Németh Zsolt az InfoRádió Aréna című műsorában szerdán kifejtette: a tagállamok állam- és kormányfőinek csütörtökön Brüsszelben kezdődő csúcstalálkozóján lendületet kaphat az az elkötelezettség, hogy az eurózóna megmenthető, és meg is kell menteni. Véleménye szerint ezzel összefüggésben a bank-, a gazdasági és a politikai unió kérdése is felmerülhet a tanácskozáson.

A válság az EU bővítését is befolyásolja, a tavalyi magyar soros elnökségnek „az utolsó pillanatban” sikerült Horvátországot „uniós pályára” helyeznie. Ha nem a magyar elnökség idején került volna ez a kérdés napirendre, talán nem sikerült volna ezt elérni – vélekedett a politikus. Németh Zsolt hangsúlyozta, hogy jelenleg bővítési fáradtság jellemzi az uniót, igaz, Montenegróval hamarosan megindulhatnak a csatlakozási tárgyalások.

Szerbiának azonban ezt nem sikerült elérnie, ehhez a legutóbbi választások eredménye is hozzájárulhatott – mondta az államtitkár. Hozzáfűzte: remélhetőleg az év végéig az unió szabad utat ad a szerb csatlakozási tárgyalások megkezdésének is. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a most csatlakozni szándékozó országoknak jóval nehezebb dolguk lesz, mint annak idején például Magyarországnak, a jelenlegi válság miatt ugyanis nagyobb hangsúlyt helyez az EU a gazdasági teljesítményre.

Németh Zsolt a közép-európai térségről azt mondta, azért fontos az együttműködés a régióban, mert ezen keresztül könnyebben megoldhatók a kétoldalú problémák is. Közép-Európa „komoly tartaléka” az uniónak, hiszen itt az uniós átlagnál nagyobb a gazdasági növekedés, és a térséget nem terhelik a déli tagállamokban tapasztalható válságjelenségek – hangoztatta.

Németh Zsolt megjegyezte: a közép-európai országok „alapvetően szövetségesek” abban, hogy elérjék a következő többéves (2014-2020) uniós költségvetési keretben a kohéziós támogatások megőrzését, mivel ezek a források a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtésében nagy szerephez juthatnak. Úgy vélte, hogy a visegrádi csoportnak nincs kellő ereje az EU-ban ahhoz, hogy a szomszédos térségeket, Kelet-Európát és a Nyugat-Balkánt kellőképpen az unió meghatározó döntéshozóinak figyelmébe állítsa.

Ennek oka, hogy a gazdasági fejlettség szempontjából „továbbra is egyfajta perifériája vagyunk az Európai Uniónak”, ebből talán csak a lengyelek „lógnak ki egy kicsit” – mondta.

Az államtitkár kiemelte: 2013-ban közép-európai év lesz a magyar diplomáciában, mert Magyarország tölti be a Közép-európai Kezdeményezés és a visegrádi csoport elnöki pozícióját. Ebben az időszakban a cél a térség belső határainak lebontása és az infrastrukturális – például energetikai, közlekedési és informatikai – összeköttetések megteremtése lesz, továbbá az, hogy Közép-Európa „megmutathassa magát” az EU-nak és globális viszonylatban is, azaz az Egyesült Államoknak, a NATO-nak, Kínának és más ázsiai országoknak.