Az ING Bankból került a BÉT élére Katona Zsolt
Katona Zsoltot, az ING Bank ügyvezető igazgatóját nevezte ki a BÉT új vezérigazgatójának a Budapesti Értéktőzsde igazgatósága május 15-i hatállyal - közölte a társaság csütörtökön az MTI-vel.
A tisztséget 2008 óta betöltő vezérigazgató, Mohai György május 15-vel történő távozását, április 27-én jelentette be a BÉT.
A BÉT most kiadott közleménye rögzíti: Katona Zsolt az elmúlt 17 évben az ING csoport befektetési szolgáltatási területét irányította különböző pozíciókban, miközben a magyar tőzsdéhez, tőkepiachoz kapcsolódó számos tisztséget is betöltött. 2002-2011 között a BÉT Felügyelő Bizottságának a tagja, azon belül 3 éven keresztül a BÉT FB elnöke, míg 2003-04 között a Központi Elszámolóház és Értéktár (KELER) FB tagja volt. Az elmúlt másfél évben részt vett a BÉT Konzultációs Testületének munkájában, amelynek feladata a BÉT kereskedési rendszerének tervezett cseréjével kapcsolatos koordináció és érdekegyezetés volt.
A BÉT közleménye szerint Katona Zsolt rövid távon két fő területre kíván koncentrálni: elsősorban a BÉT április végi közgyűlésén elfogadott határozatának végrehajtására, azaz a kereskedési rendszer cseréjére és az árjegyzői rendszer bevezetésére. Az új vezérigazgató optimista a tervezett változások várható hatásaival kapcsolatban, mivel várakozása szerint a Xetra kereskedési rendszer alkalmazása révén új befektetői rétegek lesznek elérhetőek a BÉT számára.
Az új kereskedési rendszer már 2013-tól forgalomnövekedést eredményezhet a tőzsdén, miközben az árjegyzői rendszer bevezetése stabilitást, nagyobb versenyképességet, a megbízások jobb végrehajtását és így az ügyfelek elégedettségének a növekedését fogja magával hozni, ami szintén forgalomnövekedést okozhat.
Katona Zsolt másik fő feladatának a BÉT és a piaci résztvevők, tulajdonosok, kibocsátók, valamint a gazdasági-politikai döntéshozók között a korábbiaknál szorosabb kapcsolat kialakítását tekinti.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.