Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a pénzügyi stabilitási terület vezetője a Hitel nélkül gazdasági növekedés? című konferencián arról is szólt, hogy az elmúlt két évben már jelentős külföldi forrásokat vontak ki Magyarországról, 2010-ben ennek összege 1700 milliárd forint, 2011-ben pedig 1800 milliárd forint volt, amely együttesen mintegy 12 milliárd eurót jelentett a két év alatt.

A forráskivonásban szerepet játszott Nagy Márton szerint az is, hogy az eurózónában működő anyabankok a világgazdaságban, illetve az Európában zajló folyamatok miatt arra törekszenek, hogy csökkentsék az úgynevezett hitel/betét-arányokat, amit 2014-re az MNB átlagosan 110-es mutatóra vár az európai pénzintézeti csoportokat tekintve.

A jövőben a hazai bankoknak is meg kell találniuk azokat a módszereket, amelyek alapján a még a gazdaságban lévő készpénzt vagy banki betétekbe, vagy állampapírokba vonhatják be. A jegybank számításai szerint ma Magyarországon mintegy 2900 milliárd forint készpénz van kint, ebből hozzávetőleg 500 milliárd forint a vállalkozásoknál, 2400 milliárd a lakosságnál.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint számos okra vezethető vissza, hogy miért nem, vagy csak alig hiteleznek a bankok a magyar pénzpiacon.

Ez részben abból fakad, hogy jelentősen lecsökkent a kockázatvállalási hajlandóságuk és egyes iparágakat, mint hitelezési célpontokat, "tiltottá" nyilvánítottak a bankok tulajdonosai. A jövő az lehet a magyarországi pénzintézetek számára is, hogy helyi forrásokra támaszkodnak, mivel napjainkban már nem állnak rendelkezésre olcsó külföldi források a számukra - húzta alá az elemző.

Szerinte azzal egyelőre nem kell számolni, hogy kivonulnának a magyarországi pénzpiacról jelentősebb hitelintézetek, eddig csak kisbankok vonultak ki az országból, de a nagyobb hitelintézeteknél is jelentős költségmegtakarítás várható. Az utóbbi két-három évben nagyarányú létszámleépítés történt a hazai bankszektorban, hozzávetőleg mintegy 3000 banki dolgozót bocsátottak el, és jelentős méreteket öltöttek a fiókbezárások, illetve a bankon belüli átszervezés, vagy a munkafolyamatok kiszervezése.

Török Zoltán szerint a következő két-három évben nem várható, hogy a hazai bankszektorban a hitelezés jelentősebben megugrana, sokkal alacsonyabb lesz a mainál a bankok hitel/betét-mutatója, és emiatt a bankok részéről nem, vagy csak kis mértékben várható a gazdasági növekedés támogatása. Ezért igen szerény növekedéssel lehet számolni az országban a következő években - emelte ki.