Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A vasárnapi választásokon Görögországban a két reformbarát párt együtt sem szerzett többséget. A meglepően sikeres szélsőjobb és szélsőbal pártok támadják az eddigi, konszolidációra és megszorításokra alapuló gazdasági kurzust. Ha május közepéig nem sikerül működő kormányt alakítani, az EU beszüntetheti az ország támogatását, ami Görögországot még nagyobb politikai és gazdasági válságba döntené.
Három napja van Antonisz Szamarasznak, a konzervatív Új Demokrácia (ND) párt elnökének, hogy Görögországban koalíciót alakítson. Bár a szocialista párt, a Paszok készen áll az együttműködésre, nem lesz könnyű dolga Szamarasznak: a vasárnapi választások után a két reformbarát párt a 300 fős görögországi parlamentben együtt is csak csak 141 képviselőre támaszkodhatna, márpedig a többségi kormányzáshoz legalább 151 képviselő szükséges.
Gazdasági szakértők szerint a következö görög kormánynak is folytatnia kell az eddigi konszolidációs politikát, amely a megszorításai miatt ellenállást váltott ki a lakosság nagy részében. A 2009-ben kezdődő eurókrízis kirobbanása óta a görög kormány csökkentette az állami foglalkoztatottak számát és fizetését, éppúgy mint a szociális juttatásokat. Ennek következtében csökkent Görögország gazdasági teljesítménye, a munkanéküliség viszont megnőtt. Sok elégedetlen választó vasárnap ezért a Radikális Baloldali Szövetséget támogatta, amely 17 százalékot gyűjtött be, így a választásokon a második legerősebb pártnak bizonyult.
A radikálisokkal nem megy
A Radikális Baloldali Koalíció ("Sziriza") felrúgná a megállapodásokat az Europai Unióval és amellett agitál, hogy Görögország ne fizesse tovább külföldi tartozásait. Bár a pártvezető Alekszisz Ciprasz nem akar kilépni az Europai Unióból és a drachma újonnani bevezetését sem szorgalmazza, pillanatnyilag nem tűnik valószínűnek, hogy a Radikális Baloldali Koalíció belépjen a kormányba, és ezt a párt hivatalosan is megerősítette. Ciprasz még vasárnap este egy "baloldali kormány" létrehozását indítványozta, amely felmondaná a nemzetközi hitelezőkkel kötött megállapodásokat.
Még radikálisabb baloldali poziciókat képvisel a Görög Kommunista Párt (KKE), amely az azonnali kilépést szorgalmazza az Európai Unióból, és nem akar egy centet sem visszafizetni az ország hitelezőinek. Ennél mérsékeltebb poziciókat képvisel a Fotisz Kouvelisz által vezetett Demokratikus Bal (Dimar), amely a szavazatok hat százalékát gyűjtötte be. Ö is újra akarja tárgyalni a megállapodásokat az úgynevezett "trojkával", amely az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap képviselőiből áll. Szerinte az államadósság csökkentését célzó program a görög középosztály leszakadásához vezetett. Mivel Kouvelisz alapvetően nem vonja kétségbe, hogy Görögországnak vissze kell fizetnie a tartozásait, nem lehet kizárni, hogy pártja valahogy mégis része lesz egy megalakuló többpárti kormánynak.
A jobboldalról is több párt került be a parlamentbe, olyanok, amelyek aligha lesznek részei az új kormánynak. Ide sorolható a neofasiszta, idegengyűlölő Arany Hajnal (mely 7 százalékot szerzett) és a Független Görögök nevezetű párt (ami viszont 11 százalékot), amely néhány hónapja szakadt ki a konzervatív Új Demokráciából. A Független Görögök pártvezérét, Panosz Kammenoszt azért zárták ki korábbi pártjából, mert nem támogatta Antonisz Szamarasz konszolidációs elképzeléseit, ami az államadósság visszaszorítását célozta. Tőlük sem várható a megalakuló kormány támogatása.
Működőképes kormány kerestetik
Május közepéig viszont Görögországnak egy működő kormányt kell felmutatnia, olyat, ami képes érdemben is tárgyalni a nemzetközi hitelezők képviselőivel. Az országnak június közepéig szüksége van legalább 30 milliárd euró új hitelre, hogy ki tudja fizetni az állami béreket és nyugdíjakat és stabilizálni tudja a görög bankokat. Ha addig a pártok nem tudnak összehozni egy kormánykoalíciót, az Európai Unió beszüntethetné a segélyeket.
Görögországba 2009-ben gyűrűzött be a gazdasági válság, kiderült, hogy magasabb az államadósság, mint azt a hivatalos statisztikák mutatják. 2011-re a GDP 165 százalékára emelkedett az államadósság (Magyarországon ez az érték 82 százalék). A munkanélküliség 2011 végére majdnem 22 százalékra emelkedett. (Magyarország: 12 százalék). Ezenkívül 2011-ben majdnem hét százalékkal csökkent a görögök gazdasági teljesítménye (Magyarország: plusz 1,7 százalék). Eddig az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) összesen 240 milliárd euró segítséget szavazott meg a bajban lévő görögöknek, de a pénz részletekben történő lehívása az államháztartási konszolidációhoz kötött. Görögország feltehetőleg még évekig csak nagyon kedvezőtlen feltételek mellett tudna a nemzetközi pénzpiacokon kölcsönöket felvenni.
Görögországnak ezért nincsen alternatívája a "trojkával" való együttműködésre - véli Jörg Hinze, a Hamburgi Vilaggazdasági Intézet (HWWI) munkatársa. A német gazdasági szakértő a hvg.hu kérdésére azt mondta: "Ha az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap beszünteti a támogatást, Görögország nem tudja kifizetni az állami alkalmazottak fizetését és a nyugdíjakat. Akkor a görög kormány elkezdhet újra drachmát nyomtatni. Ez lenne az ország EU-s és eurós tagságának a vége." Hinze azt is hangsúlyozta, hogy a helyzet fordítottjára - vagyis hogy a többi ország kényszerítené Görögországot a kilépésre az unióból vagy a eurozónából - viszont nincs lehetőség.
Az előrehozott vasárnapi választásokig 2011 novembere óta a párton kívüli Lukasz Papadimosz állt Görögország kormánya élén. Őt - ha nem is hivatalosan - egy nagy koalíció támogatta, amely a konzervatív Új Demokráciából és a szocialista Paszokból állt. Ezek a pártok akár képezhetnék az új görög kormányt is. De a hitelességüket az nagyban rontja, hogy az elmúlt évtizedben éppen ez a két párt duzzasztotta fel az állami hivatalokat a saját híveivel. (Mióta Görögországban 1974-ben véget ért a diktatúra, föleg két család tagjai dominálták a politikai elitet. A konzervatívoknál a Karamanlisz család tagjai - Kosztasz Karamanlisz például 2009-ig volt Görögország miniszterelnöke, a szocialista Paszoknál a Papandreu család tagjai - Jeórjiosz Papandreut 2009-ben választották meg, 2011 novemberében lépett vissza hivatalából.)
Azóta viszont új felelősök léptek a nagy pártok élére, akik Jörg Hinze német elemző szerint "nem fogják megismételni a múlt hibáit". Erre már a nemzetközi nyomás miatt sem lenne lehetőségük. Viszont ha május 17-ig nem sikerül a pártoknak kormányt alapítani, egy hónappal később új választások lehetnének Görögországban.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
