely biztosítja mindazon cégek átláthatóságát, amelyek exporttámogatásokra pályáznak, vagy állami közbeszerzési eljárásokon indulnak. A befektetőknek meg kellene követelniük a cégek üzleti jelentéseinek átláthatóságát, hogy egy etikusabb, fenntarthatóbb gazdasági növekedést és hatékony kockázatkezelést biztosítsanak.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.