Gazdaság hvg.hu 2012. július. 01. 17:30

A hét, amikor Matolcsy a lovak közé dobta a gyeplőt

Veszélyes és trükkös költekező csomagot ígért a héten Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, és a Magyar Nemzeti Bankra, valamint az államkincstárra is kivetné a tranzakciós adót. Eközben megérkezett a telefonadó és az új Munka törvénykönyve, és mintha közelednénk az IMF-tárgyalásokhoz. A hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.

A héten Matolcsy György három évre tervezett munkahelyteremtő csomagot jelentett be. Csak az első, jövő évi rész 300 milliárd forintba kerülne, és első körben a munkáltatók foglalkoztatási terheinek csökkentésén keresztül javítanák vele a – jellemzően alacsony foglalkoztatottságú – pályakezdők, képzetlenek és kisgyerekes anyák foglalkoztatását, illetve az evához hasonló, az ígéret szerint kisebb terhet jelentő tételes adót vezetnének be a kisadózóknak és a kisvállalkozásoknak.

A csomagot hivatalosan a kormánypártok követelték ki, azonban a kormányfő is hónapok óta ilyen intézkedéseket ígér. Ebből a politikai manőverből azonban semmi sem biztos, sőt veszélyes játékba kezd a kormány, ha az egyébként is túlfeszített 2013-as költségvetésbe beleerőlteti a jelentős kiadással járó osztogatást – vélik a szakértők. A csomagnak a piac sem örült, és a forint jelentős gyengülésnek indult a bejelentés után.

 

Matolcsy György, Rogán Antal és Harrach Péter a csomag bejelentésekor
MTI / Máthé Zoltán

Trükkös a terv

Kérdés, mit szól az EU a büdzsé újabb megbillenésével fenyegető 300 milliárdos költekezés ígéretéhez, hiszen a kormány alig több mint egy hete győzte meg az európai pénzügyminisztereket és az Európai Bizottságot, hogy képes lesz tartani a hiánycélt 2013-ban, ezért feloldották a kohéziós alapok felfüggesztésének büntetését. Egy nappal a csomag bejelentése előtt a 2013-as büdzséről tartott expozéjában még úgy tűnt, a nemzetgazdasági miniszter is tisztában van az uniós bizonyítvány fontosságával.

A legzavarosabb a csomag fedezete, Matolcsy ugyanis gyaníthatóan költségvetési trükközéssel, döntően a tartalék egy részének „kölcsönvételével”, valamint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Magyar Államkincstár, vagyis az állam megadóztatásával állítana forrást a pakk mögé. Emellett a nemzetgazdasági miniszter arra is számít, hogy fele annyi kamatkiadása lesz jövőre Magyarországnak, mint két hete, a büdzsé benyújtásakor gondolta, és 2 százalékkal fog nőni a gazdaság, ami túlzottan optimista minden más becsléshez képest.

Az MNB például a felére sem számít, de a Költségvetési Tanácsnak is a növekedési várakozással van a legnagyobb baja. Ráadásul a jövő évi költségvetés adóbevételeinek közel fele részben vagy egyáltalán nem megalapozott a 300 milliárdos csomag nélkül is – figyelmeztetett az Állami Számvevőszék még a csomag bejelentése előtt. Mindemellett a nemzetgazdasági miniszter pénteken az idei büdzsébe is belenyúlt, és egy módosítóval jelentősen növelné az idei kiadásokat is, ami a Költségvetési Tanács szerint kockázatos lépés, ugyanis ezzel a kormány túllőhet a hiánycélon.

Eközben az egészségügyben

A járó- és fekvőbeteg szakellátásra fordítható idei keretet csökkentette a kormány, az így átcsoportosított mintegy 28 milliárd forintból valósul meg az idei béremelés az egészségügyben. Ezzel tovább nőhetnek a várólisták, és az is világossá vált, hogy a még márciusban megígért béremelésre nincs plusz forrás, és a kormány úgy ad, hogy valójában elvesz az egészségügytől. Szócska Miklós korábban rendszeresen a népegészségügyi termékdíjat nevezte meg a béremelés forrásának, azonban a köznyelven chipsadónak nevezett teherből végül csak a tervezett bevétel töredéke folyt be a költségvetésbe. Az egészségügyben a tervezett béremelések fedezetét a jövedéki adók területén várható adóemelés nyújtja majd. Ez várhatóan a dohánytermékek jövedéki adóját fogja jelenteni.

Zavaros és hibás a tranzakciós adó

A kormány terveiben a legzavarosabb az átszabott tranzakciós adó. A bankok megkönnyebbülésésére bekerült a közteherbe egy 6 ezer forintos tranzakciónkénti adóplafon, ami csökkenti az esélyét annak, hogy a magyarországi céges pénzforgalom nagy része elhagyja az országot, ami pénzügyi összeomlással fenyegetne.

Azonban azzal, hogy a kormány kiterjesztené a tranzakciós adót az MNB-re és az államkincstárra, jó eséllyel egy 200 milliárd forintos lyukat ütne a költségvetésen (hiszen az állam csak egyik zsebéből a másikba tenné a pénzt), illetve az MNB megadóztatásánál az a veszély is fennáll, hogy az új teher megbolygatja a jegybank kamatpolitikáját, ezáltal az egész ország pénzügyi stabilitását. Az pedig már csak hab a tortán, hogy az MNB megadóztatásáról szóló részt el is rontották a javaslat megszövegezői és nemlétező pénzügyi konstrukcióra (a 2007-ben megszűnt jegybanki betétre) vetették ki az új közteher döntő részét.

A kormánynak a jegybankot súlyosan érintő tervről előzetesen ki kellett kérnie az Európai Központi Bank véleményét is, ami Matolcsy György szerint meg is történt. Ehhez képest a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke levélben arra szólította fel Kövér Lászlót, hogy az Országgyűlés elnökeként tegye a dolgát, és kérje ki az Európai Központi Bank véleményét a tervezetről – derült ki pénteken a hvg.hu birtokába jutott levélből.

Nem lépett előre Európa

Az EU állam- és kormányfői a sordöntőként beharangozott EU-csúcson csütörtök éjszaka 120 milliárd eurós növekedésösztönző csomagot fogadtak el. Ez önmagában nem nagy előrelépés, azonban a válságkezelés új szakaszának megkezdését jelentheti. A többnapos csúcson egy olyan mechanizmus felállításáról született megállapodás, amely lehetővé teszi, hogy az euróövezeti mentőalapok segítségével közvetlenül feltőkésíthessék a bajba jutott délkelet-európai bankokat.

 

Merkel elégedett volt a találkozóval
AP / Michel Euler
Európa válságát azonban várhatóan nem ezzel az intézkedéscsomaggal fogják megoldani az EU tagállamai. Egy kiszivárgott zárónyilatkozat szerint a következő hónapokban kell megteremteni a teljes gazdasági integráció felé vezető lépéseket. A dokumentum egységes pénzügyi, költségvetési és gazdaságpolitikai keretrendszert, valamint megerősített demokratikus legitimitást és számon kérhetőséget vizionál. Ez lehetne kiút, de mivel a nemzetállamok meghaladásával járhat együtt, politikai szempontból rendkívül érzékeny kérdés, és valószínűleg nehezen megvalósítható. Orbán Viktor hétfőn a parlament plenáris ülésén számol be a csúcson történtekről.

Komótosan közeledünk az IMF-tárgyalásokhoz

Akár az euróválság, akár az ország sebezhetősége miatt még mindig nagy szükségünk lenne az IMF és az EU védőhálójára, amihez az elmúlt hetekben mintha már közeledne a kormány is. Jövő héten ugyanis az Orszzággyűlés elfogadhatja az új jegybanktörvényt, amellyel az Európai Központi Bank, az IMF és az MNB is elégedett, így megnyílhat az út a tárgyalások megkezdése előtt.

A megállapodás azonban valószínűleg nem lesz könnyű és gyors, sőt akár újabb feszültségeket is szíthatnak. Varga Mihály IMF-tárgyalásokkal megbízott tárca nélküli miniszter szerint az egykulcsos adó is szóba kerülhet.

Itt a telefonadó és az új Munka törvénykönyve

Július 1-jétől veti ki a kormány a telefonadót, melyet közvetlenül a szolgáltatók fizetnek be, de ilyen vagy olyan formában végül az ügyfeleknél csapódik le az új adó. A mától hatályos törvény alapján két forintot kell fizetni a szolgáltatóknak minden megkezdett perc beszélgetés és minden elküldött üzenet után. Magánszemélyeknél havonta az első tíz perc beszélgetés adómentes, ez 20 forint kedvezményt jelent.

 

Ennél kellemesebb hír, hogy gyorsulnak az utalások, és egy napon belül is megérkezhet a pénz a fogadó számlára. Az viszont sokaknak nem kellemes hír, hogy hatályba lépett az új Munka törvénykönyve is. Egyes szakszervezetek szerint növeli a munkavállalók kiszolgáltatottságát. Az új törvénnyel rugalmas foglalkoztatási formák jelennek meg, bevezetik a kötetlen munkarendet, valamint a munkavállalói biztosítékot, és a kormány határozhatja meg a minimálbért. (A legfőbb változásokról itt olvashat bővebben.)

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Pálúr Krisztina 2025. január. 03. 19:45

„Szüleink és nagyszüleink rutinszerűen spóroltak” – de lehet-e egyszerre takarékoskodni és egészségesen étkezni?

Érezhetően tovább drágultak az élelmiszerek, sokaknak kell még szorosabbra húzni a nadrágszíjat, és ez nem kellemes érzés. Balázs Barbara újságíró és takarékos gasztroblogger könyve útmutató ahhoz, hogyan lehet a házikoszttal takarékoskodni, milyen a mértékletes konyha, és hogyan győzhetjük le a kisebbségi komplexusainkat, ha főzésről van szó. <strong>Mit érdemes megtartani a régi idők szokásaiból</strong>, és hogyan spóroljanak, akik speciális diétára szorulnak?